Budapest XX. kerülete

Budapest XX. kerülete
A városháza
Budapest XX. kerülete címere Budapest XX. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Pesterzsébet
Közigazgatás
Település	Budapest
Városrészek	Erzsébetfalva Gubacs Gubacsipuszta Kossuthfalva Pacsirtatelep Szabótelep [1]
Alapítás ideje	1950. január 1.
Irányítószám	1201–1205
Polgármester	Szabados Ákos (független)[2]
Népesség
Teljes népesség	61 508 fő (2024. jan. 1.)[3]
Rangsorban	14.
Népsűrűség	5359 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,19 km²
Elhelyezkedése
Budapest XX. kerülete Pozíció Budapest XX. kerülete térképén
é. sz. 47° 26′ 06″, k. h. 19° 07′ 00″47.435, 19.11666666666747.435000°N 19.116667°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 06″, k. h. 19° 07′ 00″47.435, 19.11666666666747.435000°N 19.116667°E
Budapest XX. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XX. kerülete témájú médiaállományokat.

A 2021-ben átadott pesterzsébeti Összetartozás-templom

Pesterzsébet, Budapest XX. kerülete, a Soroksári-Duna partját érintve Dél-Pesten helyezkedik el. Területe a főváros összterületének 2,3%-a, ezzel Budapest 23 kerülete közül a tizenhetedik helyen áll. A kerület túlnyomórészt lakóingatlanokból áll, ipara elhanyagolható. A kerület fontos intézménye a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, melyet 1980-ban adtak át.

Fekvése

Északnyugaton szinte a teljes a Határ út mentén a IX. kerülettel határos, a Határ út csücskében bekanyarodik a határvonal a Gubacsi út mentén a Lidl áruháznál, majd az Elmű Pesterzsébet Alállomásnál visszafordul a Határ út további részére, északkeleten az M5-ös autópálya bevezető szakasza (a Nagykőrösi út) választja el a XIX. kerülettől, délről a kerületről levált Soroksár, a XXIII. kerület határolja, míg a nyugati szélen a Ráckevei (vagy Soroksári)-Duna, melynek túloldalán Csepel, a XXI. kerület fekszik. A folyót áthidaló Gubacsi híd (vagy Csepeli átjáró) köti össze a városrészt a Csepel-szigettel.

A kerület forgalma viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, északon a Határ út). Déli irányból vasúton a leggyorsabb megközelítési mód a H6-os HÉV, valamint a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak megállói.

Pesterzsébet városrészei

Városrész neve	Utcanevek jellege	Irányítószám szerint	Látnivalók
Erzsébetfalva	híres magyar személyiségnevek	1201, 1203, 1204, 1205	Városháza, Szent Erzsébet-templom
Gubacs	vízisportokkal, régi téglagyárral kapcsolatos nevek	1203	Duna
Gubacsipuszta	régi magyar városnevek és területelnevezések	1202, 1204	Újtelepi-parkerdő
Pacsirtatelep	férfinevek	1201	Pestszenterzsébeti temető
Szabótelep	híres magyar személyiségnevek	1201, 1204,	Klapka téri templom

Története

A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként.

1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.

A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett (lásd Demográfia), 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.

A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának hétszázadik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

A város gazdasági és közösségi életében komoly törést jelentett a második világháború. 1944 áprilisában és májusában összesen négy nagy bombatámadás rombolta le szinte a város teljes infrastruktúráját.

Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950–1990 közötti időszakban a kerületre, illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat.

A kerület nyugati peremén, Gubacsidűlő és Gubacs határán található az 1924-ben átadott Gubacsi híd, amely a XXI. kerülettel teremtett kapcsolatot. A hídtól délre a Gubacsi lakótelep 1953-1957 között épült épült jellegzetes szocreál stílusban.^[4]

A Soroksári út folytatásaként a Helsinki út 1976-1980 között épült ki irányonként három forgalmi sávosra.^[5] Ekkor készült el a Csepeli átjáró felüljárója a Gubacsi híd és a Topánka utca között.^[6] Az 1970-ben elkészült, irányonként egy forgalmi sávos Nagysándor József utcai felüljáró helyett 1989-ben irányonként két sávos kapacitású felüljáró épült.^[7][8] Az M5-ös autópálya Nagykőrösi úti bevezető szakasza 1984-ben készült el irányonként három sávosra.

A kerület központjában a nagyrészt komfort nélküli zsúfolt házak helyén 1962–1987 között, budapesti és kecskeméti elemekből készült házgyári panelházakból álló lakótelepet építettek fel.^[9][10] Ekkor a Topánka utcát mai formájára kiszélesítették, így a korábbi főutca, a Kossuth Lajos utca forgalma jelentősen lecsökkent. Ezért a belső szakaszán az 1990-es évek végén sétálóutcát alakíthattak ki, amit a helyiek "Kosuti"-nak neveznek.

Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki ez irányú szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete, így azóta a XX. kerület megegyezik az egykor önálló Erzsébetfalvával. 1999-ben a kerület, illetve a városrész elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez. A Gubacsi lakóteleptől délre 2000-2005 között épült fel a Mediterrán lakópark.^[11]

A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület ilyetén felosztását: Pesterzsébet-ből Erzsébetfalva, Pesterzsébet-Szabótelep-ből pedig Szabótelep lett, létrejött Gubacs, a többi városrész területe pedig módosult. A kerület neve változatlan maradt.

Politika

Polgármesterei

• 1990–1994: Perlaki Jenő^[12] (Fidesz)^[13]
• 1994–1998: Perlaki Jenő (Fidesz-KDNP-MDF)^[14]
• 1998–2002: Szabados Ákos (MSZP-SZDSZ)^[15]
• 2002–2006: Szabados Ákos (MSZP)^[16]
• 2006–2010: Szabados Ákos (MSZP)^[17]
• 2010–2014: Szabados Ákos (MSZP)^[18]
• 2014–2019: Szabados Ákos (MSZP-DK-Együtt-PM)^[19]
• 2019–2024: Szabados Ákos (független)^[20]
• 2024– : Szabados Ákos (független)^[2]

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

• A polgármester-választás eredménye^[21]

Jelölt neve	Jelölő szervezet(ek)		Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Szabados Ákos		Független	13 084	49,60%
Fekete Katalin		DK – Momentum – MSZP – LMP – Zöldek – Párbeszéd- ZÖLDEK	9326	35,35%
Tóth Zoltán József		Mi Hazánk	2097	7,95%
Nemes László		Szolidaritás – Lokálpatrióták7 – Helló Pesterzsébetiek	1314	4,98%
Rovó László Attila		Jobbik	558	2,12%
Összesen			26 379	100%

• A képviselőtestület-választás eredménye^[22]

Párt		Mandátumok	Képviselő-testület
	DK – Momentum – MSZP – LMP – Zöldek – Párbeszéd- ZÖLDEK	8
	Fidesz – KDNP	7
	Független	1	P
	Mi Hazánk	1
	Szolidaritás – Lokálpatrióták7 – Helló Pesterzsébetiek	1

Népesség

Lakosságszám[23][24]
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	223	—
1880	1 355	18,04%
1890	4 754	12,55%
1900	15 732	11,97%
1910	30 970	6,77%
1920	40 545	2,69%
1930	67 907	5,16%
1941	76 876	1,13%
1949	69 946	−1,18%
1960	78 086	1,00%
1970	83 448	0,66%
1980	78 665	−0,59%
1990	71 658	−0,93%
2001	65 295	−0,85%
2011	64 358	−0,14%
2022	63 512	−0,12%

