Szigethalom

Szigethalom
Jézus Szíve-templom
Jézus Szíve-templom
Szigethalom címere
Szigethalom címere		 Szigethalom zászlaja
Szigethalom zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzigetszentmiklósi
Jogállásváros
PolgármesterFáki László (Összefogás Szigethalomért Egyesület)[1]
Irányítószám2315
Körzethívószám24
Testvértelepülései
Lista
Jaworzno Fülek
Népesség
Teljes népesség18 331 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség1881,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület9,12 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 22″, k. h. 19° 00′ 46″47.322778°N 19.012778°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 22″, k. h. 19° 00′ 46″47.322778°N 19.012778°E
Szigethalom (Pest vármegye)
Szigethalom
Szigethalom
Pozíció Pest vármegye térképén
Szigethalom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigethalom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szigethalom város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban. A budapesti agglomerációhoz tartozó település, fontos tömegközlekedési csomópont.

Fekvése

[szerkesztés]

A Csepel-sziget középső részének felsőbb tájékán és a déli irányban kitáguló Csepeli-síkon, a fővárostól 12 kilométerre helyezkedik el. Kis területen átnyúlik a Ráckevei-Dunán Dunavarsány mellett. Északnyugat-délkeleti fekvésű, kertvárosias jellegű, tipikus ún. sakktábla-szerkezetű település. Határolások: északról az egykori Csepel Autógyár ipartelepe és a szomszédos Szigetszentmiklós Bucka városrésze, északkeletről a Ráckevei-Duna túlsó partján Taksony, déli irányból Tököl kisebb külterületi része és Szigetcsép, nyugatról Tököl központja, északnyugatról Halásztelek, keleti irányból a Ráckevei-Duna és kisebb részben a túlsó parton Dunavarsány határolja. (Az ipartelep jelenleg felváltva Szigethalom és Szigetszentmiklóshoz is tartozik.) A szomszédos települések: északon-északnyugaton Halásztelek, északkeleten Szigetszentmiklós, kelet-délkeleten Dunavarsány, nyugat-délnyugatonTököl központja.

Története

[szerkesztés]

A város területe a bronzkorban is lakott volt. Az első házak a 19. században épültek fel, a térséget addig a tököli gazdák védőlegelőként hasznosították. A mai szigethalmi HÉV-megállóhely és a Ráckevei-Duna-ág közötti terület parcellázása Szilágyi Lajos ráckevei járási főszolgabíró nevéhez fűződik. A Tökölhöz tartozó Szilágyitelepen a század vége felé egyre több család telepedett le, így 1899-ben az alapfokú oktatás is megkezdődött, 1908-ban pedig HÉV-megállót is kijelöltek az akkor Tökölig vezető vonalon. A telepen ekkor már tíz család élt.

Az első világháború után a terület fejlődése felgyorsult. A főváros közelsége mellett a helyi építkezések és ipari üzemek nyújtotta munkalehetőség vonzotta az ide települőket. A harmincas évek elején készült el a Taksony felőli bekötőút, 1940-ben pedig megépült a Tököli repülőtér és mellette a Dunai Repülőgépgyár, illetve ezzel párhuzamosan a Csepelt Halásztelekkel és az újonnan épült gyártelepi HÉV-állomással összekötő út.

A második világháború pusztításai Tököl-Szilágyitelepet sem kerülték el. A német katonaság 1944. április 3-án vonult be, a szovjet csapatok november 29-i érkezéséig a repülőgépgyárat és a falut is bombázták. A helyi áldozatok száma elérte a kétezret.

A front elvonulása után a szovjetek helyreállították az ipari létesítményeket, és 1949-ben megindult a termelés a Csepel autógyárban. Az olcsó telekárak és a biztos megélhetési lehetőség ugrásszerű népesség-növekedést eredményeztek. Szilágyitelep és Herminatelep (a mai Halásztelek) 1950. március 1-jével vált ki Tökölből, önálló községekké alakulva. Szilágyitelep nevét egy évvel később változtatták Szigethalomra. A kiválástól kezdve a település dinamikusan fejlődött, egy évtizeden belül orvosi rendelőt, új általános iskolát, óvodát és rendőrségi irodát adtak át. 1970-ben a nagy távolságok miatt az akkor hatezer lelket számláló községben egyedülálló módon helyi autóbuszjárat indult. 1985-ben nyitott a második általános iskola.

