Klana

Klana
Klana zászlaja
Klana zászlaja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségKlana
Jogállásfalu
PolgármesterMatija Laginja
Irányítószám51217
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség1845 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság567 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 27′, k. h. 14° 22′45.450000°N 14.366667°EKoordináták: é. sz. 45° 27′, k. h. 14° 22′45.450000°N 14.366667°E
Klana weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Klana (olaszul: Clana) falu és község Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Breza, Lisac, Studena és Škalnica települések tartoznak hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Fiumétól 14 km-re északnyugatra a Tengermellék, a Hegyvidék és Szlovénia területe között fekszik.

Története

[szerkesztés]

Az emberi élet első nyomai ezen a területen az i. e. 6. századból származnak. A 627 méter magas Malo Židovje és a 661 méteres Velo Židovje magaslatain erődített települések maradványait találták. A római kortól a 3. és 7. század között itt húzódott a limes (Claustra Alpium Iuliarum) határvédelmi rendszer, mely a Júliai Alpok és az Adria partja között védte az itáliai területeket a Pannon síkságon települt barbár népektől. Ennek egyes részei Klana területén is fennmaradtak. A kora középkorban Klana már lakott hely volt, a település a római eredetű középkori őrtorony körül alakult ki. Első írásos említése 1273-ban történt, amikor a pulai püspökséghez tartozott.[2] Őrtornyában a 14. és 15. században csak őrség állomásozott. Urai ebben az időben a Duini grófok voltak, akik a Tersatto melletti Duino váráról vették nevüket. A család 1399-ben halt ki és az új birtokosok a Walsee grófok lettek. 1439-ben már a torony közelében állt Szentháromság tiszteletére szentelt templomát és vásárát is megemlítik. Ez a kápolna valószínűleg azonos a plébániatemplom homlokzata előtt feltárt falakkal. Az őrtorony a bővítése után fokozatosan uradalmi központtá alakult ki. Az utolsó Walsee gróf Wolfgang 1466-ban halt meg és birtokait a Habsburgokra hagyta. 1468-ban III. Frigyes német-római császár Klana uradalmát és vámját a Barbo családnak adta birtokul.[3]

A későbbi oklevelekben a 16. és 18. század között "Clanaz, Clanas, Klon, Clana, Klana, Cloan, Klanna" alakban tűnik fel. Hogy ebben az időszakban Klana uradalmi központ volt, mint azt 1523-ból és 1754-ből fennmaradt két urbáriuma is bizonyítja. A török korban stratégiai jelentősége megnőtt, a 16. században török támadások sorát kellett elszenvednie. 1559. február 2-án Malkocs klisszai szandzsákbég támadása során lakossága nagyrészt elmenekült, ezután jelentőségét elveszítette.[2] 1607-ben a régi erősséget kijavították. 1612-ben 500 fős, nagyrészt uszkókokból álló őrség állomásozott itt Stemberg kastavi kapitány alárendeltségében. A régi romos várkastély helyett a Barbók új kétszintes kastélyt építettek, mely valószínűleg a 18. század elején egy tűzvészben leégett. A 17. század első harmadában Elizabetta Barbo házassága révén a Pazzoli család birtoka lett. Ebben az időben építették a régi hengeres torony felhasználásával az új trapéz alaprajzú kastélyt. Maria Panizzoli házasságával a birtok a Orazio Scampicchié lett, majd halála után Wolfgang Oberburg szerezte meg. A 18. század első felében Lazzarini báró lett a birtokosa, majd Josip Negovetić báró vásárolta meg. Kegyúrként az ő neve olvasható a plébániatemplom bejárata feletti kőtáblán. A 18. század második felére a régi templom olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani, oltárát 1776-ban az új plébániatemplomba vitték át.[3]

