Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Warez egy internetszleng-kifejezés, ami a jogvédett tartalmak jogsértő terjesztésére utal. Fő területe az internet, ahol a szervezett csoportok törik fel, és teszik nyilvánossá az egyébként különböző módokon védett tartalmakat. Az internet előtti időkben másolt lemezeket, jelenleg peer-to-peer rendszereket használnak erre. A kifejezés kezdetben számítógépes underground körökben volt használatos, szélesebb körben az Internet segítségével vált ismertté.
A warez szó az angol wares szó torzított alakja. A wares a ware többes száma, ami általában árucikket jelent, de ez esetben a software szó csonkított változatáról van szó.
Az utolsó betű módosulásának oka a korai Bulletin Board System (röviden: BBS) terminálok használata során alkalmazott autocenzúra (programvezérelt, automatikus cenzúra) kikerülését szolgálta.
Hasonló torzított szavak internetes zsargonban elég gyakran használatosak (ld. leetspeak).
A warez szó általában a jogsértő módon terjesztett anyagot jelenti. Melléknévként használva (pl. warez szerver) vagy képzővel ellátva igeként (pl. warezol) is lehet használni. Szinonimája az angolból átvett kalózkodás, amit a magyar nyelvben is használunk.
A warezolt szoftverek terjesztése kezdetben az elit csoportok között postai úton (mail trading, gyakran postafiókok közbeiktatásával), illetve a warez csereberével egybekötött bulizás és személyes találkozás céljából többé-kevésbé rendszeresen megrendezett copypartykon történt. Ez az időszak az internet robbanásszerű elterjedése előtt, leginkább az 1980-as évek közepétől a kilencvenes évek legelejéig virágzott.
Ekkoriban az internetes lehetőségek még nem álltak a széles fogyasztói tömegek rendelkezésére. A távadatávitel meglévő eszközrendszere (analóg telefonvonal és rákapcsolódó modem) és a távadatátvitelhez nélkülözhetetlen, gyors háttértárolók még kezdetleges technikai szintet képviseltek és a legtöbb felhasználó számára megbízhatatlanok és egyben túl drágák is voltak. Éppen ezért volt jelentősége a postai továbbításnak, amely a magyarországi warezvilág számára a fő kapcsolatot jelentette a nyugati csoportok felé. Utóbbiak esetében fontos kiemelni a korabeli Magyarországot a többi akkori szocialista országgal együtt sújtó COCOM listát, amely rendkívül megnehezítette a stratégiai termékkategóriába tartozó nyugati, modern hardverek és szoftverek legális behozatalát.
Ennek a helyzetnek volt köszönhető, hogy a hazai warezvilág a rendszerváltás előtti években élte fénykorát, mert a szocialista országokban pár kivételt leszámítva nem létezett sem játék-, sem egyéb szoftverimport és -forgalmazás, emiatt a nyugati szerzői jogi érdekképviseletek sem voltak jelen, a hazai törvényi szabályozás számára pedig ez a világ ismeretlen terepet jelentett. Így gyakorlatilag kalózparadicsom volt az ország, amely a nemzetközi warezforgalmazásnak jelentős transzfer- és célállomása is volt. A hazai warez csoportok tevékenysége a fentiek miatt a kapcsolati hálózatok kiépítésére és a minél intenzívebb forgalmazásra (minél frissebb warez megszerzése és továbbítása) összpontosult, a csoportokon belül emiatt fontos szerepet töltöttek be a kapcsolatfenntartás és a postázás oroszlánrészét vállaló swapper tagok. Említést érdemel ennek a mára már elavult adattovábbítási módszernek néhány részlete is:
Az Internet elterjedésével a warezolás átkerült a valósról a kibertérbe. Kezdetben BBS-eken, később FTP szervereken keresztül terjesztették a jogvédett anyagot, de mostanára a fájlcserélő rendszerek, mint például a DC vagy a P2P rendszerek (pl. BitTorrent) váltak a legfőbb közvetítő közeggé. (Ami nem jelenti azt, hogy legális információcsere ne folyna ugyanott.) Bár maguk a források megtalálása a letöltések bonyolultsága miatt szinte lehetetlen, a warezolt tartalom mellett gyakran található egy .nfo vagy FILE ID.DIZ fájl, ami a warez tartalmat készítő csapat névjegye.
Az Internet elterjedése előtt a szoftvereket adathordozókra, elsősorban floppy lemezre vagy Streamer/DAT kazettákra történő másolás útján adták tovább.
Egy CD 700 megabyte-nyi adatot tartalmazhat, ami az 1990-es évekbeli Internet technológiával lassan lehetett csak átvinni, nem beszélve a 4,7 gigabyte-os DVD lemezekről. Ezért a warez sceneen belül szokássá vált az adatok több kisebb fájlra történő tömörítése, általában Zip vagy RAR formátumot használva. Kezdetben floppy lemez méretűre (1,44 megabyte) volt darabolva, de a játékok növekvő terjedelme, majd a DVD filmek megjelenését követően ez a formátum túlságosan elaprózta a programokat (több száz lemez). Manapság a legtöbb csapat 14,3 vagy 47,7 megabyte méretű egységeket tesz fel.
