Beatrice

Ez a szócikk a magyar együttesről szól. Hasonló címmel lásd még: Beatrice (egyértelműsítő lap).
Beatrice
Az együttes egy 1978-as fotón (hátul: Donászy Tibor, Miklóska Lajos, középen Lugosi László, Gidófalvy Attila, elöl: Nagy Feró) (Fortepan, Urbán Tamás felvétele)
Az együttes egy 1978-as fotón (hátul: Donászy Tibor, Miklóska Lajos, középen Lugosi László, Gidófalvy Attila, elöl: Nagy Feró)
(Fortepan, Urbán Tamás felvétele)
Információk
EredetMagyarország Budapest, Magyarország
Aktív évek1969–1977
1978–1981
1987–napjainkig
Műfajpunk rock
hard rock
alternatív rock
KiadóMHV, Ring, Hungaroton, Quint/EMI
Tagok
Nagy Feró
Csillag Endre
Szpuszenik Richárd
Korábbi tagok
lásd: Beatrice-tagok listája
A Beatrice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beatrice témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Beatrice (ejtsd: Beatricse) vagy egyszerűen csak Ricse, (időnként Nagy Feró és a Beatrice vagy Nagyferó és a Beatrice néven is említik) magyar rockegyüttes. 1969-ben alakult lányzenekarként, akik főleg feldolgozásokat játszottak. 1971-ben csatlakozott Nagy Feró a zenekarhoz frontemberként. A következő években teljesen kicserélődött a tagság, 1974-től elkezdtek saját dalokat írni az akkor divatos glam rock stílusban. Folyamatosan próbáltak lemezszerződéshez jutni, ennek érdekében 1976-tól a diszkózene felé orientálódtak.

1977-ben feloszlottak, majd a következő évben Nagy Feró újjáalakította a Beatricét Miklóska Lajos basszusgitárossal, Lugosi László gitárossal, Gidófalvy Attila billentyűssel és Donászy Tibor dobossal, és az AC/DC nyomán újra rockot játszottak. Ekkor születtek olyan mára klasszikussá vált – a mindennapi kilátástalanságot megéneklő – dalaik, mint a Jerikó, a Nagyvárosi farkas, vagy az Angyalföld. A Kádár-korszakbeli kultúrpolitika folyamatosan akadályozta a „kezelhetetlen” zenekart, amely ennek hatására végül 1981-ben feloszlott.

A Beatrice 1987-ben ismét újjáalakult, és ekkor a rendszerváltás légkörében vált sikercsapattá. 1988-ban magánkiadásban végre megjelent első albumuk, az 1991-es Utálom az egész XX. századot című második lemezük pedig 40 héten keresztül szerepelt a Mahasz lemezeladási toplistáján, és az első helyre is feljutott. A lemezről a Beatrice máig legnagyobb slágere a 8 óra munka című dal lett. Országszerte telt házas koncerteket adtak. 1994-re az együttes gyakorlatilag elfogyott: Nagy Feró mellett csak Brúger László gitáros maradt az együttesben. Nagy Feró ezért ismét újjá szervezte a zenekart, és 1994-től hivatalosan is Új Beatrice néven működtek, változó felállással. Az „új” jelzőt a későbbiekben elhagyták, ugyanakkor az utóbbi években gyakran hirdetik a koncerteket „Nagy Feró és a Beatrice” formában. Az együttes 30 éves jubileumát megörökítő, 2010-ben megjelent koncertvideó a Mahasz DVD-listájának 1. helyére került.

A Beatrice név eredete

[szerkesztés]

Csuka Mónika egy 2017-es interjúban (készítő: Fernbach Erika) árulta el, honnan eredt az együttes neve. Állítása szerint a nevet Novai Gábor énekes, producer és dalszövegíró találta ki:[1]

"– Fernbach Erika: Hogy találtátok ki az együttes nevét?
– Csuka Mónika: Nem mi találtuk ki, ezt Novai Gabi adta. Ő volt a szerelmem Nagy Feró előtt, egy nagyon szép plátói szerelem volt ez. Sokat segített a zenekarnak, rengeteget köszönhetünk neki. Nova megtanított minket sok mindenre, csiszolta a hangszeres tudásunkat, tanácsokat adott, hogy ezt ne így játsszátok, ezt ne úgy. Ő egy csodálatos ember, nem véletlenül lett ekkora sztár.
– Fernbach Erika: Szóval akkor ő nevezte el az első magyar lányzenekart.
– Csuka Mónika: Igen, azt mondta, hogy valami név kéne nektek, amiben a beat szó benne van és még lánynév is. Így jött a Beatrice. A Beatrice tükörfordításban „ütött rizst” jelent, de igazából nekünk csak az számított, hogy benne van a beat szó is, valamint lánynév is. "

Történet

[szerkesztés]

A korai Beatrice (1969–1977)

[szerkesztés]

A Beatrice 1969-ben alakult leányzenekarként. Az első felállásban Csuka Mónika (ének, gitár) Nagy Katalin (billentyűsök), Hamar Krisztina (basszusgitár) és Csuka Mária (dobok) vett részt. Egy ideig a később diszkókirálynőként befutott Szűcs Judith is játszott a Beatricében orgonán.[2] Főleg feldolgozásokat játszottak, de 1970-ben például Komár Lászlóval közösen adták elő a kislemezen is megjelent Jóbarátom című dalt, amit Csuka Mária írt.[3][4]

1970-ben állandó klubjuk lett a kőbányai Telefongyárban.[5] Saját dalokat nem játszottak, feldolgozások voltak repertoáron: Hendrix – Fire, Shocking Blue – Venus, Middle Of The Road – Chirpy Chirpy Chip-Chip, The Equals – Michael And The Slipper Tree (Misi és a fapapucs), I'm A Man (Joe Cocker verziójában). 1971-ben Nagy Feró feleségül vette Csuka Mónikát, és énekesként az év végén az együtteshez csatlakozott. A folyamatos tagcserék következtében a lányok kikoptak a zenekarból. Nagy Kati a Tűzkerékbe igazolt, Csuka Mária a Vadmacskák tagja lett.[2] Bencsik Sándor személyében 1972-ben gitárossal bővült az együttes, majd érkezett Temesvári András basszer, Temesvári Péter dobos, Nagy Károly billentyűs. Bencsik távozása után Gáti Zoltán[6] lett a gitáros.

Nagy Károly távozása után öt taggal, billentyűs nélkül folytatták a koncertezést. Saját számaik abban az időben nem voltak, koncertjeiken többek között Sweet, Mud, Gary Glitter, Suzi Quatro és egyéb, főként a glam rock stílusába tartozó dalokat játszottak. A koncertek egyedülálló hangulatához hozzátartozott Feró egyéni stílusú konferálása és Magyarországon addig ismeretlen, humoros és improvizatív látványelemek alkalmazása.

1974 nyarán több hónapig tartó nagy átalakítás után a Kőbányai Ifjúsági Klubban mutatkozott be az átszervezett Beatrice. Cziránku Sándor lett a gitáros, Barile Pasqualé Temesvári Pétert váltotta a dobok mögött, Temesvári András távozása után Csuka Mónika az ének mellett basszusgitáron is játszott. Ekkortól már főként glam rock stílusban íródott saját szerzeményeiket is játszották a koncertjeiken, elkészültek első demófelvételeik, a Csuka Mónika által énekelt Csak egy szó című dalt a Magyar Rádió is leadta, de lemezen egyik daluk sem jelent meg.[3][7] A Beatrice 1976. október 10-én az FMH-ban adott koncertjét a Magyar Rádió rögzítette.[2][8]

1977-re a Beatrice stílust váltott, és a nagyobb ismertség reményében megpróbálkoztak a diszkóval. A Tessék választani! című rádióműsorban szerepeltek a Gyere, kislány, gyere című dalukkal,[zene 1] ami a műsor nyomán megjelent válogatáslemezre[9] is felkerült. A zenekar gitárosa ekkor Marschalkó Zoltán[10] volt. Csuka Mónika 1976-tól Herczku Annamária és Szigeti Edit mellett a Mikrolied női vokáltrió tagja lett (illetve később Szánti Judit is csatlakozott a vokálhoz), akik a Beatricével fuzionáltak. Közös nagylemezben gondolkodtak, de a terveket nem sikerült valóra váltani, bár néhány dal és televíziós felvétel készült (A nagynéném; Reszket a Hold; Lámpaláz; Sztráda; Gyáva Ádám),[zene 2] végül a Beatrice feloszlott.[2][3][7]

A „fekete bárány” Beatrice (1978–1981)

[szerkesztés]

1978-ban a Beatrice újjáalakult, és újabb stílusváltás következett. Miklós Tibor szövegíró révén Nagy Feró megismerkedett az AC/DC zenéjével, és a Beatricét is ebbe a bluesalapú rockos irányba kívánta elvinni. Az első felállásban Nagy Feró mellett Gidófalvy Attila billentyűs, Lugosi László gitáros, Miklóska Lajos basszusgitáros és Donászy Tibor dobos szerepeltek.[2] Kezdetben Deep Purple-, AC/DC- és Ramones-feldolgozásokkal léptek fel az Ifjúsági parkban Budapesten, majd sorra készültek a saját dalok is: Jerikó, Motorizált nemzedék, Kifakult sztár, Térden állva, Viszlát, Nagyvárosi farkas, Nem kell.[11] 1978-ban az Ifipark közönségének 4. kedvenc zenekara voltak a P. Mobil, a Piramis és a Mini mögött.[2]

A Beatrice rajongói 1979-ben

Amikor az 1970-es évek végén a punkzene botrányos híre nyugatról eljutott Magyarországra , a kulturális sajtó a Beatricére aggatta rá a punk jelzőt, holott a zenészek addig még csak nem is hallottak erről a stílusirányzatról. Miután az egyik ifiparkos koncerten a közönségből egy lány a színpadra kerülve egy combcsonttal elégítette ki magát, a zenekart kitiltották az akkoriban létfontosságú helyszínről. Ehhez társultak még különféle hajmeresztő híresztelések, és ennek eredményeként a fővárosi klubok többségéből is száműzték a Beatricét. A legismertebbé váló híresztelés szerint az együttes tagjai egy élő csirkét daráltak le az egyik koncertjük alkalmával.[12] Annak ellenére, hogy ez nem történt meg, Erdős Péter tényként jelentette be a Magyar Televízió egyik műsorában.[13] Ezek után a zenekar tudatosan felvállalta, hogy ők az „alsó tízezer” véleményét képviselik. A monopolhelyzetű állami médiának köszönhetően rossz hírük gyorsan terjedt, több megyéből kitiltották őket, az állambiztonsági szervek folyamatosan zaklatták az együttes tagjait, viszont ennek ellenére, vagy éppen ezért, ismertségük országszerte rohamosan nőtt. Külsőségekben a fekete bőrnadrág, a bőrmellény, a szakadt farmer, illetve a jellegzetes, piros alapon fehér pöttyös („babos”) kendő különböztette meg őket és közönségüket a többi együttestől.[2][7]

1979 áprilisában Gidófalvy átment a frissen alakult Karthagóba, a Beatrice pedig négyesben, billentyűs nélkül folytatta tovább.[14][15] 1979 nyarán lehetőséget kaptak, hogy egy teljes nagylemeznyi dalt rögzítsenek a Magyar Rádió legendás 6-os stúdiójában. B. Révész László rendező filmet készített a veszélyeztetett fiatalokról, és a Beatrice dalait filmzeneként szerette volna felhasználni. A felvett lemezanyag végül a süllyesztőben végezte, és csak a rendszerváltás után jelenhetett meg, 1993-ban (Megkerült hangszalag: Betiltott dalok, 1979).[16] Ha önálló nagylemezük nem is lehetett, azért itt-ott felbukkantak Beatrice-felvételek. 1980-ban a Minek él az olyan című Fényes–Szenes-szerzeményt adta elő a Beatrice a Rádióban. A Papp László ökölvívóról készült Pofonok völgye című filmben Bródy János szövegével a Mire megy itt a játék című dalt játszották, ami kislemezen is megjelent.[17] A KISZ által kiírt dalpályázatot a Nem nekem tanulsz című saját dalukkal nyerték meg. Júliusban az Omega és az LGT előzenekaraként turnézhattak, és a Kisstadion ’80 című közös koncertlemezen is szerepelhettek. 1980. augusztus 23-án az óbudai Hajógyári szigeten 25 ezer fiatal előtt lépett színpadra a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat márkamenedzsere, Erdős Péter által „fekete bárányoknak” kikiáltott három „lázadó” zenekar: a Beatrice, a P. Mobil és a Hobo Blues Band, valamint előzenekarként az A. E. Bizottság.[18][2][zene 3] (A trió három nappal később Körmenden megismételte a „Fekete Bárányok” show-t.[19][20]) 1980 végén a gitáros Lugosi kilépett, hogy csatlakozzon a második lemezére készülő Dinamithoz.[3] A helyére Bogdán Csaba érkezett, majd Vedres József gitárossal és Waszlavik László billentyűssel bővült a felállás[7][21] – ennek a korszaknak a késői dokumentuma a mintegy 150 percnyi, addig jellemzően kiadatlan anyagot tartalmazó 2013-as kiadású Betiltott dalok II./1981 (Tudományos Rockizmus) című dupla CD.

1981 márciusában a hatalom nyomására a Zenész Szakszervezet elhatárolta magát a zenekartól, így az augusztus 22-i hajógyári szakszervezeti szuperkoncerten, ahol az összes népszerű hazai rockelőadó fellépett, a Beatrice nem kapott felkérést. Válaszul négy nappal később Nagy Feró bejelentette a zenekar feloszlását.[7] Utolsó koncertjüket július 30-án a Nyíregyházi Ifjúsági Parkban adták.[2] Feró és Vedres 1982-ben a basszusgitáros Németh Alajossal, valamint a Dinamitból érkező Németh Gábor dobossal és Szűcs Antal Gábor gitárossal megalapították a Bikinit.

