Nagytilaj | |||
Nepomuki Szent János-szobor | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Vasvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Palócz Sándor (független)[1] | ||
Irányítószám | 9832 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 149 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 7,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,66 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 58′ 38″, k. h. 16° 57′ 51″46.977319°N 16.964081°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 38″, k. h. 16° 57′ 51″46.977319°N 16.964081°E | |||
Nagytilaj weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytilaj témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagytilaj község a Nyugat-Dunántúli régióban, Vas vármegyében, a Vasvári járásban.
A Dunántúlon, a Kemeneshát délkeleti szegletében, a Nagytilaji-patak mellett fekszik. A vármegye délkeleti határán, nem messze Vas, Zala és Veszprém vármegyék hármashatáránál található. A megyeszékhely, Szombathely körülbelül 55 kilométerre, Vasvár körülbelül 20, Zalaszentgrót nagyjából 15, Zalaegerszeg mintegy 20 kilométerre található innen.
A közvetlenül határos települések: észak felől Bérbaltavár, kelet felől Zalabér, délkelet felől Pakod, dél felől Pókaszepetk, délnyugat felől Gősfa, nyugat felől Győrvár, északnyugat felől pedig Olaszfa. [Délnyugati határszélén, pontszerűen érintkezik még Kemendollár közigazgatási területével is.]
Csak közúton érhető el, Bérbaltavár vagy Pókaszepetk érintésével, a Vasvárt Zalabérrel összekötő 7361-es, vagy a Zalaegerszeget szintén Zalabér térségével összekötő 7328-as út felől, mindkét irányból a 7385-ös úton.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz biztosítja. Szombathellyel, Vasvárral és Zalaegerszeggel is közvetlen autóbuszjáratok kötik össze.
Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget Zalabér-Batyk vasútállomás kínálja, a MÁV 25-ös számú Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalán.
Első ismert írásos említése 1272-ből származik, Tilaj formában.
A mai település Kistilaj és Hervadtfa községek egyesítéséből jött létre.
A településen 2011. október 30-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester halála miatt;[12] posztjáért az időközi választáson egyetlen jelölt indult.[9]
2001-ben a lakosok kb. 94%-a magyarnak vallotta magát, míg kb. 6%-a nem válaszolt a kérdésre.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,9%-a magyarnak, 9,1% németnek, 3,5% cigánynak, 0,7% románnak, 0,7% örménynek mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,5%, református 2,1%, evangélikus 3,5%, felekezet nélküli 4,2% (21% nem nyilatkozott).[14]
Lakosok száma | 138 | 131 | 116 | 127 | 147 | 145 | 149 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 89,5%-a római katolikus és kb. 2,5%-a református vallású, míg kb. 8%-a nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt.[13]
A Szombathelyi egyházmegye (püspökség) Vasvári Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem önálló egyházközség, a Csehimindszenti plébániához tartozik, mint fília. Római katolikus templomának titulusa: Szent Márton.
A Dunántúli Református Egyházkerület (püspökség) Őrségi Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.
A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület Vasi Egyházmegyéjében lévő Kissomlyói Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.