Fonó (település)

Fonó
Fonó címere
Fonó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterNyerges Péter (független)[1]
Irányítószám7271
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség282 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 23′ 54″, k. h. 17° 57′ 17″46.398311°N 17.954811°EKoordináták: é. sz. 46° 23′ 54″, k. h. 17° 57′ 17″46.398311°N 17.954811°E
Fonó (Somogy vármegye)
Fonó
Fonó
Pozíció Somogy vármegye térképén
Fonó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fonó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fonó község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kaposvártól, Dombóvártól és Igaltól egyaránt mintegy 20-20 kilométerre fekvő külső-somogyi község. Központján a 61-es főútból Baténál leágazó és Igalra vezető 6503-as út vezet keresztül, ezen érhető el mindkét irányból; Batétól északra 4 kilométerre fekszik.

Története

[szerkesztés]

Fonó Árpád-kori település. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Nevét 1250-ben említették először az oklevelekben, ekkor királynéi szolgálmányosok lakhelye volt. A Fonóról szóló első ismert írott emlék IV. vagy Kun László király idejéből, 1278-ból való.

Az 1536. évi adólajstrom szerint már Somogy vármegyéhez számították és földesurai Lengyel Gáspár és Boldizsár voltak. 1542-es adólajstromban Vásárosfonó, másként Nagyfonó nevű helységet találhattunk itt. Fonó az 1563. évi török kincstári adólajstrom szerint már csak 6, az 1573-1574. évi defter szerint 10 és az 1580. évi szerint 13 házból állt, majd az 1660-as dézsmaváltságjegyzék szerint már a székesfehérvári custodiatusé volt. Az elpusztult község az 1715-ös országos összeírásban új településként szerepelt. 1726-ban gróf Nádasdy László csanádi püspök birtoka volt, 1733-ban pedig már ismét a székesfehérvári custodiatusé.

1805-ben a magyarországi kegyes tanítórend nyerte adományul Ferenc királytól, és az övék volt még az 1900-as évek elején is. A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott. 1910-ben 550 magyar lakosa volt, akik közül 543 római katolikus, 5 református, 2 izraelita volt. A település határának egy részén a „Pálháza” dűlő fekszik: erről a hagyomány azt tartja, hogy a régi falut alapító Fonai Márton egyik fia viselte a Pál nevet, és ő építtetett itt házat magának. A régi falu a mai szőlők helyén volt és azt Fonai nevű letelepülő alapította.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kovács Gyula (független)[3]
  • 1994–1998: Kovács Gyula (független)[4]
  • 1998–2002: Kovács Gyula (független)[5]
  • 2002–2006: Kovács Gyula (független)[6]
  • 2006–2010: Kovács Gyula Lőrinc (független)[7]
  • 2010–2014: Nyerges Péter (független)[8]
  • 2014–2019: Nyerges Péter (független)[9]
  • 2019–2024: Nyerges Péter (független)[10]
  • 2024– : Nyerges Péter (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
259
259
256
274
292
283
282
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 6,5% cigánynak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,7%, református 5,3%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 11,8% (13,4% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 86,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,1% cigánynak, 3,8% németnek, 0,3% szlováknak, románnak és lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,3% volt római katolikus, 4,8% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% ortodox, 27,1% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma - 1814-ben épült, felszentelése nagy ünnepélyességgel történt 1815. július 23-án.

Védőszentje: Szent Márton püspök. A fonói templom a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal egyik állomása.

  • Fonói Iskolamúzeum - 2013-ban nyílt meg, előzetes bejelentkezés alapján látogatható.[13]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Fonó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Fonó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Fonó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Fonó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  6. ↑ Fonó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  7. ↑ Fonó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  8. ↑ Fonó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. ↑ Fonó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  10. ↑ Fonó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  11. ↑ Fonó Helységnévtár
  12. ↑ Fonó Helységnévtár
  13. ↑ Iskolamúzeum. Vidéki élmények. (Hozzáférés: 2018. február 7.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Fonó község honlapja