A népszerű Beatrice (1987–1993)

[szerkesztés]

A Beatrice 1987-es újjáalakulásának voltak már jelei korábban is. 1984. szeptember 22-én meglepetésre az Ifjúsági parkban léptek fel a Bikini után Nagy Feró (ének), Miklóska (ritmusgitár), Lugosi (gitár), Donászy (dobok), Waszlavik (billentyűsök) felállásban, Trunkos András (ex-Rolls Frakció) basszusgitárossal. Aztán 1986-ban már több koncertet is adtak az FMH-ban Zsoldos Tamás basszusgitárossal kiegészülve. 1987 elejétől Kreutz László dobolt a koncerteken az Edda Művekbe belépett Donászy helyén. 1987. május 2-án a Petőfi Csarnokban megtartott koncertjükön jelentették be, hogy a Beatrice hivatalosan is újjáalakult (a Nagy Feró, Miklóska, Lugosi, Waszlavik, Zsoldos, Kreutz felállásban, de Waszlavik hamarosan odébb állt).[8]

1988-ban a lemezkiadás állami monopóliumának megszűnése után a Ring magán lemezkiadóval kötött szerződést a zenekar. Első nagylemezük rögtön dupla album formájában jelent meg Beatrice ’78–’88 címmel. Az első korongon a klasszikus régi Ricse-dalok kaptak helyet, a másodikon pedig az új szerzemények, mint a szinte azonnal slágerré vált Azok a boldog szép napok, vagy a komolyabb hangvételű A kétezredik év felé. A lemezen már Hirlemann Bertalan dobolt.[2]

Az 1989-es rendszerváltás forgatagában a Beatrice egyszerre népszerű zenekar lett. A tíz évvel korábbi lázadó, ellenzéki hozzáállás most hozta meg a gyümölcsét. A pörgést Miklóska nem bírta és kivált, majd a ritmusszekció is megújult Zselencz László basszusgitáros és Pálmai Zoltán dobos érkezésével. 1990-ben az állami hanglemezkiadó, a Hungaroton adta ki a többnyire régi Beatrice-dalokból összeállított Gyermekkorunk lexebb dalai lemezt, amiről a mozgalmi nóták egyvelegéből álló Amuri partizánok dala lett nagy sláger. Ezután csatlakozott az együtteshez Miklóska helyén ritmusgitárosként Brúger László.[7]

A sikert látva az MHV korábbi vezetője, Bors Jenő, aki tíz évvel korábban nem volt hajlandó kiadni a Beatrice lemezét, most a frissen alapított Quint kiadó vezetőjeként leszerződtette az együttest, akik az 1991-ben megjelent Utálom az egész XX. századot című lemezükkel karrierjük csúcsára értek. A kocsmahimnusz 8 óra munka, illetve a Hegyek között és a Pancsoló kislány dalok punk rock feldolgozásaival tarolt a Beatrice.[2] Az album 40 héten keresztül szerepelt a Mahasz lemezeladási toplistáján, és az első helyre is feljutott.[22] 1991 júniusában rendezték meg az I. Kelet-európai Rockfesztivált a Hajógyári szigeten. Tíz évvel azután, hogy a szakszervezeti szuperkoncertről kitiltották a Ricsét, itt ők voltak a háromnapos fesztivál egyik főzenekara. November 23-án a Budapest Sportcsarnokban pedig önálló koncerten csináltak telt házat.[2][7] A sikerszériát 1992-ben az A Beatrice legjobb dalai című koncertlemez zárta le, ami a 3. helyig jutott a Mahasz-listán.[22] Ezután az ős-Beatrice-tag Lugosi László kilépett a zenekarból, és a dobos Pálmai is követte.[3]

A Mahasz-listán szintén harmadik Vidám magyarok albumot[22] a Nagy Feró, Brúger és Zselencz alkotta trió készítette el. 1993-ban Lugosi helyére Vedres Joe érkezett, aki az 1981-es feloszlás előtt már zenélt a Beatricében. A dobos Németh Gábor lett, aki annak idején, a Beatrice 1981-es feloszlása után, a Bikini alapító tagja volt Feróval együtt. 1994-re azonban ismét elfogyott a zenekar, miután előbb Vedres és Németh, majd Zselencz is távozott.[3]

Új Beatrice (1994–2009)

[szerkesztés]
Az 1999-es formáció: elöl: Székely Károly, Nagy Feró, Fülöp István, hátul: Laczik Ferenc, Péter Zsolt

