Csepreg | |||
A 14. századi eredetű római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Kőszegi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Horváth Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 9735 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3183 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 66,05 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 49,54 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] | ||
Földrajzi kistáj | Répce-sík[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 24′ 05″, k. h. 16° 42′ 29″47.401389°N 16.708056°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 05″, k. h. 16° 42′ 29″47.401389°N 16.708056°E | |||
Csepreg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csepreg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csepreg (németül: Tschapring, horvátul: Čepreg, Čaprieg, Čeprieg) Vas vármegye északi részének egyik városa a Répce mentén, a Kőszegi járásban.
Csepreg német neve Tschapring. Horvát neve Čepreg, de régen az olmódi horvátok Čapriegnek, a peresznyei horvátok Čepriegnek nevezték a falut.[4]
Vas vármegye északi részén, közvetlenül a megyehatár mellett fekszik, a térség legnépszerűbb üdülővárosának számító Bük nyugati szomszédságában.
További szomszédai: északkelet felől Tormásliget, kelet felől Lócs, délkelet felől Gór és Acsád, dél felől Meszlen és Tömörd, nyugat felől Kiszsidány, északnyugat felől Peresznye, észak felől pedig Szakony (ez utóbbi már Győr-Moson-Sopron vármegyében fekszik).[5]
A település az ország fő közúti közlekedési útvonalaitól távol esik, csak mellékutakon közelíthető meg. Főutcája a 84-es főút újkéri szakaszától Horvátzsidányig húzódó 8624-es út; délkeleti szomszédaival a 8638-as út, a tőle délre fekvő kisebb településekkel a 8639-es út köti össze. Külterületi határrészeit érinti még a 8614-es, a 8618-as és a 8637-es út is.
Autóbuszon a város Szombathely és Bük felől jól megközelíthető, de a környező településekre is innen jár busz. Az autóbusz-forgalmat a Volánbusz bonyolítja, buszállomása a Fő téren van.
Vasútvonala az egykori Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal része volt, melyet 1974. május 26-án bezártak. Jelenleg nem közelíthető meg vasúton, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Sopron–Szombathely-vasútvonal mintegy 5 kilométerre keletre elhelyezkedő Bük vasútállomása kínálja.
Csepregen a legkorábbi állandó emberi település nyomai az újkőkorszakból valók. A bronzkorból egy temető és egy lakóház maradványait tárták fel, de a kelta idők is gazdag régészeti leleteket mutatnak.
A rómaiak és az avarok is megtelepedtek Csepregen, ahol lehetőség nyílt a Répce-folyón való átkelésre. A mai város a 9. században a Keleti-Frank Királysághoz tartozott. A 10. században a honfoglaló magyarok kifosztották, majd birtokba vették a területet, amely később több törzs szállásterülete is volt.
Már az Árpád-házi királyok korában sűrűn lakott helynek számíthatott Csepreg környéke, mivel két erődítmény, egy templom maradványai és több más hasonló korú lelet került itt elő. Lakosai leginkább harcos szabadok, majd szerviensek, később kisnemesek lehettek.
A város első említése 1255-ből való, ám ekkor már minden bizonnyal a tágabb környéke legjelentősebb települése lehetett. A 14. században többször civitasként említik, címere 1362 előttről ismert, ám 1390-ben a király a Kanizsaiaknak adta, így mezőváros lett.
1452-ben husziták foglalták el, ám őket később kiverték a városból. A 16. században Csepreg újból kiemelkedő jelentőségre tett szert, többször volt színhelye (Sopron vármegyei) megyegyűlésnek. 1650 fős (1522-ben) lakosságával, két plébániatemplomával, zsidókkal, egyike lehetett Magyarország legnagyobb mezővárosainak. Csepreg 1532-ben a Bécsbe irányuló török hadjáratot sértetlenül átvészelte, mivel az akkor már birtokesélyes Nádasdy család (1535-től tényleges tulajdonuk) a törökbarát Szapolyai János pártját fogta.
A 16. században a lakosság nagy része protestáns vallású lett. 1557–1643 között már olyan iskola (kollégium) is működött Csepregen.[6] Itt volt 1591 júniusában a csepregi protestáns zsinat, ahol eldőlt a két jelentős nyugat-magyarországi protestáns egyház, az evangélikusok és a reformátusok szétválása.
