Haraszti (Szerbia)

Haraszti (Растина / Rastina)
Az ortodox templom
Az ortodox templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetNyugat-bácskai
KözségZombor
Rangfalu
Irányítószám25283
Körzethívószám+381 25
Népesség
Teljes népesség411 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság94 m
Terület22,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 57′ 34″, k. h. 19° 02′ 08″45.959400°N 19.035600°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 34″, k. h. 19° 02′ 08″45.959400°N 19.035600°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Haraszti témájú médiaállományokat.

Haraszti (szerbül Растина / Rastina, horvátul Rastina) falu Szerbiában, a Vajdaság Nyugat-bácskai körzetében.

Fekvése

[szerkesztés]

Zombortól 21 km-re északra, a magyar határ mellett fekszik Bácsszentgyörgy déli szomszédjában. A település határában folyik a Kígyós-főcsatorna.

Történelem

[szerkesztés]

A települést 14. századi források Harasti néven említik először. A török hódoltság idején a falu teljesen elnéptelenedett, majd a 16. század végén szerbek népesítik be a települést. A rasztinai és rottenhauseni báró Rédl család a 19. században szerzi meg a rasztinai uradalmat, ahol egy impozáns kastélyt is építenek 1900. körül. A kastély ma a Laza Kostić iskolának ad otthont.

A Rédl család alapítója Rédl József magyar udvari kamarai tanácsos, a bácsi és tiszai koronajavak igazgatója. 1759. május 17-én rottenhauseni előnévvel osztrák, 1765. április 15-én pedig magyar nemességet nyert Mária Teréziától. Fia, Rédl Ferenc udvari tanácsos és az erdélyi kancellária előadója, 1780. december 9-én királyi adományként kapta a rasztinai birtokot, ahonnan a család előneve is ered, amely 1822. július 5-én nyert megerősítést. Fiai Rédl Imre-Ferenc és Rédl Lajos-Ferdinánd 1808. március 11-én kapták a bárói rangot.

A falu önálló településként csak a második világháború óta van nyilvántartva. Azt megelőzően Sztanisics illetve Regőce része volt.

2018. április 3-án átadták a Bácsszentgyörggyel összekötő határátkelőt.[2]

Népesség

[szerkesztés]

A 2002-es népszámlálás szerint összesen 3 magyar nemzetiségű élt a faluban, ahol semmilyen magyar szervezet nem létezik. 2002.01.01. - 2004.05.31. között 1 rasztinai lakos igényelt magyar igazolványt. A településen fellelhető magyar vezetéknevek: Garai, Kovács, Szabó.

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
905 939 960 892 686 605 566[3] 411[1]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 543 95,93
Horvátok 7 1,23
Magyarok 3 0,53
Montenegróiak 2 0,35
Bunyevácok 2 0,35
Jugoszlávok 2 0,35[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]