A kilencvenes évek derekán a teljes együttes lecserélődött Nagy Feró körül. A régi veterán zenészek helyére fiatal rockerek kerültek, csak Nagy Feró maradt a régiek közül, illetve újra előkerült Waszlavik „Gazember” László. Heffner Attila basszusgitáros néhány hónap után átadta helyét az Akcióegységből érkező Laczik Ferencnek. 1995-ben a távozót Brúger László követte, helyét két új gitáros foglalta el: Péter Zsolt és Székely Károly (ex-Phobia). Ezzel egy időben Waszlavik is kiszállt, és hivatalosan is megszületett az Új Beatrice (ezen a néven). Az Új Beatrice 1996-ban egy négyszámos demót készített,[23] aminek 13 dalra kibővített változata novemberben CD-n is megjelent Ki viszi át… címmel a Hungaroton kiadásában.[24] A megjelenés idején Nagy Zoltán dobos elhagyta az együttest, őt Fülöp Istvánnal (ex-Phobia) pótolták.[25]

1998-ban egy kétórás koncertvideó jelent meg VHS-en Magyar vagyok címmel, amit az E-klubban rögzítettek február 27-én. Ekkoriban a Petőfi Csarnok sörkertjében is hetente játszott a zenekar. Ugyanebben az évben szeptember 4-én 20 éves jubileumi koncertet tartottak a Petőfi Csarnokban, ahol a Beatrice három korszakának (a ’79–80-as klasszikus Ricse, a ’89–92 közötti sikercsapat, és az éppen aktuális ’98-as) felállása is fellépett.[26] A koncert hanganyaga dupla CD-n került kiadásra a Premier Art gondozásában. 1999 júliusában szintén a Premier Artnál jelent meg a Vakaroma című következő Beatrice-stúdiólemez, amely már szinte semmilyen feltűnést nem keltett. A címadó dal a Macarena című sláger ricsés, punkos változata. Az év során az EMI-Quint újra kiadta CD-n a náluk megjelent régebbi Beatrice-albumokat (Utálom az egész XX. századot, A Beatrice legjobb dalai, Vidám magyarok, Betiltott dalok).

Nagy Feró és a Beatrice a rendszerváltás óta több politikai oldalon is felbukkant (Fidesz, MDF). Az ezredforduló környékén a MIÉP és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom rendezvényein (például a Nemzeti Dal Ünnepe, Magyar Sziget), illetve motorostalálkozókon léptek fel rendszeresen a nemzetirock-együttesek társaságában. 2000-től Nagy Feró a radikális hangvételű Pannon Rádió zenei főszerkesztője lett.[2]

Hat év után az Új Beatrice addig stabil felállása megbomlott. 2002-ben Fülöp István dobos távozott, akit Hirlemann Bertalan váltott. Hirlemann már 1988-ban is tagja volt az együttesnek, továbbá a 2002-ben Nagy Feró neve alatt megjelent Európai show illúzió című albumon is ő dobolt (a szintén ricsés Laczik Ferenc basszusgitáros és Péter Zsolt gitáros mellett). 2003-ban a gitárosok, Péter és Székely is távoztak az együttesből, így visszatért Vedres Joe és egy ifjú gitáros, Magasvári Viktor csatlakozott még. Ez a felállás egészen 2010-ig együtt maradt. 2008. október 18-án a 30 éves jubileumát ünnepelte a Beatrice a Petőfi Csarnokban.[7] Az eseményről megjelent koncertvideó a Mahasz DVD-listájának 1. helyére került.[22]

Napjainkban (2010-től)

[szerkesztés]
Egy 2012-es koncerten

2010 elején Nagy Feró bejelentette a zenekar átszervezését: Vedres Joe és Hirleman Bertalan távoztak; utóbbi helyére Nagy Feró fia, az addig állandó vendégként fellépő Nagy Hunor Attila került. A megfiatalított Beatrice új stúdióalbum készítésébe kezdett, melyről két dal már be is került a koncertek műsorába.[27] 2010. július 31-én az MTV Icon műsor keretében kortárs zenekarok és előadók értelmezték újra a Beatrice dalait, tisztelegve a zenekar munkássága előtt.[28] 2011 márciusában megkezdődtek az új lemez felvételei, és két hónappal később megjelent a Vidámság és rock & roll című album.[29] 2011 végén a Collective Art kiadásában CD-n is megjelent az 1988-as dupla Beatrice-album.

A zenekar 2013. március 16-án ünnepelte 35. születésnapját a Petőfi Csarnokban. Ezt az évet és 2014-et is folyamatos koncertezéssel töltötte a Beatrice. Nem csak Magyarországon, de a szomszédos országokban is többször játszottak.[30] Az együttes az 1970-es évektől kezdve fellép a magyar könnyűzenei élet egyik meghatározó helyszínén, a Tabánban. A Tabán Fesztiválon 2015. május 1-jén a Beatrice mellett Takáts Tamás, Török Ádám és az Új Mini, a Mobilmánia és az Edda lépett a színpadra.

