Dunaszeg

Dunaszeg
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Dunaszeg címere
Dunaszeg címere		 Dunaszeg zászlaja
Dunaszeg zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásGyőri
Jogállásközség
PolgármesterBartha Gusztáv (független)[1]
Irányítószám9174
Körzethívószám96
Testvértelepülései
Lista
Nádszeg
Népesség
Teljes népesség2309 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség119,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 06″, k. h. 17° 32′ 29″47.768389°N 17.541411°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 06″, k. h. 17° 32′ 29″47.768389°N 17.541411°E
Dunaszeg (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Dunaszeg
Dunaszeg
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Dunaszeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaszeg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Falumúzeum
Millenniumi Emlékpark

Dunaszeg község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, a Mosoni-Duna egyik kanyarulatában, Győrtől 12 kilométerre helyezkedik el. Önálló község a Szigetköz keleti harmadában, a Mosoni-Duna bal partján, néhány kilométerre a Dunától.

Közlekedése

[szerkesztés]

A település főutcája az országos közútnak számító 1401-es út, amely az egész Szigetköz talán legfontosabb útja. Dunaszeg közigazgatási területének nyugati részén ágazik ki az előbbi útból, körülbelül annak a 11+200-as kilométerszelvényénél a rövidke, nagyjából két kilométeres hosszúságú 14 102-es számú mellékút, amely a zsákfalunak számító Dunaszentpál község központjáig vezet.[3]

Története és mai élete

[szerkesztés]

A terület régebbi korokban is lakott volt. A hagyomány szerint a falu lakossága Huba vezér törzséből származik, első letelepedője egy Pata nevű személy volt, aki a mai Pataháza utca környékén épített kunyhót. A falu mai területén volt a középkorban elpusztult Csanád – emlékét a „Csinád” dűlő őrzi. Dunaszeg nevét 1418-ban említik először a Hédervári család birtokaként; majd száz év alatt 12 oklevélben is előfordul: „Dunazegh”, Dwnazegh”, „Dunazeg”, „Dwnasegh” alakokban. 1521-ben a Bakics-családé; az ezt követő időkben viszont többször is gazdát cserél. 1612-ben a „dunazöghi” nemesek Győr vármegye közgyűlésén panaszt emelnek Forgách érsek tizedszedése ellen, 1637-ben pedig Héderváry Istvánnak tagadják meg nyíltan a tizedet! 1658-ban mindössze 3 egész, 16 fél 4 fertályhelyes jobbágytelket írnak össze Dunaszegen, melynek birtokosai ekkor a Héderváry, a Pázmány és a Tarnovszky családok. A 17. század végén a gr. Viczay családra száll a falu; tőlük örökli és birtokolja a gr. Khuen-Héderváry család egészen 1945-ig.

Az első világháború 24 áldozatot követelt a közösségtől: közülük 17 a harctéren esett el, 7 pedig otthon halt bele sérüléseibe. A községben Önkéntes Tűzoltó, illetve Levente Egyesület, valamint Hangya Szövetkezet működik. Az iparosok száma másfél tucatnyi. 1938-as adatok szerint Dunaszegen, valamint a hozzá tartozó Gyulamajorban 1220 fő él.

A feljegyzések szerint 1791-ben már volt iskola a faluban. 1844-ben újat építettek, mely 1872-ben leégett; az ekkor épített egy teremhez 1896-ban épült meg a második. 1929-ben Búza Gáspár és Baranyay Lajos tanítók 2 teremben 6 osztály 138 tanulóját oktatták.

A második világháborúban 39 dunaszegi személy vesztette életét – köztük polgári áldozatok. 1954-ben az árvíz a falu jelentős részét elpusztította; az újjáépítés a településszerkezetet jelentősen módosította: a párhuzamos, egyenes vonalvezetésű utcák mentén kialakított, szabályos téglalap alakú telkek szervezett házhelyosztás eredményei.

A falu 1925-ig a győrzámolyi körjegyzőség része volt; akkor Dunaszegen körjegyzőség alakult, ahová Dunaszentpál is tartozott. 1950-ben a községben önálló tanács alakult. 1968-1990 között Dunaszeg, Dunaszentpál és Győrladamér egységes tanácsi közigazgatás alá került, 1990 óta mindhárom községben önálló polgármesteri hivatal működik. Dunaszeget 1946-ban villamosították. Önálló postahivatala 1946, művelődési otthona 1962 óta működik. Az első termelőszövetkezet 1952-ben alakult, melyet feloszlattak, majd 1959-ben újjászerveztek. 1969-től Dunaszentpállal, 1970-től Győrladamérral is egyesülve működött. Az önálló Szigetközi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1993-ban kezdte meg működését. A lakosság túlnyomó része – főként Győrbe ingázva – az iparban dolgozik. Helyben a 60 főt foglalkoztató szövetkezet mellett szövöde, varroda, valamint műanyag- ill. fafeldolgozó üzem ad munkát.

