Egerbocs | |||
Egerbocs a Rákostetőről | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Egri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Barta Ervin (független)[1] | ||
Irányítószám | 3337 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 496 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 34,42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,95 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 01′ 41″, k. h. 20° 15′ 40″48.028000°N 20.261000°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 41″, k. h. 20° 15′ 40″48.028000°N 20.261000°E | |||
Egerbocs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Egerbocs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Egerbocs község Heves vármegye Egri járásában.
Az Ózd-Egercsehi medencében helyezkedik el, a vármegyeszékhely Egertől légvonalban 17, közúton mintegy 22-24 kilométerre északkeletre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Egercsehi, északkelet felől Mikófalva, kelet felől Mónosbél, délkelet felől Szarvaskő, dél felől Bátor, délnyugat felől Hevesaranyos, nyugat felől Fedémes, északnyugat felől pedig Szúcs.
Csak közúton érhető el, Bátor vagy Szúcs érintésével a 2414-es úton, valamint közvetlenül a 25-ös főút felől, a 33. kilométere közelében nyugat felé kiágazó 24 126-os számú bekötőúton.
Egerből indulva a legegyszerűbb ez utóbbi útvonalat követni; az egerbocsi elágazást Szarvaskő után körülbelül 7 kilométerrel érjük el. A másik megközelítési lehetőség a 24-es főút felől az Egerbakta-Bátor elérési útvonal.
Egerbocs első okleveles említése 1262-ből származik Boch névalakban. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék templomos helyként jelöli. 1346-ban Bocsi Péter az egri püspökre hagyta itteni birtokrészét, ennek folytán a falu egyik fele az egri püspöké, másik része Bocsi Péter örököseinek birtoka. 1552-1558 között a szarvaskői vártartományhoz tartozott.
Az 1577. évi püspöki urbárium feljegyezte róla, hogy 25 éve puszta. 1596 után az újranépesült falu a töröknek adózott. A törökök kiűzésével, 1688-ban a lakók látva azt, hogy a császári katonaság egészére igényelt adóterhük elviselhetetlen, vagyontárgyaikat otthonaikat hagyva, Egerbe és a nádasokba szöktek, de 1692-ben a vármegye kérésére Buttler az egri vár parancsnoka visszaparancsolta őket lakóhelyükre.
1720 környékén a falunak Egercsehi felé eső része köznemesi kuriális település, a Hevesaranyos felé eső folyóntúli káptalani része pedig adóköteles jobbágyfalu. Kisbátor pusztát a földesurak a kuriális részhez csatolták, itt egy nyomásban irtásföldeket használtak a bocsi lakosok. A káptalan 1811-1812. évben úrbéri szabályozást hajtott végre, és Butaj puszta használatából kizárta jobbágyait, az itteni jó földeket maradványföldeknek hagyván, helyettük Báránylápán és Villó pusztán kaptak rossz minőségű földeket. A súlyos jobbágypanaszok hatására a vármegye elrendelte, hogy a jobbágyokat vissza kell helyezni az 1811 előtti, jó telekföldjeik használatába.
Egerbocs még a 19. század végén kétbeltelkes település, melyben három nagy nemesi had ólaskertjei közül kettő a falu közelében, egy pedig kb. 1000 m-re nyugatra feküdt. Az első katonai térképfelvétel is feltünteti az egyik, a falu melletti "Szálás"-t. A belterület egyes részeit a rajtuk lakó hadakról szög-eknek nevezik, a patak nyugati partját pedig, ahol nem nemesek laktak, Paraszt Ódal-nak. A múlt század közepéről még szájhagyomány említi a falukapukat, melyeket éjszaka őriztek.
A 17-18. században Egerbocs volt a plébánia székhelye, de mivel az 1770-ben romba dőlt paplakot az itteni kisbirtokosok nem építették újjá, Bátor vált székhellyé, s a község Hevesaranyossal együtt – mind a mai napig – filiája maradt.
Az 1870-80-as években a határban kőszén felkutatása kezdődött, de bányaművelés soha nem folyt.
Mezőgazdasági termelőszövetkezet 1959-ben alakult amely – akárcsak a hevesaranyosi – 1972-ben egyesület a bátorival.
A falu lakossága 1828-ban 816 fő 110 házzal, 1900-ban 853 fő 175 lakóházzal. A 20. század első felében a birtokviszonyok megváltoztak. A határ egyharmada az egri káptalan, a kétharmad része leginkább 5-100 holdas kisbirtokosok tulajdona volt. 20 holdon felüli birtokkal az egri főkáptalan és a község tulajdonán kívül 11 birtokos rendelkezett.A község területe 1930-ban 2775 kat. holdat tett ki, melyből a szántó 1045, kert 35, rét 58, legelő 722, erdő 727, terméketlen 78 kat. hold. A szántóterületen legfőképpen búzát termeltek, majd a kukorica, burgonya következett.
Ugyanekkor Egerbocson 2 horvát kivételével csak magyarok éltek; 2 reformátuson és izraelitán kívül valamennyien római katolikus vallást gyakoroltak. Az összlakosságból 652-en éltek földművelésből, 233-an a bányászat, 66-nak az ipar, 19-nek a kereskedelem, 9-nek a közszolgálat nyújtott keresetet.
Római katolikus anyakönyvei 1730-1895-ig Bátorban találhatók, állami anyakönyvei – leszámítva az 1951-1973 közötti önállóságot – szintén. 1895-1950-ig a bátori körjegyzőség kisközsége, 1973-ig önálló tanácsú község, 1990-ig a bátori községi közös tanács társközsége.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 588 | 572 | 562 | 538 | 492 | 489 | 496 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
1910-ben 878 magyar lakosa volt, melyből 873 római katolikus volt.
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,8% románnak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, református 2,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,4% (22,2% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,5% volt római katolikus, 3,9% református, 0,4% ortodox, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 4,9% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).[13]