Homokkomárom | |||
A kegytemplomról | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Singula Ferencné (független)[1] | ||
Irányítószám | 8777 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 253 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 11,38 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 30′ 14″, k. h. 16° 54′ 57″46.503916°N 16.915727°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 14″, k. h. 16° 54′ 57″46.503916°N 16.915727°E | |||
Homokkomárom weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Homokkomárom témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Homokkomárom község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban.
A Zalai-dombságban fekszik, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén, a Principális-völgy peremén.
Viszonylag kiterjedt külterületekkel rendelkezik, ezek révén több környékbeli községgel is határos. A közvetlenül szomszédos települések: északon Magyarszerdahely, Magyarszentmiklós és Fűzvölgy, északkeleten Hosszúvölgy és Korpavár, keleten Palin (utóbbi kettő Nagykanizsa része), délkeleten Nagykanizsa, délen Sormás, nyugaton pedig Obornak (Eszteregnye része).
A legközelebbi város Nagykanizsa, közúton 13 kilométerre délkeletre.
Zsáktelepülés, szomszédainak jelentős száma ellenére közúton lényegében csak egy irányból érhető el, Hosszúvölgyön keresztül, a 74-es főútból Korpavártól nyugatra kiágazó 75 131-es számú mellékúton.
A falu első írásos említése 1293-ban kelt Kamar, Humukcamar alakban. Mai elnevezése 1741-től ismeretes. Az Árpád-házi királyok idejében királyi birtok volt. 1360-ban pálos szerzetesek telepedtek le ezen a helyen. A török megszállás alatt kolostoruk és templomuk teljesen elpusztult.
Schenkendorf József cs. k. ezredes a hitélet gyakorolhatósága érdekében egy fakápolnát építtetett a mai templom helyén, melyet 1702. szeptember 8-án szenteltek fel. Schenkendorf özvegyétől 1717-ben Esch Ferenc megvásárolta az egész birtokot. Ő német családokkal telepítette azt be, és 1722-ben elkezdte a mai templom építését. A templom fő építtetője a báró Esch család volt, de annak teljes befejezésében, illetve felszerelésében gróf Batthyány Lajos, Magyarország nádora és Kanizsa ura is jelentős szerepet vállalt. Ő 1744-ben királyi adományként kapta meg Homokkomáromot és környékét.
A templom kegyképe 1722-ben, a jelenlegi templom alapjainak ásása közben került elő, a legenda szerint épségben az ott lévő hársfa gyökerei közül. A 40 cm × 60 cm-es nagyságú, a 17. századból származó képet, mely a kis Jézust tartó Szűz Máriát ábrázolja, csodatevő képként tisztelték a 18. században. A képet többször levitték az alsó kápolnába, de éjszakánként mindig visszajött előbbi helyére. Ezt a Mária-képet tették a templom elkészültekor, talán 1744-ben a fő oltárra (melyet a hársfa helyére építettek), és azóta is ott van.
Szent Félix gyermekszent ereklyéjét XIV. Benedek pápa ajándékozta Koptik Odó egykori celldömölki apát közbenjárására Homokkomáromnak 1751-ben. Az ereklyét először Nagykanizsára vitték, majd onnan pünkösd harmadnapján, június 2-án a jelenlegi helyére díszes körmenetben.
A templom külső és belső felújítására 1938-ban került sor Batthyány-Strattmann László kegyúr költségén. 1990 márciusában érkezett a Nyolc Boldogság katolikus közösség az üres kolostorépületbe Szendi József püspök meghívására.
A falu 1992-ben Szent Orbán-szobrot állított a szőlőhegy védőszentjének tiszteletére.
A településen 2016. május 29-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A településen polgárőrség működik.[13]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 193 | 167 | 161 | 193 | 243 | 248 | 253 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91%, cigány 3,42%, német 5,13%. A lakosok 73,78%-a római katolikusnak, 5,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (19,55% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 80,7%-a vallotta magát magyarnak, 11,5% németnek, 1,2% románnak, 0,4% bolgárnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 4,1% református, 0,4% görög katolikus, 0,4% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).[15]