A '90-es évek eleji csődhullám a szigethalmi gyárakat sem kerülte el, így átmenetileg megnőtt a munkanélküliség, ez azonban napjainkban már nem jellemző. A települési könyvtárat a privatizált autógyárhoz tartozó művelődési ház gyűjteményére alapították 1996-ban, ma már több, mint 50 000 kötettel rendelkezik.

A település 2004. július 1. óta város. Népessége a szuburbanizáció hatására folyamatosan gyarapszik.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Németh Gábor (független)[4]
  • 1994–1998: Fáki László (SZDSZ)[5]
  • 1998–2002: Fáki László (SZDSZ)[6]
  • 2002–2006: Fáki László (SZDSZ-MSZP)[7]
  • 2006–2010: Fáki László (SZDSZ-MSZP)[8]
  • 2010–2014: Fáki László (független)[9]
  • 2014–2019: Fáki László (Összefogás Szigethalomért Egyesület)[10]
  • 2019–2024: Fáki László (Összefogás Szigethalomért Egyesület)[11]
  • 2024– : Fáki László (Összefogás Szigethalomért Egyesület)[1]

Demográfiai adatok

[szerkesztés]
Év Lakónépesség Év Lakónépesség
1949 1747 fő 2001 12 145 fő[12]
1960 2826 fő 2004 13 745 fő
1970 6207 fő 2005 14 629 fő
1980 9131 fő 2007 15 481 fő
1990 9795 fő 2008 15 970 fő[13]
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
17 035
16 953
17 596
18 352
17 644
18 286
18 331
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,8%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (18% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,6%, református 10,1%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 2%, felekezeten kívüli 28,6% (34,5% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 87,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, bolgárnak, ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,1% volt római katolikus, 9,3% református, 2% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 22,3% felekezeten kívüli (46,9% nem válaszolt).[15]

Közigazgatás

[szerkesztés]

Szigethalmon nyolc önkormányzati egyéni választókerület van, a képviselő-testület összesen tizenkét tagú.

Városi költségvetés

[szerkesztés]
2007[16] 2008[17] 2009[18]
(ezer Ft) Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás
Felhalmozási célú 1 502 353 1 262 020 659 621 559 411 591 577 579 540
Működési célú 1 708 576 1 948 909 1 984 113 2 084 323 1 950 177 1 962 214
Összesen 3 210 929 3 210 929 2 643 734 2 643 734 2 541 754 2 541 754

Infrastruktúra

[szerkesztés]

Közúthálózat

[szerkesztés]

A városon belüli úthálózat teljes hossza 78 719 méter, melyből 7 320 méternyi állami kezelésben van.[19] A város megközelíthető közúton Dunavarsányról a Ráckevei-Duna fölött a Taksony-hídon át, az 510-es főútból kiágazó 51 104-es számú úton, Tököl és Halásztelek felől az 5101-es úton, valamint Szigetszentmiklós felől az 51 101-es úton; az utóbbi két útvonalon keresztül érhető el az M0-s körgyűrű is.

Közösségi közlekedés

[szerkesztés]

A város fejlődését meghatározta a Budapestről induló, 1892-ben Tökölig átadott, majd később Ráckevéig meghosszabbított helyiérdekű vasútvonal. A H6-os HÉV-nek két megállója van a városon belül, Szigethalom megállóhely és Szigethalom alsó megállóhely; a vasutat a MÁV-HÉV Zrt. üzemelteti. Távlati vasútfejlesztési elképzelések szerint a H6-os HÉV az észak–déli regionális gyorsvasút részévé válhat.

Szigethalom fontos központja a helyközi autóbusz-közlekedésnek, a Pest vármegyei Volánbusz egyik vidéki autóbusz-pályaudvara és forgalmi telepe található itt. Jelentős az elővárosi forgalom Halásztelken (690) és Szigetszentmiklóson (673, 674, 675, 676) át Csepelre, illetve Lakihegyen (689) és Leshegyen (691) keresztül Kelenföldre, valamint a Csepel-sziget (692) és a Ráckevei-Duna bal partjának településeire (660, 661, 663, 664, 665, 667, 668) is innen indulnak helyközi autóbuszjáratok. A várost három helyi járat tárja fel (693, 694, 695), ezek végállomása is itt van.

A BKV a kilencvenes évek közepéig autóbuszjáratot is üzemeltetett 38-as számmal a Csepel autógyárig, ezt a társaság gazdasági nehézségei miatt 1996. szeptember 1-jén szüntették meg.

