Moses Odubajo | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Teljes név | Moses Adeshina Ayoola Junior Odubajo[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1993. július 28. (31 éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési hely | Greenwich, London, Anglia | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Állampolgárság | brit | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magasság | 177 cm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Testtömeg | 72 kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Poszt | jobbhátvéd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Klubadatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jelenlegi klubja | Árisz Theszaloníkisz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mezszám | 22 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Junior klubok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Válogatottság2 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2024. február 4. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2024. február 4. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Moses Adeshina Ayoola Junior Odubajo (Greenwich, London, Anglia, 1993. július 28. –) angol labdarúgó, aki jelenleg a Hull Cityben játszik, hátvédként.
Odubajo a Millwall ifiakadémiáján kezdett el futballozni, de édesanyja halála miatt egy időre felhagyott a játékkal.[2] Később visszatért a klubhoz, de ott nem kapott ifiszerződést. A csapat beajánlotta a Leyton Orienthez, ahol a próbajáték keretein belül ifimeccseken vett részt. Az ificsapat menedzsere, Wayne Burnett úgy döntött, ifiszerződést ajánl neki, de később meggondolta magát.[2] 2009 nyarán Burnettet Andy Edwards váltotta, aki már hajlandó volt szerződést kötni vele.[2] Az első csapathoz 2010. szeptember 18-án került fel először, egy Notts County elleni bajnoki alkalmából, de végig a kispadon ült,[3] csakúgy, mint később még kilenc alkalommal a 2010/11-es szezon során.
2010. október 8-án egy hónapra kölcsönadták a St Albans Citynek, hogy tapasztalatot szerezzen.[4] Az FA Kupa harmadik selejtezőkörében, a Kingstonian ellen debütált,[5] majd október 16-án, a Weston-super-Mare ellen a bajnokságban is bemutatkozhatott.[6] Minden sorozatot egybevéve négy alkalommal lépett pályára a csapatban, mielőtt visszatért volna anyaegyesületéhez.
2011. április 29-én megkapta első profi szerződését a Leyton Orienttől.[7] Szeptember 7-én, egy Dagenham & Redbridge elleni Football League Trophy mérkőzésen mutatkozhatott be, a 64. percben csereként beállva.[8] A találkozó büntetőpárbajban dőlt el, ő értékesítette a maga tizenegyesét, de csapata végül kiesett.[9] Tíz nappal később, az Oldham Athletic elleni a bajnokságban is szerepet kapott, ismét csereként.[10] 2012. január 13-án a hatodosztályú Sutton United egy hónapra kölcsönvette.[11] Egy nappal később, a Thurrock ellen lépett pályára először, végigjátszva a mérkőzést.[12] Február 25-én a Bishop's Stortfordhoz került kölcsönbe, szintén egy hónapra.[13] Az Altrincham ellen játszhatott először,[12] majd március 3-án, a Droylsden ellen mesterhármast szerzett. Miután visszatért az Orienthez, a szezon utolsó meccsén, a Rochdale ellen kezdőként kapott lehetőséget, ahol megszerezte első gólját a klubban, egy látványos távoli lövéssel, ezzel győzelemhez segítve csapatát.[14] 2012. június 25-én a klub egy évvel meghosszabbította szerződését.[15]
A 2012–2013-as szezonban augusztus 21-én, a Stevenage ellen kapott először lehetőséget, a 62. percben Jimmy Smith-t váltva csereként.[16] Az idény első felében többnyire a cserepadon kapott helyet és csak elvétve nevezték a kezdőbe. Miután október 9-én, a Barnet ellen győztes gólt szerzett a Football League Trophyban,[17] állandó helyet szerzett magának a csapatban, többször jobb szélsőként játszva. November 20-án megszerezte szezonbeli második gólját, a Portsmouth ellen,[18] majd december 29-én győzte találatot szerzett a Walsall ellen.[19] Jó teljesítménye miatt a Norwich City, a Southampton, a Wigan Athletic, az Ipswich Town, a Charlton Athletic, a Brighton & Hove Albion[20] és a Celtic is érdeklődött iránta,[21] de 2013 februárjában meghosszabbította szerződését a Leyton Orienttel.[22] Az idény során minden sorozatot egybevéve 54-szer játszott és három gólt szerzett.
