Nagymányok | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Bonyhádi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Bartucz Máté (független)[1] | ||
Irányítószám | 7355 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2118 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 209,08 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,68 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 16′ 48″, k. h. 18° 27′ 23″46.280030°N 18.456350°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 48″, k. h. 18° 27′ 23″46.280030°N 18.456350°E | |||
Nagymányok weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymányok témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagymányok (németül Großmanok) város Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban. 2009. július 1-jével nyilvánították várossá.[3] 1068 hektáros kiterjedésével a megye és a Dél-Dunántúl legkisebb közigazgatási területű városa.[4]
A Mecsek hegység keleti kiágazásának északi oldalán fekszik, szép természeti környezetben; közigazgatásilag Tolna vármegye déli peremén, a Bonyhádi járásban. Területének déli része hegyes-dombos, a többi irányban nagyrészt síkság. Határa keleten Kismányok, északon Aparhant és Izmény, nyugaton és délnyugaton Váralja, délen és délkeleten a Baranya vármegyéhez tartozó Mecseknádasd és Hidas községekkel érintkezik.
A fővárostól, Budapesttől 170, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól 27, Pécstől pedig 45 kilométerre helyezkedik el. Mindhárom említett város felől a 6-os főútról közelíthető meg, a Bonyhád-Kaposszekcső közötti 6534-es úton. A települést átszeli a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonala, melynek egy megállási pontja van itt. Nagymányok megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Váralja megállóhely és Hidas-Bonyhád vasútállomás között található.
Az első írásos emlék 1015-ből maradt fenn, amikor Damaslaus herceg a Manek alakban írt falut a pécsváradi kolostornak adományozza. A település neve és annak írásmódja a későbbiekben többször változott: Manky, Meneke, Manyk, Manyuk, Mányok és Nagymányok alakok váltak ismertté. A török pusztítás következtében elnéptelenedett községbe katolikus vallású németek kerültek betelepítésre, a ma itt élő lakosság 50%-a német nemzetiségű.
A város hármas településtagoltsága szintén a szénbányászathoz kötődik. A falusi rész az előzőekben leírtak alapján 1015-től ismert, ehhez szervesen csatlakozott a Csalapuszta 1299-től, mely két utcából állt. A Bányatelep 1891-től került be a község vérkeringésébe, melyet a bánya hozott létre és tett komfortossá. Az Újtelep szintén bányászlakásokból álló településrész, 1958-tól kezdődően épült. A szénbányászat kezdeti lépései 1803-tól voltak tapasztalhatók. 1873-ban került sor a vasút kiépítésére. A bányászat jelentősebb szerepet 1890-től kapott, amikor megépítették az első üzemi épületeket és munkáslakásokat. 1890-ben Troll Ferenc zárdát alapított, mely szintén lényeges momentum a település életében. A település bányász jellege megszűnt, de 2011 nyarán újjáéledt, ugyanis megkezdődött a 2-2,5 millió tonnára becsült szénvagyon külszíni kitermelése.
2009. július 1-jén lett az addigi nagyközségből város, amikor Sólyom László köztársasági elnök városi címet adományozott a településnek. A városi címmel Nagymányok főútja és központja is megújult.
Nagymányokon három önkormányzati tulajdonú épületre telepítenek napelemeket uniós forrásból, amelyek az épületek energiaszükségletének 60-70 százalékát fogják fedezni. A beruházás 29 millió forint költséggel jár. A felszerelésre kerülő napelemek összteljesítménye 40 kilowatt lesz.[5]
A településen 2023. június 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mivel az előző városvezető április 1-jén lemondott.[15] A választáson egyetlen jelölt indult.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2289 | 2280 | 2275 | 2134 | 2109 | 2103 | 2118 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 26,1% németnek mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,9%, református 3,3%, evangélikus 6%, felekezeten kívüli 10,5% (21,4% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 11,3% németnek, 1,8% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek és románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 4,8% evangélikus, 2,5% református, 0,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 15,3% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[17]
Új színfoltja a településnek a nemrég elkészült szabadidőközpont és a Magyarországi Új Apostoli Egyház épülete. Feledhetetlen élményt nyújthatnak a város északi és nyugati részén található hangulatos pincesorok.