Közművek

[szerkesztés]

Az ivóvíz bevezetésére 1980-ban hoztak létre társulást, 1994-ben a gáz, 1996-ban a telefon bevezetése történt meg. 1996-ban alakult meg a vízgazdálkodási társulás, melynek köszönhetően a község 2002-re 100%-ban csatornázott. A szennyvizet a tököli szennyvíztisztítóba vezetik.

Nevezetességek, látnivalók

[szerkesztés]
  • Az első világháború áldozatainak emlékműve a régi temetőben.
  • A második világháborúban elesett szovjet katonák emlékműve a Rákóczi utcai temetőben.
  • Kopjafa Lady Diana emlékére a Rákóczi utcai temetőben.
  • Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve a Dísz téren.
  • Szent István-szobor a városközpontban.
  • Semmelweis Ignác mellszobra az ápolási központ területén.
  • Európai mérföldkő a Dísz téren.
  • A Bárka homokkő szobor az ápolási központ területén, Baráz Tamás alkotása.
  • Szigethalmi Családi Vadaspark [1]

Kultúra

[szerkesztés]

Intézmények

[szerkesztés]
  • Hegedüs Géza Városi Könyvtár [2]
  • Városi Szabadidőközpont [3]
  • Helytörténeti Gyűjtemény [4]

Együttesek, társulatok

[szerkesztés]
  • Szigethalmi Felnőttkórus
  • Szent István Általános Iskola Fúvószenekara
  • Zug Színház Amatőr Társulat

Rendezvények

[szerkesztés]
  • Országos Ikertalálkozó
  • Pest megyei Idősek Találkozója

Média

[szerkesztés]
  • Szigethalmi Híradó (újság)
  • KiSDuNa TV
  • RH Média Hírportál

Oktatás

[szerkesztés]
  • Négyszínvirág Óvoda [5]
  • Szent István Általános Iskola [6]
  • Szigethalmi Széchenyi István Általános Iskola [7]
  • Közlekedési Park
  • Bölcsödék

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Itt éltek/élnek

[szerkesztés]
  • Bajkó Károly (1944–1997) kilencszeres magyar bajnok, kétszeres olimpiai bronzérmes birkózó.
  • Bata Ilona (1955) kétszeres olimpiai válogatott evezős.
  • Talabos István (1956) EB ezüstérmes sportlövő, az 1980-as moszkvai olimpia résztvevője.
  • Komáromi Tibor (1964) olimpiai ezüstérmes (1988), háromszoros világbajnok (1986, 1987, 1989), Európa-bajnok (1986) birkózó.
  • Varga László (1973) zenész, a Pál Utcai Fiúk, Hiperkarma, A Kutya Vacsorája, Braindogs, Jambalaya, Ripoff Raskolnikov zenekarok basszusgitárosa.
  • Tumpek György (1929–2022) huszonnyolcszoros magyar bajnok, tizenhatszoros világrekorder, olimpiai bronzérmes (1956), Európa-bajnok (1954), Európa-bajnoki ezüstérmes (1958) magyar úszó, edző

További információk

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Kereszt a temetőben
    Kereszt a temetőben
  • Kopjafa a temetőben
    Kopjafa a temetőben
  • Világháborús elhunytak parcellája a temetőben
    Világháborús elhunytak parcellája a temetőben
  • Mária-szobor a temetőben
    Mária-szobor a temetőben
  • A Mária-szobor közelebbről
    A Mária-szobor közelebbről
  • Térképes tájékoztató tábla a közösségi állatsimogató bejáratánál
    Térképes tájékoztató tábla a közösségi állatsimogató bejáratánál

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szigethalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Szigethalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Szigethalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  6. ↑ Szigethalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ Szigethalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Szigethalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ Szigethalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  10. ↑ Szigethalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. ↑ Szigethalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  12. ↑ Népességi adatok 1949-2001: Népszámlálás 2001, KSH
  13. ↑ Népességi adatok 2004-2008: A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve
  14. ↑ Szigethalom Helységnévtár
  15. ↑ Szigethalom Helységnévtár
  16. ↑ Szigethalom Város Önkormányzata által 2007. február 5-én elfogadott előirányzat szerint.
  17. ↑ Szigethalom Város Önkormányzata által 2008-ban elfogadott V. módosított előirányzat szerint.
  18. ↑ Szigethalom Város Önkormányzata által 2009. február 19-én elfogadott előirányzat szerint.
  19. ↑ Szigethalom város forgalomtechnikai felülvizsgálata, 2007.