A következő idényt már a csapat fontos tagjaként kezdte meg, augusztusban a Shrewsbury Town és a Crewe Alexandra ellen is gólt szerzett, csapata pedig a bajnokság élén állt.[23] November 23-án, a Swindon Town ellen duplázni tudott és a hét csapatába is bekerült a harmadosztályban.[24][25] 2014 januárjában a Tottenham Hotspur és az Arsenal is érdeklődött iránta,[26] de maradt az Orientnél.[27] Az idényt 57 mérkőzéssel és 12 góllal zárta, továbbra is számos Premier League-ben szereplő csapat szerette volna leigazolni. A csapat elnöke, Barry Hearn úgy fogalmazott, hogy Odubajo generációk óta a legjobb játékos, akit a Leyton Orient kinevelt, ezért nem fogják olcsón elengedni.[28]
Az élvonalbeli West Ham United, a Tottenham Hotspur és a Hull City is élénken érdeklődött Odubajo iránt, de végül a másodosztályú Brentfordhoz igazolt, 2014. június 27-én.[29] A felek nem hozták nyilvánosságra az átigazolás összegét, de a Daily Mail értesülései szerint új csapata 1 millió fontot fizetett érte, valamint a szerződésébe foglaltak további anyagi vonzatú záradékokat.[30] A 10-es számú mezt kapta meg a Brentfordnál[31] és már a szezon első meccsén, a Charlton Athletic ellen bemutatkozhatott.[32] Kezdőként lépett pályára és egy félidőt játszott.
Az első három bajnokin kezdőként kapott lehetőséget, majd a Birmingham City ellen már csak a cserepadra nevezték.[33] A 74. percben állt be csereként, majd megszerezte első gólját a csapatban.[34] Később a menedzser, Mark Warburton azt mondta, két hete egy kisebb sérüléssel bajlódik, ezért nem játszhatott kezdőként.[35] Szeptember 13-án, a Brighton & Hove Albion ellen megszerezte második gólját.[36] Októberben a védelemben történt sérülések miatt visszatért a jobbhátvéd posztra,[37] ahol később meg is szilárdította a helyét, bár 2015 márciusában egy interjúban elmondta, hogy nem könnyű ötvöznie a védekező és támadó feladatokat.[38] Március 25-én újabb gólt szerzett, ezúttal korábbi ificsapata, a Millwall ellen.[39] Összesen 48 mérkőzésen kapott lehetőséget és három gólt szerzett.
2015. augusztus 7-én a Hull City 3,5 millió fontért leigazolta Odubajót, hároméves szerződést kötve vele.[40] Négy nappal később, egy Accrington Stanley elleni Ligakupa-meccsen debütált.[41] A 2015/16-os idény során Odubajo volt a Hull első számú jobbhátvédje. Csapata a szezon végén, a rájátszást megnyerte feljutott a Premier League-be. 2016 júliusában súlyos térdsérülést szenvedett, ami miatt az orvosok szerint akár fél évig nem játszhat.[42]
2014. december 4-én egyes értesülések szerint Odubajót meghívták, hogy a nigériai U23-as válogatottal eddzen,[43] de ő nem élt a lehetőséggel.[39] 2015 márciusában bekerült az U20-as angol válogatott keretébe a Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok elleni barátságos meccsekre, és mindkét alkalommal kezdőként lépett pályára.[44][45] A 2015-ös touloni barátságos tornán is részt vehetett, ahol az angolok öt meccséből négyen játszhatott.[46][47]
Odubajo 13 éves korában árva lett, amikor édesanyja maláriában elhunyt. Innentől kezdve bátyjával, Tom Bolarinwával élt, aki szintén Angliában játszó labdarúgó.[48][49]