A 17. század elején „a viszonylag csekélyebb számú magyar anyanyelvű dunántúli és kisalföldi evangélikusok… szellemi központja a Nádasdy-birtokot képező, igen élénk forgalmú Csepreg mezőváros volt, ahol színvonalas iskola és nyomda is működött. A Bethlennel rokonszenvező csepregi polgárokat azonban 1621-ben lemészárolták az Eszterházy Miklós által vezetett katolikus zsoldosok, s az ekkor elszenvedett veszteséget már nemigen tudták kiheverni a dunántúli lutheránusok.”[7]
A harmincéves háború során, 1621-ben a Bethlen Gábor pártján álló Csepreget a császár seregei feldúlták. A kegyetlen mészárlásnak 1223 lakos esett áldozatul. Ekkor a város Sopron és Kőszeg mellett a térség legjelentősebb települése volt, több céhes tömörüléssel, növekvő népességgel, zajló evangélikus kulturális élettel. A városban – más magyar mezővárosokkal ellentétben – polgármester, önálló bíróság működött (amelynek feljebbviteli szerve az úriszék volt). Kiterjedt szőlőskertjei voltak.
A községben 1621 és 1643 között nyomda működött, a nyomdász a Sopronkeresztúrról Csepregre költözött Farkas Imre volt.[8] Számos termékéből ma mindössze 22 magyar és 4 latin nyelvű kiadványt ismerünk.[9][10]
Csepreg Nádasdy Ferenc 1643-as katolizációja után sokat vesztett addigi jelentőségéből, mivel már nem volt képes a környék evangélikus lakosságának összefogására. 1676-ban, a Wesselényi-összeesküvés után a város császári tulajdonba került. 1776-ban tűzvész pusztította.
A 19. század ismét fellendülést hozott a város életében. 1818-ban a korábbi árvízveszély elhárítására csatorna épült Csepreg határában. 1842-ben gyógyszertár, 1857-ben postahivatal, 1873-ban takarékpénztár nyílt a városban. A vasúti közlekedés a közelben a Déli Vasút kezelésében 1865-ben nyílt meg a Sopron–Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon. Az első ipari nagyberuházást a Schöller cég cukorgyára tette.
1876-ban létrejött a csepregi járás, melynek központja az 1886-ban nagyközségi rangot kapott Csepreg lett. 1887-ben jelent meg Farkas Sándor káplán Csepreg mezőváros története című monográfiája,[11][12] amely akkor a legjelentősebb ilyen alkotásnak számított Magyarországon.
A 20. század elején még tovább fejlődött a város közélete. Bőrgyár, kórház épült, helyi lap jelent meg. 1913-ban a Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonalon is megindulhatott a forgalom. A fejlődés a két világháború között sem állt meg, villany-közvilágítás 1923 óta működik Csepregen. A kulturális életben is folyamatosan alakultak a különböző szerveződések ebben az időszakban.
A második világháborúban a környék zsidóságát a csepregi gettóba gyűjtötték, majd onnan deportálták. A város 1945. március 29-én került szovjet fennhatóság alá.[forrás?]
Az 1950-es közigazgatási reform sokszorosan kedvezőtlenül érintette a várost, mivel megszűnt a csepregi járás, a települést egyszerű községgé fokozták le és Vas megyéhez csatolták. A későbbi időket kisebb fokú iparosítás, valamint az infrastruktúra (vezetékes víz 1964-től, szennyvízhálózat 1972-től) és közintézmény-hálózat (1954-től könyvtár, 1962-től középiskola) további kiépülése jellemezte. 1974-ben megszüntették az akkor már megkurtított Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonalat; ez is hátráltatta Csepreg fejlődését.
Az 1990-es években újból komoly fejlődést produkált a település, így 1995. július 1-jén városi rangot kaphatott. 2012-ig a Csepregi kistérség központja volt.
A településen 2016. szeptember 25-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[22] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és három jelölt közül, 70 % feletti eredménnyel meg is erősítette pozícióját.[20]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 3275 | 3278 | 3241 | 3315 | 3057 | 3176 | 3183 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 1,5% németnek, 1,9% cigánynak, 1,9% horvátnak mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,9%, református 0,9%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 4,1% (25,1% nem nyilatkozott).[23]
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 2,1% cigánynak, 1,7% horvátnak, 0,2% románnak, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% szerbnek, szlovénnek és ukránnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,3% volt római katolikus, 2,1% evangélikus, 1,7% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 4,8% felekezeten kívüli (35,9% nem válaszolt).[24]
Csepregen jónak mondható a mezőgazdasági termelés színvonala. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben jelen van két gazdasági társaság és egyéni termelők.
A városban jellemző az élelmiszeripar, a könnyűipar (a Soproni Ruhagyár üzeme) és a fémfeldolgozás is. A szolgáltatási és kereskedelmi szektorban sok egyéni vállalkozó és kisebb társaság működik a településen.
A Csepregi SE labdarúgóklubot 1924-ben alapították. Legnagyobb sikerét az egyesület 1996/97-ben érte el, amikor bajnok lett a Vas megyei I. osztályban.[25] A klub női focicsapattal is rendelkezik, melyet 2013-ban alapítottak a sportszerető lányok.