2015. október 6-án gégerák következtében, 64 éves korában elhunyt Lugosi László, a klasszikus felállás gitárosa.[31]

2016 augusztusában új gitáros csatlakozott a zenekarhoz Tari Botond személyében, aki már 2013 óta technikusként dolgozott a csapattal. Augusztusban, majd októberben egy-egy új dalt publikált a zenekar (Fáj a szívem! és Lúzer).[32][33] 2017 novemberében mutatták be a budapesti Új Színházban a Ricse, Ricse, Beatrice című rockmusicalt, amely a zenekar és Nagy Feró történetét dolgozza fel. A Bozsogi János rendezte darabban személyesen az együttes is közreműködik, ők maguk adják elő a musicalben szereplő ikonikus Beatrice-dalokat.[34][35]

2018 elején Magasvári Viktor helyét Kékkői Zalán vette át, de a zenekar nyilatkozata szerint Magasvári Viktort a Beatrice „örökös tagjának” tekintik.[36] Február közepén kiadták Az első 40 év – Live! című koncertalbumot, amit az előző év novemberében rögzítettek a Barba Negra klubban.[37] 2018. április 7-én a Beatrice már az Arénában tartott nagyszabású koncerttel ünnepelte a zenekar 40 éves fennállását. A műsor blokkjaiban felidézték a Beatrice és Nagy Feró életművének különböző korszakait. A koncertet Miklóska Lajos köszöntőbeszéde nyitotta, később pedig több vendég is fellépett: a régi Beatricéből Gidófalvy Attila és Donászy Tibor, az előző gitáros Magasvári Viktor, valamint Pásztor Anna, Wahorn András, Mező Mihály, Varga Miklós, Kalapács József. A zenekart egyes dalokban fúvós szekció és női vokalistaduó is kiegészítette.[38] 2019. május 1-jén megjelent a jubileumi koncertet megörökítő DVD és dupla CD Beatrice 40: Aréna koncert címmel.[39]

2020. március végén a Covid19-pandémia ihlette Szóljon a rock, de maradj otthon dallal és videoklipjével jelentkezett a Beatrice.[40] A többi koncertező együtteshez hasonlóan a járványügyi korlátozások miatt a Beatrice is kénytelen volt lemondani a tavaszi-nyári hónapokra leszervezett fellépéseit.[41] A két évvel korábban kiadott Az első 40 év – Live! koncertalbum 2020-ban aranylemez minősítést kapott.[42]

2024-ben Nagy Feró zenésztársai sorra kiléptek a zenekarból: év elején a fia, Nagy Hunor és Kékkői Zalán jelentette be a távozását, majd októberben hasonlóan tett Laczik Fecó közel harminc év tagság után, valamint Tari Botond. A megjelent nyilatkozatok alapján folyamatban van a zenekar újjászervezése, az új tagok közül Szpuszenik Richárd dobos és Csillag Endre gitáros személye vált ismertté.[43]

Elismerések

[szerkesztés]
  • Transilvanian Music Awards – Különdíj (2013)[44]

A Beatrice mellékágai

[szerkesztés]

(Ős-)Bikini

[szerkesztés]

A Beatrice 1981-es feloszlása után Nagy Feró és Vedres József az ugyancsak megszűnt Dinamit három tagjával 1982-ben megalakították a Bikinit. A dobos Németh Gábor volt, aki később egy rövid időre a Beatricének is tagja lett. Újhullámos punk-rock szerű zenét játszottak, koncertjeiken elhangzottak Beatrice-dalok is. Két nagylemezt követően Nagy Feró kiszállt, utódja D. Nagy Lajos lett. Az együttes zenéjében a váltás jelentős megújulást eredményezett, a Feró-féle időszak utólag az Ős-Bikini jelzőt kapta.

1999-ben az Ős-Bikini egy koncertre összeállt, azóta alkalmi jelleggel működik. Németh Alajos (az egyetlen alapító tag, aki máig a Bikiniben játszik) csak ritkán vesz részt ezeken a koncerteken, többnyire Laczik Fecó helyettesíti, de 2019-ben a Várkert Bazárban a teljes eredeti felállás játszott. A Beatrice-koncerteken időnként szintén eljátszanak egy-két Ős-Bikini-dalt is.

Nagy Feró a D. Nagy-féle Bikini munkájában szövegíróként vett részt. Szerzeményei közé tartozik a Mielőtt elmegyek, amely jelenleg Beatrice-koncerteken is műsoron van, illetve felkerült az új albumra is.