Előnye volt az egy nagy fájl átküldésével szemben:
Napjaink programjai a letöltött részeket azonnal képesek visszaosztani, a hibás letöltéseket pedig időben felismerni, így csak a hibás fájlrészek töltődnek le újra, emiatt nem szükséges a fájlokat darabolni sem.
Általában kétféleképpen jelennek meg a szoftverek, CD vagy DVD képekben (pl. ISO fájl), vagy úgynevezett Rip-ben, ami során bizonyos részeket (pl. videójátékok esetében a zenéket, bizonyos hangokat és a filmeket) eltávolítanak a programból. Napjainkban a sávszélesség növekedésével ez utóbbi forma egyre ritkább.
A warez körökben használt kifejezések:
Alapvetően kétféle lehet: FTP és Tracker.
Az első a régebbi technológia, itt FTP szerverekre töltenek fel több gigabyte-nyi adatot (filmek, zenék, programok...), amiket a felhasználók letölthetnek róla. Az ilyen szerverek hozzáférése limitált, és általában pénzbefizetéshez van kötve. Ennek egyik formája az úgynevezett smswarez, aminél egy emelt díjas (Magyarországon 300, 700, 900 vagy 1900 forintért) SMS küldését követően hozzá lehet férni a szerverhez úgy, hogy tölthetsz róla. Példa van olyanra is, hogy legális fájlmegosztó oldalakra töltik fel a programokat (pl.: Data.hu, Rapidshare.com, Megaupload.com), amikről szintén le lehet tölteni. Előnyük, hogy így mindenki könnyen hozzáférhet, hátrányuk, hogy az oldal üzemeltetőinek jogukban áll a jogvédett tartalmat eltávolítani.
A BitTorrent elterjedésével megjelentek a tracker oldalak, amik nem tárolják a warez tartalmat, csupán az adatok P2P letöltéséhez szükséges .torrent fájlokat tárolja. Az egyik legnagyobb ilyen oldal a svéd PirateBay.
A warez ellen általában a nagy szereplőkre koncentrálással, azaz a tartalmat megosztó FTP szerverekre, a torrentportálok üzemeltetőire, esetenként a top10 fel- és letöltőre hajtanak rá. Az egyszeri letöltőket ritkán figyelik, és ez esetben is inkább magasabb közéleti személyiségek rokonait szokták nevesíteni (pl. egy város rendőrfőnökének fia).[1]
A Microsoft elnöke, Bill Gates már egy 1976-ban keltezett levelében felhívta figyelmet a szoftverkalózkodás veszélyeire. Szerinte a programok sokkal jobb minőségűek lennének, ha nem warezolnák azokat. Ennek ellenére a warez elleni harc az 1990-es évek elejéig nem kapott nagyobb hangsúlyt.
A harc 1992-ben kezdődött, amikor az amerikai Software Publishing Assotiation bemutatta Don't Copy That Floppy[1] néven futó reklámfilmjét. Ezt követően jelent meg a Business Software Alliance (BSA) nevű szervezet, ami máig a warez elleni harc egyik zászlósa. Mivel az internetes kalózkodás fő elszenvedői a filmforgalmazók, a lemez- és videójáték-kiadók, ezért az ő érdekeiket védő szervezetek, mint például a Recording Industry Association of America (RIAA), a Motion Picture Association of America (MPAA), az American Society of Composers, Authors, and Publishers (ASCAP) és Broadcast Music Incorporated (BMI).
2009 áprilisában ítélet született az egyik legnagyobb és legnépszerűbb torrent portál, a svédországi Pirate Bay ügyében, ami szerint az addig legális tevékenység tovább már nem folytatható az országban. A hír hatására több kisebb svéd tracker site is bezárt.[2]
Magyarországon 1994 óta működik a BSA (Business Software Alliance), az első akcióikat az 1990 évek közepén hajtották végre.
2005-ben alakult meg a Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (rövidített nevén ASVA), ami a hazai filmforgalmazói érdekeket védve próbálja meg visszaszorítani a filmek és sorozatok illegális letöltését.[3]
2006-ban a rendőrség lefoglalta a Candy Shop (korábban Kenyér) nevű hazai warez szervert, amin több ezer film, zene és játék volt található 12,8 terabyte méretben.[4]
2007-ben újabb nagyobb razziát hajtottak végre, aminek következtében lefoglaltak több nagy magyar FTP illetve BitTorrent oldalakat tartalmazó szervert is, mint pl. a BitHUmen, a Bitlove, Independent, Moobs, Insane, Evolution és Revolution. Az első híreket követően több más torrent portál és szerver ideiglenesen felfüggesztette a működését, nehogy a nyomára akadjanak.[1]
2009-ben világrekord méretű, összesen 200-250 terabyte-nyi adatú szerverparkot foglaltak le a magyar hatóságok egy XIII. kerületi házban. Az ún. warezkirály 400-tól 9000 forintig terjedő havidíjért adta a szolgáltatást. Az épületben történt már egy korábbi razzia, de akkor nem találták meg a számítógépeket, mert azok a padló alatt voltak elrejtve.[5][6]