Szentdomonkos | |||
A szentdomonkosi Szent Domonkos templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Pétervásárai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Sipos Roland (független)[1] | ||
Irányítószám | 3259 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 456 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 23,21 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 04′ 16″, k. h. 20° 11′ 53″48.071000°N 20.198000°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 16″, k. h. 20° 11′ 53″48.071000°N 20.198000°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentdomonkos témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szentdomonkos község Heves vármegye Pétervásárai járásában.
Heves vármegye északi részén, a Bükk-vidék szélén fekszik a Tarna patak eredete közelében, Egertől északkeletre, Tarnalelesz és Borsodnádasd közt, a 25-ös főút mentén. Pétervásárától 12 kilométerre, Egertől 28 kilométer távolságra. A falu ideiglenesen tényleges zsáktelepüléssé vált 2022. december elsejétől, mert a 25-ös főutat útépítés miatt lezárták a falu és a bekölcei elágazás között várhatóan 2025-ig. Jelenleg csak Tarnaleleszen át Egercsehi felől, illetve a 23-as főúton Bátonyterenye és Pétervására felől közelíthető meg autóval[3].
Szentdomonkos nevét 1459-ben említette először oklevél, mint a Rédeiek birtokát, de ekkor birtokos volt itt még a Szentdomonkosi család is, valamint birtokos lehetett itt még a Varju család is, mert Szentdomonkosi előnévvel élt. 1492-ben pedig már az Oláh család birtokaként említették.
Az 1546. évi összeírásban 5 portája volt, az összeírás szerint több nemes család bírokolta. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portával volt felvéve, az 1589–1590-es összeíráskor pedig az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet.
1635-ben 1 1/4, 1647-ben 1, 1675-ben 3/4 portája volt, és az ez évben készült összeírás szerint a Balassa és Biró armalista családok laktak a helységben, ezenkívül nemesi kúriája volt itt Agocs Gergelynek és Sebestyénnek is. 1686-os összeíráskor csak fél portát vettek fel e helységben, majd később gróf Károlyi Mihálynak volt itt nagyobb birtoka
1693-ban Biró és Balázs György birtoka volt, a 18. század elején pedig Ullman Móricz és Greskovics Ignácz volt a helység birtokosa.
1910-ben 616 magyar lakosa volt, melyből 609 római katolikus volt.
A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 460 | 438 | 406 | 432 | 468 | 463 | 456 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 20,8% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81%, református 0,9%, felekezeten kívüli 7% (10,6% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 28,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,1% volt római katolikus, 1,3% református, 0,4% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (35,9% nem válaszolt).[14]
Sike András, birkózó, az 1988-as szöuli olimpián aranyérmet nyert.
Istenmezeje | Hangony | Borsodnádasd |
Váraszó | Bekölce | |
Tarnalelesz | Hevesaranyos | Egercsehi, Egerbocs |