A Kuroshio együttes

[szerkesztés]

A Kuroshio a Beatricéből egészségi problémák miatt 1988 végén kivált Miklóska Lajos (énekes és basszusgitáros) és az ugyancsak egy ideig (de később) Beatrice-gitáros Brúger László zenekara volt, a doboknál Zsidel Miklós ült (aki később a Rés, a Trottel és a Karabély dobosa). Az együttes egy-két évig működött, és néhány koncertet adott, amelyek közül kevés bootlegfelvételeken fennmaradt.[45]

Tagok

[szerkesztés]
Bővebben: Beatrice-tagok listája
Jelenlegi felállás
  • Nagy Feró – ének (1971–1981, 1987-től napjainkig)
Klasszikus („Fekete Bárány”) felállás (1978–1980)
  • Nagy Feró – ének
  • Lugosi László – gitár
  • Miklóska Lajos – basszusgitár
  • Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek
  • Gidófalvy Attila – billentyűs hangszerek (1979-ig)
Legsikeresebb felállás (1989–1992)
  • Nagy Feró – ének
  • Lugosi László – gitár
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Pálmai Zoltán – dob, ütőhangszerek
  • Brúger László – gitár (1991-től)

Diszkográfia

[szerkesztés]
Stúdióalbumok
  • Beatrice '78–'88 (1988) – dupla album
  • Gyermekkorunk lexebb dalai (1990)
  • Utálom az egész XX. századot (1991)
  • Vidám magyarok (1992)
  • Betiltott dalok ("Megkerült hangszalag", 1979) (1993)
  • Ki viszi át… (1996)
  • Vakaroma (1999)
  • Vidámság és rock & roll (2011)
  • Beatrice '77-'88 (CD újrakiadás, 2011)
Koncertfelvételek
Egyéb felvételek
  • Jóbarátom (1970) – fél kislemezoldal
  • Tessék választani '77 (1977) – válogatásalbum, rajta a Gyere kislány, gyere
  • Mire megy itt a játék (1980) – fél kislemezoldal
  • Hamlet (1986) – Nagy Feró szólólemezén a Beatrice-tagság játszik
Videók
  • Magyar vagyok (VHS, 1998)
  • 30 éves jubileumi koncert (DVD, 2008)
  • Beatrice 40: Aréna koncert (DVD, 2019)
Közreműködések
  • A nemzeti dal ünnepe (Nemzeti válogatás – 2002)
  • 100% blues (Bluesválogatás – 2003)
  • A Rockalbum – A magyar rock 16 nagy pillanata (Rockválogatás – 2004)
  • Feketebárányok koncert – 1980 (Koncertfelvétel – 2004)
  • Bocskai Szabadegyetem színpada (trianoni emlékműsor CD-je)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Csuka Mónika életinterjú (beatkorszak.hu)
  2. ↑ a b c d e f g h i j k l m Jávorszky-Sebők. A magyarock története. Budapest: Népszabadság Könyvek. ISBN 963 85600 8 8. Hozzáférés ideje: 2011. március 21. 
  3. ↑ a b c d e f Beatrice biográfia. Underground Magazin. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
  4. ↑ Beatrice 1970. retronom.hu. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
  5. ↑ Bálint Csaba: Kovács István interjú a nagyon korai Beatricéről. Passzio.hu. [2012. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  6. ↑ Bálint Csaba: Interjú Gáti Zoltánnal (ex-Beatrice). Passzio.hu. [2011. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  7. ↑ a b c d e f g h Beatrice biográfia. Allmusic.hu. [2012. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
  8. ↑ a b Beatrice koncertfelvételek. Rockmúzeum. [2010. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
  9. ↑ Bálint Csaba: Tessék választani (1977). Passzio.hu. [2011. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. ↑ Bálint Csaba: Interjú Marschalkó Zoltánnal (ex-Beatrice). Passzio.hu. [2012. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  11. ↑ Bálint Csaba: Beatrice – Gidófalvys demó 1978. Passzio.hu. [2012. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  12. ↑ Nyolc meghökkentő budapesti legenda, beszédes leleplezésekkel. HVG, 2011. november 17. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  13. ↑ A pillanat embere – Zétényi Zoltán. recorder.blog.hu, 2016. augusztus 31. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
  14. ↑ Bálint Csaba: Beatrice: 1979. március. Passzio.hu. [2011. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  15. ↑ Bálint Csaba: Beatrice: 1979. június. Passzio.hu. [2011. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  16. ↑ BEATRICE: MEGKERÜLT HANGSZALAG (BETILTOTT DALOK 1979.) (1993). Fémforgács, 2010. október 17. (Hozzáférés: 2011. március 23.)
  17. ↑ Bródy János dalszövegei. brody.mediastorm.hu. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  18. ↑ Fekete Bárányok (dokumentumfilm). YouTube
