Zsdála (Ždala) | |
Szentháromság-templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Kapronca-Kőrös |
Község | Góla |
Jogállás | falu |
Polgármester | Stjepan Milinković |
Irányítószám | 48331 |
Körzethívószám | (+385) 048 |
Népesség | |
Teljes népesség | 461 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Népsűrűség | 21,98 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 116 m |
Terület | 32,66 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 10′ 04″, k. h. 17° 08′ 47″46.167670°N 17.146313°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 04″, k. h. 17° 08′ 47″46.167670°N 17.146313°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsdála témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zsdála (horvátul: Ždala) falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Gólához tartozik.
Kaproncától 25 kilométerre keletre, községközpontjától 8 kilométerre délkeletre fekszik, a Dráva bal partján, a Zsdála-patak mellett, közvetlenül a magyar határ mellett, Somogyudvarhelytől légvonalban alig néhány kilométerre.
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott volt. A „Telek” nevű régészeti lelőhelyén talált leletek kora az ókortól a középkorig terjed. A helyszínt elsősorban a kora középkori időszak jellemzi, amelynek során ez a hely a 9. és 11. század között működő kohászati központként létezett.[2]
A mai falu területén egykor még két másik falu is létezett Ogorelo Polje és Bukevlje, melyeket azonban a Dráva árvize elmosott. Egyházi iskoláját 1814-ben alapították. A falunak 1857-ben 670, 1910-ben 1622 lakosa volt. 1895-ben egyházilag elszakadt a gólai plébániától és önálló plébániát alapított. A trianoni békeszerződésig Belovár-Kőrös vármegye Szentgyörgyi járásához tartozott. 2001-ben a 718 lakosa volt. Szinte teljes népessége beszéli a magyar nyelv egyik dialektusát, még ha horvátoknak is vallják magukat. A fiatalok körében a magyar nyelvtudás már fokozatos elveszik. Zsdálának van egy óvodája és általános iskolája. A településen önkéntes tűzoltóegylet, labdarúgóklub, horgászegyesület és nőegylet is működik.
Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.[3] A templom 1884 és 1894 között épült historizáló stílusban. Egyhajós, négyszögletes alaprajzú épület, keleti oldalán keskenyebb, sokszögben záródó szentéllyel és sekrestyével és a homlokzata feletti harangtoronnyal.