Bicske

Ez a szócikk Bicskéről szól. Hasonló címmel lásd még: Tápióbicske.
Bicske
Bicske címere
Bicske címere		 Bicske zászlaja
Bicske zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásBicskei
Jogállásváros
PolgármesterBálint Istvánné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2060
Körzethívószám22
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség11 248 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség155,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság181[4] m
Terület77,08 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[5][6]
Földrajzi középtájDunazug-hegyvidék[5][6]
Földrajzi kistájZsámbéki-medence[5][6]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 18° 38′ 10″47.490739°N 18.636250°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 18° 38′ 10″47.490739°N 18.636250°E
Bicske (Fejér vármegye)
Bicske
Bicske
Pozíció Fejér vármegye térképén
Bicske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bicske témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Batthyány-kastély

Bicske (németül: Witschke) Fejér vármegye északi részén fekvő város, a Bicskei járás székhelye. Fejér vármegye ötödik legnépesebb települése.

Közlekedés

[szerkesztés]

A Zsámbéki-medence második legnépesebb települése a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal mentén fekszik, vasútállomása ezért élénk vasúti forgalmat bonyolít. Elővárosi szerelvények kötik össze Budapesttel, Tatabányával, Komárommal és Győrrel. Gyorsvonatok járnak innen Budapest, Győr, Hegyeshalom, Sopron, Szombathely és Pozsony irányába. Régen a várost a Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal is érintette, így Lovasberény-Székesfehérvár felől is jártak ide vonatok, de ezt a vonalat mára nagyrészt elbontották.

A város az 1-es főút mentén fekszik, ám központja a régi országút (8101-es út) körül terül el; a két utat a városközpont közelében a 11 119-es számú mellékút köti össze. A város határában fut az M1-es autópálya, amelynek egy lehajtója van Bicskénél. A várost kisebb mellékutak kötik össze a 811-es úttal (8126), Csabdival (11 117), valamint Mányon át Zsámbékkal (1104). Nagyegyházi településrészének külterületeit egy kisebb szakaszon érinti a 8113-as út is.

Bicske a szűkebb környék regionális autóbusz-közlekedésének meghatározó központja: Budapest, Mór, Székesfehérvár, Zsámbék valamint a környező települések (Páty, Felcsút) érhetők el rendszeres buszjáratokkal a városból.

Története

[szerkesztés]

Bicske és környéke már ősidők óta lakott hely, első nyomát az újkőkorszakból származó telepnyomok, sírok bizonyítják, de a bronzkorból, a rómaiak és az avarok idejéből (a Szőny-Pécs közti római út, mely egy itteni egykori római településen vezet át) és az Árpád-korból középkori temetők templom alapfalakkal kerültek elő itt.

Első említése 1306-ból való, bár a Bicskei családról – a hely akkori birtokosairól – már 1258 óta tudni. Különleges helyzetet adott a 15. század kereskedelmével párhuzamosan fellendülő Bicskének az a tény, hogy a birtokosok 1443. június 10-én pallosjogot kaptak I. Ulászló királytól.

1541 körül vált török uradalom részévé a település, ám a birodalom határán lévén a kettős adóztatás sújtotta, mivel sokszor eljutottak a komáromi adószedők is a vidékre. 1686-ig a török erről a környékről való kiűzéséig lakosainak száma nagyban csökkent. Ezt követően viszont nagy gyarapodás jellemezte a települést, amely 1688-ban a közigazgatás restaurációjával járási székhely lett. Bicske a továbbiakban folyamatosan gyarapodott, 1773-ban lett mezőváros, 1872-ben nagyközség.

A 18. és a 19. század folyamán a közelben fekvő Vértes és Gerecse hegységek kiváló lehetőséget biztosítottak az erdei munkákra, a mészégetésre és a kőbányászatra. A mai napig él az erdei munkák emléke egyes dűlőnevekben: Egyfejszés, Kétfejszés föld.

A 19. században fejlett volt a településen a kézműves-ipar: a fazekasság, a takácsmesterség, a kelmefestés, a bőrkikészítés, a tímárság, a csizmadiamesterség, valamint a cipészmunka. A későbbiekben is sok kisiparos dolgozott a községben.

A vasút 1884-ben épült meg Bicskén, amikor megnyílt az utolsó fővárosi fővonal Budapest és Újszőny között. Később ehhez kapcsolódott egy helyi érdekű vasút is, amely Székesfehérvárral kötötte össze a települést (az utóbbin az 1970-es években leállt a személyforgalom, és mára már az egy ideig még működő teherforgalom is megszűnt. A vonal nagy részén már a sínek sem láthatóak.). A vasutak megjelenésével párhuzamosan Bicske jelentősége folyamatosan nőtt, s bár 1877-ben Vál kapta meg a járásszékhelyi státuszt a környéken, növekvő iparával egyértelműen a térség legjelentősebb településévé fejlődött. 1921-ben a Budapest – Győr vasútvonalat az országban elsőként villamosították, így még egyszerűbbé vált a város megközelítése Budapestről. A vasúti közlekedés lehetőséget biztosított a bicskei szegényparasztok és kisiparosok számára, hogy Budapesten is vállalhassanak munkát.

