Azacitidin | |||
IUPAC-név | |||
4-amino-1-β-d-ribofuranozil-1,3,5-triazin-2(1H)-on | |||
Más nevek | 5-azacitidin | ||
Kémiai azonosítók | |||
CAS-szám | 320-67-2 | ||
PubChem | 9444 | ||
ChemSpider | 9072 | ||
DrugBank | APRD00809 | ||
KEGG | D03021 | ||
ChEBI | 2038 | ||
ATC kód | L01BC07, [2] | ||
| |||
| |||
InChIKey | NMUSYJAQQFHJEW-KVTDHHQDSA-N | ||
UNII | M801H13NRU | ||
ChEMBL | 1489 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C8H12N4O5 | ||
Moláris tömeg | 244,205 g/mol | ||
Farmakokinetikai adatok | |||
Metabolizmus | lebontás a májban, kiválasztás elsősorban a vizeletben | ||
Biológiai felezési idő |
4 óra.[1] | ||
Terápiás előírások | |||
Terhességi kategória | D (US), X (Aus) | ||
Alkalmazás | szubkután vagy intravénás |
Az azacitidin (INN: azacitidine) fehér színű szilárd anyag. Mielodiszpláziás szindróma[3] elleni kemoterápiás szer, mely elpusztítja a mielodiszpláziás sejteket.
A betegek 30%-ában a betegség mieloid[4] leukémiává fajul. A leukémia veszélye vér- és csontvelővizsgálattal megbecsülhető. Az azacitidint olyankor alkalmazzák, ha a leukémia kialakulásának nagy a veszélye. (A kevésbé súlyos mielodiszpláziás szindróma tüneti kezelése a rendszeres vérátömlesztés, melynek gyakorisága a betegség súlyosságától függ.)
Az azacitidin volt az első mielodiszpláziás szindróma ellen törzskönyvezett szer az USA-ban[5]. Az Európai Bizottság mieloid leukémia elleni árva szerként[6] törzskönyvezte 2007-ben.[7]
A tumorszupresszor gének DNS-ének metilációját[8] akadályozza meg. A metiláció hatástalanítja a tumorszupresszor géneket[9]. Az azacitidin tehát a szervezet rákos daganat elleni védekezését állítja helyre. Két randomizált, kontrollcsoportos vizsgálatban, amelyek az azacitidin hatását szupportív kezeléshez hasonlították, a randomizálás során az azacitidint kapó csoportba került mielodiszpláziás szindrómás alanyok 16%-ánál a vérsejtszám és a csontvelő-morfológia részleges vagy teljes normalizálódását figyelték meg, míg a szupportív kezelést kapó alanyok egyikénél sem, és a vérátömlesztésre szoruló alanyok kb. kétharmadának nem volt erre szüksége az azacitidin-terápiát követően.[10]
Az azacitidin a mielodiszpláziás szindróma bármelyik altípusa ellen alkalmazható intravénásan vagy bőr alá adva. Az adagolás nem különbözik. Folyamatban van a szájon át szedhető változat kifejlesztése.
A kezelés megkezdése előtt májfunkcós vizsgálatot kell végezni.
Az első kezelési ciklus adagja 75 mg/m² a comb vagy a has bőre alá injektálva. A ciklus 7 egymás utáni nap. A következő kezelés előtt 21 nap szünetet kell tartani (vagyis a ciklus hossza 28 nap). Legalább 6 ciklus javasolt. A kezelést addig kell folytatni, amíg a beteg számára hasznos, vagy a betegség nem progrediál. A hematológiai választ és a vesetoxicitást (májkárosodott betegeknél a májfunkciót is) monitorozni kell, és a következő ciklust ennek alapján szükség esetén más adaggal vagy elhalasztva kell végezni.
Bár emberi terhességre nézve nincsenek adatok, egereken végzett kísérletek reprodukciós toxicitást mutattak, ezért terhesség esetén – különösen az első trimeszterben – a szer ellenjavallt, és hatékony fogamzásgátlás javasolt mind nőknél, mind férfiaknál. A szoptatásra nézve sincsenek adatok, ezért az is ellenjavallt.
Leggyakoribb mellékhatások: hányinger, hányás, neutropénia[11], vérszegénység, veseelégtelenség, fokozott fertőzés- és vérzésveszély.
Magyarországon[12]
Nemzetközi forgalomban a fentin felül[13]: