Csanádpalota

Csanádpalota
Csanádpalota címere
Csanádpalota címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásMakói
Jogállásváros
PolgármesterKovács Gábor (független)[1]
Irányítószám6913
Körzethívószám62
Népesség
Teljes népesség2479 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület77,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′ 00″, k. h. 20° 43′ 60″46.250000°N 20.733333°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 00″, k. h. 20° 43′ 60″46.250000°N 20.733333°E
Csanádpalota (Csongrád-Csanád vármegye)
Csanádpalota
Csanádpalota
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Csanádpalota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanádpalota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csanádpalota város az ország délkeleti csücskében, Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában. 2018-as adat szerint lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a megye legkisebb városa volt; lakónépesség tekintetében megelőzte a megye összes (nyolc) nagyközsége is, továbbá a Dél-Alföldön is a legkevesebb lakosú város.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Közvetlenül a román határ mellett fekszik, Makótól mintegy 20 kilométerre keletre. Szomszédai: észak felől Csanádalberti és Pitvaros, északkelet felől Mezőhegyes, dél felől Nagylak, délnyugat felől Kövegy és Magyarcsanád, északnyugat felől pedig Királyhegyes. A legközelebbi szomszédja Kövegy, amely csak 4 kilométerre fekszik tőle. Közeli település még Pitvaros és Nagylak; előbbi 11, utóbbi 10 kilométeres távolságban van.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a település, távolabbi kiindulási pontoktól leginkább a 43-as főúton, illetve az M43-as autópályán közelíthető meg, mivel mindkettő érinti a közigazgatási területét és mindkettőről lehajtási lehetőség is van a központja irányában. A főúttal és az autópálya-csomóponttal is a 4451-es út köti össze a település belterületét, főutcájaként pedig a 4434-es út húzódik végig rajta, északkelet-délnyugati irányban. A romániai Nagylak felé a 44 129-es út vezet a központjából.

A települést a hazai vasútvonalak közül a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Csanádpalota vasútállomás; itt a vonal Újszeged–Mezőhegyes szakaszán közlekedő vonatok szoktak megállni. Az állomás közúti elérését a 44 325-ös számú mellékút biztosítja.

A buszok a település belterületén három helyen állnak meg, tanítási napokon 18 buszjárat indul Makóra. Közülük 9 Szegedig közlekedik.

Története

[szerkesztés]
A római katolikus templom

Első írásos emléke 1421-ből származik Palota néven, ekkor a nagylaki Jánki család birtoka volt; nevét földesura díszes udvarházáról kapta. Hat évvel később Luxemburgi Zsigmond Nagymihály Albert dalmát és horvát bánnak adományozta a falut, később a Hunyadiak tulajdona lett. 1552-ben a török hadjárat idején elpusztult.

1562-ben tótokkal népesítették be a kihalt falut, a települést innentől fogva Tótpalota néven jegyezték. Miután Gyula 1566-ban, a ötödik Habsburg-török háborúban elesett, Tótpalota is elnéptelenedett. 1637-ben I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem birtokába került; később III. Ferdinánd tulajdona lett - ekkor Mezőpalota volt a falu neve. 1646-tól újra magyarok lakták a települést. 1649-ben II. Rákóczi György, két évvel később Pálffy Tamás csanádi püspök lett a település birtokosa. 1686-ban a oszmán hadak elpusztították, területe az aradi uradalom része lett.

1750-ben Mária Terézia németeket telepített a faluba, de az új telepesek nem tudtak együtt élni a románokkal és a szerbekkel, ezért elhagyták a települést és elköltöztek a német többségű Perjámosba. Ezáltal a falu ismét kiürült, de a kincstár 1768-ban katolikus magyarokat telepített le. Később Gömör, Nógrád, Heves és Hont vármegyéből magyarok és szlovákok vándoroltak be. 1756-ban már hivatalosan is Csanádpalotának nevezik. Hét évvel később Fekete György országbíró közbenjárásának köszönhetően római katolikus templom épült.

A település a szabályos típusba tartozó dél-alföldi településformájú, a belterület szabályos kiosztását a kamara mérnökei végezték. 1850. december 1-jén került sor határrendezésre, külterületéből két új községet alakítottak, Kövegyet és Királyhegyest.

1857-ben felépült a kétszintes iskola, 1893-ban az óvoda. Ezekkel a fejlesztésekkel párhuzamosan jött létre az első önálló postahivatal és ez idő tájt gördült be az első mozdony is a településre. A dualizmus ideje alatt több középület és téglagyár is épült.

Az első világháború után rövid ideig román megszállás alá került; A trianoni békeszerződés értelmében határának egy részét Romániához csatolták, ugyanakkor megkapta a nagylaki ugar Mezőhegyes felé eső részét. Lakossága a két világháború között gyarapodott, 6000 fő körül mozgott. Szövetkezetek és malmok létesültek. 1924-ig, illetve 1945 és 1950 között Csanád vármegyéhez, 1924-1945 között Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyéhez tartozott. 1937-ben bekötötték a faluba a villanyt. A fő munkaadók a Blaskovits uradalom és a nagylaki kendergyár voltak. Ebben az időben települtek a községbe hagymatermesztő gazdák; ők ismertették meg a csanádpalotaiakkal a makói vöröshagyma termelésének módszerét.

A második világháborúnak 165 hősi halottja volt a településen. 1950-ben a Csanádpalotához tartozó Nagykirályhegyest és határát Királyhegyeshez csatolták. A Kádár-korszak alatt a lakosság viszonylagos jólétben élt; a településen határőrs működött.

Csanádpalota önkormányzata a várossá nyilvánításhoz szükséges szükséges pályázatot 2009 januárjában küldte el a regionális államigazgatási hivatalnak.[4] A városi címet 2009. július 1-jén kapta meg.[5] 2010 nyarán elkészült az óvoda új épülete, amely többek között napelemmel működő vízmelegítő rendszerrel is fel van szerelve.[6]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Spák Imre (SZDSZ-KDNP)[7]
  • 1994–1998: Spák Imre (KDNP-SZDSZ -FKgP)[8]
  • 1998–2002: Perneki László (független)[9]
  • 2002–2006: Perneki László (független)[10]
  • 2006–2010: Kovács Sándor (független)[11]
  • 2010–2014: Kovács Sándor (független)[12]
  • 2014–2017: Kovács Sándor (független)[13]
  • 2017–2019: Nyergesné Kovács Erzsébet (független)[14][15]
  • 2019–2022: Dr. Debreczeni István (független)[16]
  • 2022–2024: Perneki László (független)[17]
  • 2024– : Kovács Gábor (független)[1]

A településen 2017. június 11-én időközi polgármester-választást tartottak,[14] az előző polgármester halála miatt.[18]

Időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a településen 2022. május 8-án is, a képviselő-testület 2020. július 17-én kimondott feloszlása miatt.[19][20] Az időközit eredetileg még 2020. november 8-ára írták ki, de a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt azt már nem lehetett megtartani, és a járványügyi veszélyhelyzet feloldásáig újabb választási időpontot sem lehetett kitűzni. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.

Népessége

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2941
2879
2794
2558
2546
2487
2479
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

Nemzetiségi megoszlás

[szerkesztés]

A város lakosságának 2001-ben 96,1%-a magyar, 0,3%-a cigány, 0,2%-a német, 0,2%-a román, 0,2%-a szlovák, 0,1%-a szlovén volt. A népesség 3,6%-a nem válaszolt, vagy nemzetisége ismeretlen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,4% németnek, 1,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 86,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% románnak, 0,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ruszinnak és szerbnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Felekezeti megoszlás

[szerkesztés]

Csanádpalota felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 75,2% vallotta magát római katolikusnak, görögkatolikusnak 0,2%, református volt a település lakosságának 4,9%-a, evangélikus 1,5%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 1,1%, 10% nem volt vallásos. A lakosság 7,1%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,3%, református 3,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 16,4% (22,8% nem nyilatkozott).[21]

2022-ben vallásuk szerint 33,6% volt római katolikus, 2,7% református, 1,5% ortodox, 0,5% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (44,2% nem válaszolt).[22]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A temetőkápolna
  • Ablonczy László emléktáblája
  • Csanádi vár köve - Csanád nevű települések találkozója
  • Dér István festőművész domborműve
  • Az első gázláng emléktáblája
  • Felszabadulási és függetlenségi emlékmű
  • Hazáért és szabadságért zászlórúd
  • Iglódi István emléktáblája
  • Kálmány Lajos domborműves emléktáblája
  • Kelemen László sírja a római katolikus temető
  • Kelemen László szobra a művelődési ház előtt
  • Községháza
  • Lőcsei Mihály emléktáblája
  • Magyar millennium emlékkő
  • Második világháborús és 1956-os emlékmű
  • Névtelen hősök sírja
  • Az önkéntes tűzoltóegyesület emléktáblája
  • Római katolikus templom
  • Temetőkápolna
  • Volt főszolgabírói lakás
  • Zellmann-malom romja, egykori ipartörténeti emlék
  • Zsidó temető, kiemelt közép-csanádi zsidó épített emlék
  • Zsinagóga épülete, átalakítva

