Kismarja | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Derecskei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Zsiros László (független)[1] | ||
Irányítószám | 4126 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1099 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 27,09 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 47,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 15′, k. h. 21° 50′47.250000°N 21.833333°EKoordináták: é. sz. 47° 15′, k. h. 21° 50′47.250000°N 21.833333°E | |||
Kismarja weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kismarja témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kismarja község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Az Alföldön, Hajdú-Bihar vármegye keleti csücskében, a megyeszékhelytől, Debrecentől kb. 35 km-re, a legközelebbi várostól, Biharkeresztestől kb. 17 km-re. A településtől nem messze található a jelenlegi magyar–román határ. Természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík északkeleti peremén, a Berettyó–Kálló köze szomszédságában fekszik.[3] Szomszédos települések: Hencida, Pocsaj, Esztár, Nagykereki és Bojt. A falu határánál folyik a Berettyó folyó.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecen–Hosszúpályi–Pocsaj–Biharkeresztes közti 4808-as út, mely a belterületének nyugati szélén vezet el. Vámospércs–Létavértes felől Pocsajig a 4807-es, onnan szintén a 4808-as úton érhető el. Határszélét nyugaton érinti még a 4813-as út is.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vasúton a MÁV 106-os számú Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonalán érhető el. Kismarja vasútállomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közvetlenül a 4808-as út mellett.
Neve először 1277-ben tűnik fel Maria alakban, 1291-ben már az írások megkülönböztettek Ó-marját és Új-marját. A 13. század végén az Ákos család tulajdona volt.
A 16. században a Bocskai család tulajdonába került a település. 1522-ben Bocskai György volt a földesúr, akinek hatodik gyermeke volt Bocskai István, a későbbi fejedelem.
Egy 1606. szeptember 22-én kelt privilégiumlevélben Bocskai István Kismarját mezővárossá tette, és mezővárosi jellegű önkormányzatot biztosított a községnek. (A helységnek ekkor kb. 400 lakosa lehetett.) A kismarjai lakosok mentesültek az állami adók fizetése alól, csak a taksát kellett fizetniük. Ez a privilégium nem volt véletlen: a fejedelem „hivatalos” neve ugyanis Kismarjai Bocskai István volt. Kismarja a mezővárosi címet 1849-ig viselhette.
1660-ban a török elfoglalta Kereki várát, így Kismarja a török uralom és az erdélyi állam ütköző területébe került, de a privilégiumlevélnek köszönhetően a kis mezőváros átvészelte ezt a nehéz időszakot is. A török kiűzése utáni évtizedekben Kismarja fokozatosan elveszítette adófizetési kiváltságait.
Az 1848–49-es szabadságharcban 28 kismarjai honvéd vett részt.
Időszak | Név | Jelölő szervezet | Forrás |
---|---|---|---|
1990–1994 | Szűcs Barnabás | független | [4] |
1994–1998 | Szűcs László | független | [5] |
1998–2002 | [6] | ||
2002–2006 | [7] | ||
2006–2010 | [8] | ||
2010–2014 | [9] | ||
2014–2019 | Farkas István Attila | független | [10] |
2019–2024 | [11] | ||
2024– | Zsiros László | független | [1] |
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1263 | 1289 | 1254 | 1212 | 1114 | 1124 | 1099 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98,5%-a magyar, 1,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 3% cigánynak, 1,8% románnak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,9%, református 56,6%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 20,7% (13,3% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 6% cigánynak, 2,4% románnak, 0,1-0,1% németnek, örménynek, bolgárnak és lengyelnek, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,8% volt református, 3,3% római katolikus, 2% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,6% ortodox, 18,1% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).[14]
A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Debreceni Református Egyházmegyéjéhez tartozik, mint önálló anyaegyházközség.
A Hajdúdorogi főegyházmegye (Hajdúdorogi Püspökség) Székesegyházi Főesperességének Nagylétai Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával. A település görögkatolikus vallású lakosai a pocsaji parókiához tartoznak, mint filia.
Az Északi evangélikus egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség. Kismarja evangélikus vallású lakosai a Debreceni Evangélikus Egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.