A község életét a mezőgazdaság is nagyban meghatározta. A feudális nagybirtok-rendszer egészen 1945-ig fennmaradt.

Bicske területe az 1940. évi népszámlálás adatai szerint 15551 katasztrális hold volt, a lakosság 8319 fő. A népsűrűség 93 fő volt négyzetkilométerenként, összesen 1634 lakóház állt a község területén.

Az 1944-es adatok a következőkről számolnak be: mezőgazdasági művelés alatt álló, vagy művelhető terület összesen 14258 katasztrális hold volt, ebből 3000 hold erdő. A 14258 holdból 9610 holdon 11 nagybirtokos osztozott, a maradék 5841 hold (a község belterületét is beleértve) a község lakosságának tulajdonát képezte. Bicske nagy kiterjedésű szőlőterülettel is rendelkezett, mely három tájon terült el: A Galagonyás dűlőben 450 katasztrális hold szőlő és gyümölcsös, Felsőhegyen kb. 300 hold, Máléhegyen 250 hold állott.

Bicske állatállománya a második világháború idején a következőképpen alakult az ún. állatstatisztikai lapok tanúsága szerint:

Állatfaj 1942 1945. dec. 8.
tenyészbika 16 2
igás ökör 158 24
tehén 937 84
hízómarha 14 -
növendékmarha 786 -
ló (3 évesnél idősebb) 737 330
ló (3 évesnél fiatalabb) 204 16
tenyészmén 5 -
öszvér–szamár 23 8
tenyészkan 23 -
koca 805 80
hízósertés 457 -
növendéksertés 4184 250
juh 661 -
kecske 68 42

A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a városban, ipara és infrastruktúrája nagyrészt megsemmisült. A községi elöljáróság 730/1947. számú jelentése alapján "1940-ben a községben 4500 ló, 3000 szarvasmarha, 16000 sertés és kimondhatatlan számú baromfi volt, melyek a hadműveletek alatt teljesen elvesztek." 1945. március 23-án a kitelepült lakosság visszatért a faluba.

1945-ben ismét járásszékhely lett Bicske. 1946. február 22-én megalakult a földművelésszövetkezet helyi részlege, melynek feladata volt, hogy a kiskereskedelmi ellátást megszervezze.

Bicske 1986. január 1-jén kapott városi rangot.

1948 és 1969 között itt tanított Ágoston Julián ciszterci szerzetes, költő, író.

Szentlászló (földe)

[szerkesztés]

Szentlászló (földe) ma Bicske mellett keletre fekvő puszta Puszta-Szent-László néven.

Nevét 1318-ban említette először oklevél Zenthlazlofeulde néven. Aba fia Aba, később pedig a Hontpázmány nemzetségből származó Léki Paznan fia István Péter nevű fiának birtoka volt, a település közepén Szent László tiszteletére emelt körtemplommal. Hűtlensége miatt Pétertől a birtokot a király elvette és Bicskei Botond fia Péter bánnak, illetve fiának Bicskei Mihálynak adta.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

A városban 2008. szeptember 28-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[12] az előző polgármester halála miatt.[16]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
11 813
12 009
11 969
11 437
11 262
11 266
11 248
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 1,6% németnek, 0,4% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,6%, református 16,5%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 15,4% (29,7% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 86%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 1,6% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, horvátnak, görögnek, örménynek, szlováknak és ruszinnak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,3% volt római katolikus, 13,6% református, 0,7% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 14,9% felekezeten kívüli (43,1% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Szentháromság plébániatemplom, Hősök tere 1/a

Híres szülöttei

[szerkesztés]
Lásd még: Kategória:Bicskeiek

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bicske települési választás eredményei (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ a b c d Testvértelepülések | bicske.hu. (Hozzáférés: 2024. május 4.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ Bicske, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  5. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. ↑ Bicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Bicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  9. ↑ Bicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  10. ↑ Bicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  11. ↑ Bicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  12. ↑ a b Bicske települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. szeptember 28. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  13. ↑ Bicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  14. ↑ Bicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  15. ↑ Bicske települési választás eredményei (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  16. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  17. ↑ Bicske Helységnévtár
  18. ↑ Bicske Helységnévtár
  19. ↑ a b c d Testvértelepülések. bicske.hu, 2015. szeptember 8. [2024. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 4.)

Források

[szerkesztés]
  • Györffy György: Pest megye
  • A felszabadulás a bicskei járásban (Bicske, 1970)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]