  19. ↑ Dömötör Endre: Sziget előzmányrk itthon: Kis magyar fesztiválhatározó (recorder.blog.hu, 2014.08.11.)
  20. ↑ Bálint Csaba: FEKETE BÁRÁNYOK II. 1980. augusztus 26. Körmend. Passzio.hu. [2011. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  21. ↑ Bálint Csaba: Beatrice: 1981. március 21.. Passzio.hu. [2011. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  22. ↑ a b c d Mahasz archívum. Mahasz. (Hozzáférés: 2011. március 24.)
  23. ↑ Cselőtei László (1996. július 1.). „Új Beatrice (demóismertető)”. Új Metal Hammer H. 8 (7), 52. o, Kiadó: Rock Top Kft.. ISSN 0866-2371. (Hozzáférés: 2011. március 27.) 
  24. ↑ Lénárd László (1997. július 1.). „Új Beatrice – Ki viszi át? (lemezismertető)”. Új Metal Hammer H. 9 (7), 25. o, Kiadó: Rock Top Kft.. ISSN 0866-2371. (Hozzáférés: 2011. március 27.) 
  25. ↑ Hartmann Kristóf (1997. augusztus 1.). „Félkemény háztartási tánczene (interjú)”. Új Metal Hammer H. 9 (8), 45. o, Kiadó: Rock Top Kft.. ISSN 0866-2371. (Hozzáférés: 2011. március 27.) 
  26. ↑ Hartmann Kristóf (1998. július 1.). „Ricse-Ricse... (interjú)”. Új Metal Hammer H. 10 (7), 70. o, Kiadó: Rock Top Kft.. ISSN 0866-2371. (Hozzáférés: 2011. március 27.) 
  27. ↑ Bálint Csaba: Beatrice @ 2010. július 14. – Rakamaz, Hegyalja, Nagyszínpad. Passzio.hu. [2011. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 26.)
  28. ↑ Nagy Feró az MTV Icon következő ünnepeltje. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. január 5.)
  29. ↑ A Beatrice hivatalos honlapja. beatrice.hu. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  30. ↑ Nagy Feró és a Beatrice rekordévet zárt. est.hu, 2014. október 6. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
  31. ↑ Bálint Csaba: Meghalt Lugosi László, Lugó (1951-2015). Passzio.hu. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 7.)
  32. ↑ BEATRICE – Nagy Feróék új dallal jelentkeztek: Fáj a szívem!. Hammerworld.hu. [2020. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
  33. ↑ BEATRICE – Új dallal jelentkeztek Feróék: Lúzer. Hammerworld.hu. [2021. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
  34. ↑ RICSE, RICSE, BEATRICE – ROCK MUSICAL AZ ÚJSZÍNHÁZBAN. Színház.org, 2017. november 22. [2021. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
  35. ↑ Falussy Lilla: Ricse, Ricse, Beatrice. Új Színház. [2022. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
  36. ↑ BEATRICE – Magasvári Viktor helyét egy új gitáros veszi át. Hammerworld.hu. [2019. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 2.)
  37. ↑ NAGY FERÓ ÉS A BEATRICE – Az első 40 év Live! (2018). Rozsdagyár, 2018. április 7. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
  38. ↑ Tóth Mátyás: Beatrice 40: Egy ilyen fantasztikus jubileumot így kell és így érdemes megünnepelni. Rockbook.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 2.)
  39. ↑ Beatrice – Klippremier a Budapest Arénából. Hammerworld.hu. [2019. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 2.)
  40. ↑ Új karanténslágerrel jelentkezik a Beatrice. blikk.hu, 2020. március 31. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
  41. ↑ Interjú Kékkői Zalánnal. femforgacs.hu, 2020. augusztus 20. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
  42. ↑ Arany- és platinalemezek, 2020. slagerlistak.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
  43. ↑ Nem maradt Nagy Feró mellett egy régi zenész sem a Beatricében (magyar nyelven). Lángoló, 2024. október 18. (Hozzáférés: 2024. október 21.)
  44. ↑ Különdíjjal jutalmazták a Beatrice zenekart. https://kronikaonline.ro/, 2013. május 12. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
  45. ↑ Kuroshio bootlegek. Rockmúzeum. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 21.)

Zeneszámok

[szerkesztés]
  1. ↑ Gyere, kislány, gyere. YouTube
  2. ↑ BEATRICE & MIKROLIED vokál - Gyáva Ádám (1977). YouTube
  3. ↑ Fekete bárányok 1980 DVD Beatrice koncert részletek (P.Mobil Archívum). YouTube

Források

[szerkesztés]
  • Zoltán János: Nagy Feró könyv – A Beatrice-sztori; XactElektra, Budapest, 2010
  • Bálint Csaba: Miklóska Lajos élete és munkássága, szerzői kiadás, Budapest, 2018

További információk

[szerkesztés]