A XX. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 63 512 fő volt, ami Budapest össznépességének 3,8%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 846 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 5210 ember volt. A XX. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 69,8, a nőknél 77,1 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 21 828 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 13 833 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 11,2%-a, mintegy 7121 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a XX. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1920-ig. A 20-as években hatalmasat nőtt a népesség száma. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 9%-át veszítette el. A háború után fokozatosan nőtt a kerület lakosságszáma, egészen 1970-ig. A legtöbben 1970-ben éltek a kerületben 83 448 fő. A 70-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XX. kerületben, mint 1930-ban.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XX. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református. Azonban a lakosság pusztán 33%-a tartotta magát valamely vallási közösség/felekezet tagjának. Továbbá a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest, bár a kerület lakossága csak 2000 fővel csökkent, a magát vallási közösséghez/felekezethez tartozónak vallók száma általánosságban lefeleződött.^[25]

Közlekedés

Fontosabb csomópontok a kerületben

Megálló neve	Átszállási kapcsolatok
Pesterzsébet, Baross utca	35, 36, 66E, 119, 148, 151, 166, 224, 224E 923, 934 (hétvége hajnalban), 948, 966
Pesterzsébet, városközpont	35, 66, 66B, 66E, 119, 148, 166, 223E, 224, 224E 923, 934 (hétvége hajnalban), 966
Ady Endre utca (Topánka utca)	35, 66, 66B, 119, 148, 166, 223E, 224, 224E 2B, 51, 52 923, 966
Ady Endre tér	99, 123, 123A, 224, 224E 923

HÉV-állomások a kerületben

Állomás neve	Átszállási kapcsolatok
Pesterzsébet felső	66, 66B, 224, 224E 626, 627, 628, 629, 630, 631, 632, 635, 636, 650, 653, 654, 655, 659, 660, 661 923
Torontál utca	66, 66B, 66E, 166

A kerület vasútállomása

Állomás neve	Átszállási kapcsolatok
Pesterzsébet	66, 66B, 119, 151, 166 630, 631, 632, 635, 636, 650, 653, 654, 655, 659, 661 948

Műemlékek

Bővebben: Budapest XX. kerületének műemléki listája

Pesterzsébeti Városháza, az előtérben Kossuth Lajos szobra

Anyák szobra (Kaszab Károly alkotása)
„Állj meg, és gondolj édesanyádra
A pestszenterzsébeti iskolák ifjúsági vöröskereszt csoportja és tanulói 1933”

Pesterzsébet sokáig nem volt műemlékekben gazdag kerület, de sok műemlék jellegű épület volt megtalálható 1980-ig. A szabadtéri mozi megsemmisült a második világháborúban, újjáépítve mint Kossuth-mozi lett ismert, egészen az 1986-ban történt bezárásáig. Pesterzsébet gazdag temetkezési vállalkozója építette a Kossuth Lajos utcában állt Schröder-féle házat. Pesterzsébet városközpontjának régi házait a 70-es, 80-as években jórészt elbontották, helyébe modern lakótelepeket építettek. A Szent Erzsébet téren áll az 1906-ban épült plébániatemplom, amelynek freskóit Nagy Sándor, a gödöllői iskola egyik jeles tagja készítette.

Védett emlék a Városháza, amely 1905–1906-ban épült. A második világháború sérüléseit csak részben építették újjá. Hiányzik az épület jellegzetes két tornya, a díszes tetőburkolata és az órája. Az épület előtt áll 1909 óta a Horvay János és Füredi Richárd alkotta Kossuth-szobor, amely Budapest elsőként állított Kossuth-szobra. Egyedülálló művészi alkotás a Szent Erzsébet téren látható Anyák szobra. Műemlék jellegű épület az 1925-ben épült régi Vásárcsarnok a Tátra térnél. Védett a régi Pflum mozi épülete. Az eredeti épület XX. század első felének legnagyobb szabadtéri kertmozijaként működött a Török Flóris utcában. A Pflum szabadtéri mozi a második világháborúban megsemmisült, újjáépítve mint Kossuth-mozi lett ismert egészen a bezárásáig; manapság üzletházként funkcionál.