1870-ben a települést súlyos földrengés sújtotta, melynek epicentruma éppen ezen a területen volt. A földrengésben az összes ház, a templom és a kastély is megrongálódott. A kastély további romlását több mint száz évig senki sem akadályozta, csak az 1990-es években kezdték el konzerválni a romokat, melyek ma alig embermagasságban állnak. A templomnak a boltozata és a főoltára sérült meg. A földrengés után felmerült, hogy a települést biztonságosabb helyen kellene újra felépíteni, de az csak terv maradt. 1836-ban és 1855-ben Klanát egy másik súlyos csapás a kolera is sújtotta. A település első iskoláját a 19. század közepén 1845-ben nyitották meg és 1888-ig működött. A feljegyzések szerint a tanítás német, majd horvát nyelven folyt. 1911-ben a településen gőzfűrész üzem kezdet meg működését és a gazdasági minisztérium faipari iskola alapítása mellett döntött. 1968-tól az iskola új épületben működik, ahol 1980-tól gimnáziumi osztályokat hoztak létre.[2] A településnek 1857-ben 888, 1910-ben 1057 lakosa volt. 2011-ben a falunak 1199, a községnek összesen 1978 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
888 764 868 970 922 1057 1235 1489 1420 1486 1496 1395 1242 1180 1176 1199

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Jeromos tiszteletére szentelt plébániatemploma[6] mai formájában 1838 és 1849 között épült a régebbi templom helyén. Felszentelése 1836-ban éppen a kolerajárvány idején volt. Története során többször javították, így a 20. század elején, majd később 1994-ben is, amikor a toronysisakot cserélték, így teljesen más külsőt kapott. Belsejét az 1960-as, majd az 1970-es években, utoljára 2001-ben újították. 1944-ben egy bombatámadásban a plébánia dokumentumai megsemmisültek, ezért történetéről kevés írott anyag maradt fenn. A mai templom legrégibb emléke egy 1439-ből származó glagolita írású kőtábla, mely a sekrestye bejárata felett áll. Értékes a Hétfájdalmú Szűzanya félkörös apszisban álló márvány oltára a 18. század végéről két oldalán Szent Flórián és Szent Rókus márvány szobraival. 18. századi az oltártól balra a falba épített domborművekkel díszített keresztelőmedence is. Orgonáját 1907-ben építették. Klana központjában egykor egy a Sarlós Boldogasszony és Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom is állt, melynek építtetője Elisabetta Panizzoli volt a 17. században. Ebből a templomból mára csak egy fából faragott barokk Szent Antal szobor maradt.[7]
  • A Szent Rókus kápolna[8] eredetileg a 14. században épült. Első említése a 17. században történt. Ezt a régi kápolnát még 1630 előtt átépítették. A mai kápolnát 1861-ben építették a régi helyén. Középpontjában Szent Rókus márvánnyal szegélyezett oltárképe áll.[9]
  • A temetőben álló Szent Mihály kápolna[10] eredetileg a 9. század végén, vagy a 10. század elején épült és a plébániatemplomtól eltérően mindig a mai helyén állt. A 19. század elején és 1953-ban teljesen megújították. 2004-ben a rekonstrukcióval egyidejűleg régészeti feltárást is végeztek, mely során megtalálták a Barbo és Panizzoli család sírboltját, akik a 16. és 17. században voltak a birtokosai. A Szent Mihály kápolna egykor a plébániatemplom szerepét is betöltötte. Ma csak Mindenszentek és halottak napján miséznek benne.[11]
  • A település központja felett nyugatra állnak Klana egykori kastélyának romjai.
    Bővebben: Klanai kastély

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ a b c Povijest Klane i okolice (horvát nyelven). www.klana.hr. [2012. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 3.)
  3. ↑ a b Klana-Iskopi kaštela Gradina (horvát nyelven). www.klana.hr. [2012. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 3.)
  4. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  5. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  6. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1770.
  7. ↑ Klana – Sakralni objekti (horvát nyelven). www.klana.hr. [2012. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 3.)
  8. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1854.
  9. ↑ Klana – Sakralni objekti (horvát nyelven). www.klana.hr. [2012. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 3.)
  10. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1769.
  11. ↑ Klana – Sakralni objekti (horvát nyelven). www.klana.hr. [2012. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 3.)