Kultúra és oktatás

[szerkesztés]
Volt főszolgabírói lakás

A legfiatalabb csanádpalotaiakról a Napsugár Óvoda és Bölcsőde gondoskodik, az alapfokú oktatást a Dér István Általános Iskola biztosítja több épületben, a tanulólétszám 292 fő. Az emeletes központi épületben oktatják a felső tagozatot, és itt látja el munkáját az iskola vezetése is; az alsó tagozat négy-négy osztállyal a Sirály utcai és a Szent István utcai épületben tanul. A központi épület melletti telken 2016-ban felépült az új tornaterem.[23] Külön épületben található még két tornaszoba, egy sportudvar, valamint a technikatermek is.

1982-ben, a megyében az elsők között számítástechnikai oktatás kezdődött a művelődési házban kiépített szaktanteremben 10 darab, a kor színvonalán kapható Commodore számítógéppel. Ugyanitt nyelvi laboratórium kezdte meg működését.

Az iskolában ezenfelül művészeti oktatás is zajlik, kézműves és sportköri foglalkozásokra járhatnak a gyermekek, valamint zenélni tanulhatnak; a zeneoktatás 1997-98-as tanévben kezdődött a községben.[24] A Csanádpalotai Fúvószenekart Csongrád Megye Alkotói Díjával és a Csanádpalotáért díjjal tüntették ki.[25]

1963 és 1967 között önálló Általános Iskola és Gimnázium nappali és levelező tagozata működött Csanádpalotán. Az 1968/69. tanévtől a makói József Attila Gimnáziumnak kihelyezett levelező tagozata vette át a felnőtt oktatást a településen, amely 1980-ig funkcionált. 2006-tól a Juhász Gyula Református Gimnázium kihelyezett tagozata biztosítja a középfokú oktatást.[26]

A Kelemen László Művelődési Házban pályázati és önkormányzati támogatással hoztak létre teleházat; a város 237 négyzetméter alapterületű könyvtára a hétköznapokon kívül szombaton is nyitva tart.[27]

Híres csanádpalotaiak

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ KSH 2018.
  4. ↑ Még idén eldől, város lehet-e Csanádpalota Archiválva 2018. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben - Delmagyar.hu
  5. ↑ Csongrád megye tizedik városa Csanádpalota Archiválva 2009. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben - Delmagyar.hu
  6. ↑ Csanádpalotán a gólyák is dolgoznak Archiválva 2010. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben - Delmagyar.hu
  7. ↑ Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  9. ↑ Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  10. ↑ Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  11. ↑ Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  12. ↑ Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  13. ↑ Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  14. ↑ a b Csanádpalota települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. június 11. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  15. ↑ Nyergesné Kovács Erzsébetet választották Csanádpalota polgármesterévé (magyar nyelven) (html). ma.hu, 2017. június 12. (Hozzáférés: 2017. június 12.)
  16. ↑ Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  17. ↑ Csanádpalota települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. május 8. (Hozzáférés: 2022. július 18.)
  18. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  19. ↑ Nagy Szabolcs: Feloszlott a képviselő testület Csanádpalotán. Makóihíradó.hu, 2020. július 17. [2020. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
  20. ↑ Csanádpalota Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2020. július 17. napján délután 1600 órakor megtartott rendkívüli, nyílt ülésének jegyzőkönyve
  21. ↑ Csanádpalota Helységnévtár
  22. ↑ Csanádpalota Helységnévtár
  23. ↑ OPH - Új tornatermet kapott Csanádpalota. orientpress.hu. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  24. ↑ Az iskolai zenekar története - Dér István Általános Iskola. [2008. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 10.)
  25. ↑ Díjazott palotai fúvósok Archiválva 2008. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben- Délmagyar.hu
  26. ↑ Minden adott a városi léthez Csanádpalotán Archiválva 2012. július 29-i dátummal az Archive.is-en - Delmagyar.hu
  27. ↑ Könyvtár - Csanádpalota.hu

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Csanádpalota
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanádpalota témájú médiaállományokat.