2000 után sokat változott a város arculata, több műtárggyal gazdagodott a kerület. A városháza melletti részen parkot alakítottak ki, itt kapott helyet Petőfi Sándor szobra. A Helsinki út mellett található egy székelykapu, melyet Pesterzsébet testvérvárosával közösen állítottak. E mellett látható egy történelmi zászló, amely Trianonnak állít emléket. A Kossuth Lajos utca, melynek ez a része sétálóutca, jelentősen megváltozott. Burkolatát és az utcai bútorokat kicserélték, a zálogház felé eső oldalon pedig egy kis szökőkutat adtak át. Ezen az utcán található Erzsébet királyné szobra, melynek érdekessége, hogy a királyné egy kutyával van ábrázolva. Az alkotó szerint ez az egyetlen ilyen kompozíciójú szobor az országban. A városháza homlokzatát kicserélték és harangjátékot helyeztek el rajta. A kerület fő temploma, a Szent Erzsébet templom is teljes felújításon esett át, amely a Kossuth Lajos utca koronája lett. A legfrissebb szobor, amit 2006 novemberében adtak át Széchenyi István mellszobra, mely a kerület városközpontjában található. Kölcsey Ferenc mellszobra a Topánka utcában került felavatásra. A sportélet fellendítése érdekében 2006 októberében egy jégcsarnokot adtak át a Gubacsi lakótelepen.

• 
  Pesterzsébeti iskolák vöröskeresztes csoportja által felállított szobor, az Édesanyák tiszteletére (1933)
• 
  Pesterzsébeti plébániatemplom
• 
  A városháza Kossuth Lajos szobrával
• 
  Ady Endre utcai szakorvosi rendelő

A népesség alakulása

Év	Népesség	Házak	Lakások	Megjegyzés
1850	29			Gubacs
1869	223			Gubacs
1870	1355			Erzsébetfalva
1890	4754			Erzsébetfalva
1900	15732	1860		Erzsébetfalva
1910	30970			Erzsébetfalva
1920	40545			Erzsébetfalva
1930	67907	8525		Pesterzsébet
1941	76876			Pestszenterzsébet
1949	70022			Pestszenterzsébet
1960	101875		31216	Budapest XX. kerület (Soroksárral)
1970	107315		35928	Budapest XX. kerület (Soroksárral)
2006	64576		28540	Budapest XX. kerület (Pesterzsébet)

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Települési adatok
Lakosok száma:	64 576 fő
Aktív keresők száma:	33 500 fő
Nyugdíjas:	18 800 fő
Népsűrüség:	5301,80 fő/km2
Lakások száma:	28 540
Vállalkozási adatok
Vállalkozások száma:	~11 000
Egyéni vállalkozók száma:	~8000 fő
Egészségügyi adatok
Orvosi körzetek száma:	34
Orvosi rendelők száma:	10

Nevezetességei

A csepeli átjáró mellett található a sós-jódos melegvízű gyógy- és strandfürdő, amely Magyarországon egyedülálló. Két kútja közül az egyik 644 méter mélyről 43 °C-os termálvizet ad, a másik kút sós-jódos vize 112 méter mélyről jön és 15 °C meleg. A gyógyfürdő mellé egy strandot is építettek a nyáron felüdülésre vágyók részére. Gazdasági okok miatt a strand 2001-től, a gyógyfürdő 2005-től zárva volt, teljes körű felújításukat követően 2018. december 17-én nyitották meg részlegesen, majd 2019. július 10-én teljesen a látogatók számára.^[26][27] A fürdőtől délre, a vízparton húzódik a csónakházak sora, amely a helyi vízi sportélet központja. Itt több sportegyesület is megtalálható.

A neogót és eklektikus stílusú Pesterzsébeti Múzeumot a Bocsák-villában alakították ki átépítés után. A múzeum a kerület helytörténeténeti gyűjteményének ad helyet. Pesterzsébet névadójának és védőszentjének Erzsébet királyné emlékköve és Szent Erzsébet szobra állít emléket. A Gaál Imre Galéria a városrész művészeinek munkáit gyűjti, valamint időszaki kiállításoknak ad otthont. A Rátkai Galéria Rátkay és Gaál Imre művei állandó kiállításának ad helyet.