A település közüzemi vízhálózata, a szennyvízcsatorna-hálózata kiépült. Dunaszeg 1991-ben 400 vonalas telefonalközpontot kapott, amely a környező falvak ellátását is segíti. 1996 végén a faluban 330 előfizető rendelkezett távbeszélő fővonallal. A községben háziorvosi, házi gyermekorvosi, védőnői, valamint állatorvosi és házi gondozói ellátás biztosított. Az önkormányzat gondoskodik az idősek szervezett étkeztetéséről. Korszerű, új épületben található a gyógyszertár. A faluban 4 élelmiszerbolt, 3 vendéglátóhely – közülük egy meleg konyhás –, 1 TÜZÉP-telep és 2 gázcseretelep üzemel.

1990-től működik a Dunaszegi Községfejlesztő Egyesület. Az egyesület üzemelteti a helyi kábeltelevíziót, ezen belül működik a „Falutévé”, melynek szerkesztője Nagy Attila. Az önkormányzat újságja, a „Tallózó” negyedévente jelenik meg Babos Attila polgármester szerkesztésében. A község külterületén két mezőgazdasági major található: egy kisebb a Bolgányi út mentén, valamint Gyulamajor, a szigetközi út két oldalán. Ez utóbbi 18 házában 50 fő él. Gyulamajorban működik a termelőszövetkezet karbantartó és javítóműhelye, gabonaszárítója, illetve a műanyag- és a fafeldolgozó üzem.

A dunaszegi rk. egyházközség II. József koráig Győrzámoly, azután Dunaszentpál leányegyházaként működött; csak 1926-ban lett önálló plébánia. Dunaszeg régi templomát 1658-ban teljesen elpusztultként említik; ma álló „új” templomát 1720-ban a gróf Viczay-család építtette. A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt, 129 m² alapterületű templom műemlék jellegű. A 18. századi barokk főoltár figyelmet érdemel. A templom külső falán találhatók a két világháború áldozatainak emléktáblái. A falu másik látnivalója az ún. homokgödri „kis kép”, mely a község négy védőszentjének – Flórián, Vendel, Borbála és a Havas Boldogasszony – emlékoszlopa.

Nevének eredete

[szerkesztés]

„Fekszik a Holt Dunához közel e nagy folyó víznek szeglet forma fordulásánál, mely miatt Dunaszegnek nevezik.”

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Babos Attila (Dunaszegi Községfejlesztő Egyesület)[4]
  • 1994–1998: Babos Attila (független)[5]
  • 1998–2002: Babos Attila (független)[6]
  • 2002–2006: Babos Attila (független)[7]
  • 2006–2010: Babos Attila (független)[8]
  • 2010–2014: Babos Attila (független)[9]
  • 2014–2019: Babos Attila Imre (független)[10]
  • 2019–2024: Babos Attila Imre (független)[11]
  • 2024– : Bartha Gusztáv (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1985
1979
2000
2368
2339
2309
2309
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,9%, református 1,9%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 9,8% (19,4% nem nyilatkozott).[12]

Látnivalók

[szerkesztés]
Morotva tó
  • Római katolikus templom (műemlék jellegű)
  • Falumúzeum
  • Millenniumi Emlékpark
  • Stabilmotor gyűjtemény
  • Kisvasúti emlékhely

A település az irodalomban

[szerkesztés]

Dunaszeg érintőlegesen említésre kerül Szamos Rudolf Kántor a nagyvárosban című bűnügyi regényében, melynek egyik bűnöző (csaló, házasságszédelgő) szereplője a történet szerint, más helyszínek mellett itt is hagyott kárvallottat maga után.

Források

[szerkesztés]

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből dr. Horváth József cikkének átdolgozása

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Dunaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2019. április 12.
  4. ↑ Dunaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Dunaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  6. ↑ Dunaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  7. ↑ Dunaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  8. ↑ Dunaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  9. ↑ Dunaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  10. ↑ Dunaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  11. ↑ Dunaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  12. ↑ Dunaszeg Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]