Dragovci | |
Utcakép. | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Bród-Szávamente |
Község | Újkapela |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 35410 |
Körzethívószám | (+385) 35 |
Népesség | |
Teljes népesség | 264 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 113 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 13′, k. h. 17° 42′45.216667°N 17.700000°EKoordináták: é. sz. 45° 13′, k. h. 17° 42′45.216667°N 17.700000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dragovci témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dragovci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újkapelához tartozik.
Bródtól légvonalban 25, közúton 36 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 12, közúton 24 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin, a Batrináról Pleternicára vezető út mentén fekszik.
Már a középkori forrásokban is említenek egy „Dragouch” nevű birtokot ,[2] melyet már Joseph Heller is Pleternica közelébe helyez.[3] Az 1698-as kamarai összeírásban „Dragocz” néven, Batrinával szomszédos településként találjuk.[4] Az 1730-as vizitációban a szomszédos Ratkovicával együtt 40 háza volt. A falutól fél óra járásra egy dombtetőn állt Szent Mihály temploma. A templom 16 méter hosszú és 7 méter széles volt. Kórusa és tornya sem volt, de volt a védőszentjét ábrázoló oltárképe. Körülötte temető volt. Dragovac, Ókapela, Ratovica és Komornica hívei látogatták. A faluban egy magaslaton állt még egy Szent Antal kápolna, a szőlőhegyen pedig egy Szent Vince kápolna. Mindkettő fából épült. 1760-ban a faluban 33 ház állt, bennük 47 család élt összesen 239 fővel. .[5]
Az első katonai felmérés térképén „Dragovcze” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dragovcze” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dragovcze” néven 47 házzal, 248 katolikus vallású lakossal találjuk.[7] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 280, 1910-ben 439 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 362 lakosa volt.
Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
280 | 280 | 277 | 336 | 400 | 439 | 496 | 543 | 609 | 613 | 624 | 619 | 609 | 604 | 495 | 362 |
Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1883-ban épült. A kápolnát 1921-ben Josip Piccolli festőművész festette ki.