Kultúra

Csili Művelődési Központ, „A” épület

• Művészetoktatás: Lajtha László Művészeti Iskola.
• Erzsébet kulturális központja a Csili, melyben sok kulturális programot szerveznek.
• Ingyenes havi lap a Pesterzsébet, egy 1979 óta megjelenő társadalompolitikai és szolgáltató havilap, a helyi önkormányzat kiadásában. Az újság rendszeresen közli a városháza híreit, a kerületben történő eseményeket, kulturális rendezvényeket, az önkormányzat döntéseit.

Képgaléria

• 
  Erzsébetfalva, Gubacs puszta, Kossuthfalva egy régi térképen
• 
  Árpád-házi Szent Erzsébet főplébániatemplom
• 
  Pesterzsébeti Baptista gyülekezet
• 
  Pestszenterzsébet-Kossuthfalvai Szent Lajos plébániatemplom
• 
  Pestszenterzsébet-Pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom
• 
  Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség temploma
• 
  Budapest-Pesterzsébet-Központi Református Egyházközség temploma
• 
  Evezősök a Gubacsi-híd alatt
• 
  Dél-Pesti Jahn Ferenc kórház
• 

Kapcsolódó szócikkek

• Budapest múzeumainak listája
• Budapest XX. kerülete díszpolgárainak listája

Jegyzetek

1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
2. Budapest XX. kerületének választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
4. Fonyódi Anita - Csendes, virágos utcák az egykori téglagyár helyén / 65 évvel ezelőtt épült a Gubacsi lakótelep (enbudapestem.hu, 2021.02.12.)
5. fentről.hu 1979-es légifoto - fentrol.hu
6. Gáll Imre, Kovács József, dr. Tóth Ernő - Pest megyei és Budapesti hídak (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 936-04-8919-8 (Hungaricana online archivum)
7. K. Juhász Erzsébet, Keller László - Soroksári füzetek 2. szám, Helyiérdekű vasútunk (Budapesti Városvédő Egyesület Soroksári Grassalkovich Köre, 1998) ISBN 963-7537-09-0
8. http://www.sze.hu/~szepesr/anyagok/oktatas/NGB-se003_1/eloadasok/tamfalkar-Szepeshazi-2009.pdf Magyarországi H-típusú vasalt talajtámfalak károsodása - prezentáció
9. [1] (Budapest folyóirat, 1980. (18. évfolyam) 5. szám május, 42. oldal)
10. Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
11. Eltűnő Gubacsi-sziget - Dunai Szigetek blog, 2023.07.08.
12. Budapest XX. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
13. Benkes Mihály (szerk.): Egyleti élet Pesterzsébeten (Budapest, 1996) Harmadik rész, 244. oldal
14. Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
15. Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
16. Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
17. Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
18. Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
19. Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
20. Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
21. https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/020?tab=results&filter=mayor
22. https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/020?tab=results&filter=representative
23. XLS Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
24. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGACZMygBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBBc7OyCotRMXAISMkrq6Nj4mkb0gOQAOTRVXDQADU6KfPygA=
25. Központi Statisztikai Hivatal: 2022. évi népszámlálás
26. Újra megnyílt Budapest jódos-sós fürdője 13 év után. Magyar Építők, 2018. december 17. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
27. Immáron teljes egészében használható a Jódos-Sós Gyógyfürdő. termalonline.hu, 2019. július 10. (Hozzáférés: 2021. február 3.)

Források

• Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
• Pesterzsébet, Soroksár Budapest XX. kerületének múltja és jelene (Kiadó: Bp. XX. ker. tanács, 1972)
• Polgármester 30/1944.eln.számú jelentése

További információk

• Az önkormányzat hivatalos honlapja
• Pesterzsébet (a kerületi önkormányzat havonta megjelenő ingyenes újsága)
• A XX-ik kerület irányítószámai
• Pesterzsébet.lap.hu - linkgyűjtemény
• ESTV - Pesterzsébet-Soroksár televíziója
• Pesterzsébet története (Bogyirka Emil szerkesztésében)