Egerbocs

Egerbocs
Egerbocs a Rákostetőről
Egerbocs címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Egri
Jogállás	község
Polgármester	Barta Ervin (független)[1]
Irányítószám	3337
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	496 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	34,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 01′ 41″, k. h. 20° 15′ 40″48.028, 20.26148.028000°N 20.261000°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 41″, k. h. 20° 15′ 40″48.028, 20.26148.028000°N 20.261000°E
Egerbocs Pozíció Heves vármegye térképén
Egerbocs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egerbocs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Egerbocs község Heves vármegye Egri járásában.

Fekvése

Az Ózd-Egercsehi medencében helyezkedik el, a vármegyeszékhely Egertől légvonalban 17, közúton mintegy 22-24 kilométerre északkeletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Egercsehi, északkelet felől Mikófalva, kelet felől Mónosbél, délkelet felől Szarvaskő, dél felől Bátor, délnyugat felől Hevesaranyos, nyugat felől Fedémes, északnyugat felől pedig Szúcs.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Bátor vagy Szúcs érintésével a 2414-es úton, valamint közvetlenül a 25-ös főút felől, a 33. kilométere közelében nyugat felé kiágazó 24 126-os számú bekötőúton.

Egerből indulva a legegyszerűbb ez utóbbi útvonalat követni; az egerbocsi elágazást Szarvaskő után körülbelül 7 kilométerrel érjük el. A másik megközelítési lehetőség a 24-es főút felől az Egerbakta-Bátor elérési útvonal.

Története

Egerbocs első okleveles említése 1262-ből származik Boch névalakban. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék templomos helyként jelöli. 1346-ban Bocsi Péter az egri püspökre hagyta itteni birtokrészét, ennek folytán a falu egyik fele az egri püspöké, másik része Bocsi Péter örököseinek birtoka. 1552-1558 között a szarvaskői vártartományhoz tartozott.

Az 1577. évi püspöki urbárium feljegyezte róla, hogy 25 éve puszta. 1596 után az újranépesült falu a töröknek adózott. A törökök kiűzésével, 1688-ban a lakók látva azt, hogy a császári katonaság egészére igényelt adóterhük elviselhetetlen, vagyontárgyaikat otthonaikat hagyva, Egerbe és a nádasokba szöktek, de 1692-ben a vármegye kérésére Buttler az egri vár parancsnoka visszaparancsolta őket lakóhelyükre.

1720 környékén a falunak Egercsehi felé eső része köznemesi kuriális település, a Hevesaranyos felé eső folyóntúli káptalani része pedig adóköteles jobbágyfalu. Kisbátor pusztát a földesurak a kuriális részhez csatolták, itt egy nyomásban irtásföldeket használtak a bocsi lakosok. A káptalan 1811-1812. évben úrbéri szabályozást hajtott végre, és Butaj puszta használatából kizárta jobbágyait, az itteni jó földeket maradványföldeknek hagyván, helyettük Báránylápán és Villó pusztán kaptak rossz minőségű földeket. A súlyos jobbágypanaszok hatására a vármegye elrendelte, hogy a jobbágyokat vissza kell helyezni az 1811 előtti, jó telekföldjeik használatába.

Egerbocs még a 19. század végén kétbeltelkes település, melyben három nagy nemesi had ólaskertjei közül kettő a falu közelében, egy pedig kb. 1000 m-re nyugatra feküdt. Az első katonai térképfelvétel is feltünteti az egyik, a falu melletti "Szálás"-t. A belterület egyes részeit a rajtuk lakó hadakról szög-eknek nevezik, a patak nyugati partját pedig, ahol nem nemesek laktak, Paraszt Ódal-nak. A múlt század közepéről még szájhagyomány említi a falukapukat, melyeket éjszaka őriztek.

A 17-18. században Egerbocs volt a plébánia székhelye, de mivel az 1770-ben romba dőlt paplakot az itteni kisbirtokosok nem építették újjá, Bátor vált székhellyé, s a község Hevesaranyossal együtt – mind a mai napig – filiája maradt.

Az 1870-80-as években a határban kőszén felkutatása kezdődött, de bányaművelés soha nem folyt.

Mezőgazdasági termelőszövetkezet 1959-ben alakult amely – akárcsak a hevesaranyosi – 1972-ben egyesület a bátorival.

A falu lakossága 1828-ban 816 fő 110 házzal, 1900-ban 853 fő 175 lakóházzal. A 20. század első felében a birtokviszonyok megváltoztak. A határ egyharmada az egri káptalan, a kétharmad része leginkább 5-100 holdas kisbirtokosok tulajdona volt. 20 holdon felüli birtokkal az egri főkáptalan és a község tulajdonán kívül 11 birtokos rendelkezett.A község területe 1930-ban 2775 kat. holdat tett ki, melyből a szántó 1045, kert 35, rét 58, legelő 722, erdő 727, terméketlen 78 kat. hold. A szántóterületen legfőképpen búzát termeltek, majd a kukorica, burgonya következett.

Ugyanekkor Egerbocson 2 horvát kivételével csak magyarok éltek; 2 reformátuson és izraelitán kívül valamennyien római katolikus vallást gyakoroltak. Az összlakosságból 652-en éltek földművelésből, 233-an a bányászat, 66-nak az ipar, 19-nek a kereskedelem, 9-nek a közszolgálat nyújtott keresetet.

Római katolikus anyakönyvei 1730-1895-ig Bátorban találhatók, állami anyakönyvei – leszámítva az 1951-1973 közötti önállóságot – szintén. 1895-1950-ig a bátori körjegyzőség kisközsége, 1973-ig önálló tanácsú község, 1990-ig a bátori községi közös tanács társközsége.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Burgundi István (független)^[3]
• 1994–1998: Burgundi István (független)^[4]
• 1998–2002: Burgundi István (független)^[5]
• 2002–2006: Burgundi István (független)^[6]
• 2006–2010: Burgundi István (független)^[7]
• 2010–2014: Szecskó Béla (független)^[8]
• 2014–2019: Szecskó Béla (független)^[9]
• 2019–2024: Barta Ervin (független)^[10]
• 2024– : Barta Ervin (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	588	572	562	538	492	489	496
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

1910-ben 878 magyar lakosa volt, melyből 873 római katolikus volt.

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,8% románnak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, református 2,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,4% (22,2% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,5% volt római katolikus, 3,9% református, 0,4% ortodox, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 4,9% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).^[13]

Hivatkozások

1. Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
5. Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
6. Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
7. Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
8. Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
9. Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
10. Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
12. Egerbocs Helységnévtár
13. Egerbocs Helységnévtár

További információk

• Egerbocs honlapja