Pocsaj | |||
A templom légifotója | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Derecskei | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Szőllősi Roland (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4125 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2525 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 52,86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 49,55 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 17′, k. h. 21° 49′47.283333°N 21.816667°EKoordináták: é. sz. 47° 17′, k. h. 21° 49′47.283333°N 21.816667°E | |||
Pocsaj weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pocsaj témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pocsaj (románul Pocei) nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
A vármegye keleti részén fekszik, a Berettyó és az Ér folyó találkozásánál, a megyeszékhely Debrecentől 32 kilométerre délkeletre, közvetlenül a román határ mellett.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Létavértes, dél felől Kismarja, nyugat felől Esztár. északnyugat felől Hosszúpályi, észak-északnyugat felől pedig Monostorpályi. Határszéle keleten jó 4 kilométer hosszban egybeesik a magyar-román államhatárral, a legközelebbi település abban az irányban Félegyházi Újtelep (Mihai Bravu).
Közúton Debrecen, illetve Biharkeresztes felől a két várost összekötő 4808-as, Berettyóújfalu felől a 4812-es úton érhető el; Vámospérccsel és Létavértessel a 4807-es út köti össze. Határszélét északon érinti még a 4811-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal érinti, melynek egy, Esztárral közös megállási pontja van itt. Pocsaj-Esztár vasútállomás a két névadó község határvonalán helyezkedik el, a 4812-es út vasúti keresztezésétől északra, közúti elérését az abból kiágazó 48 313-as számú mellékút teszi lehetővé.
Pocsaj az álmosdi Chyre család pocsaji ágának ősi fészke volt. 1415-ben Pocsaji Péter és László, valamint Álmosdi János és László birtoka; utóbbi Zsigmond király engedélyével kastélyt is építtetett a településen.
Az 1514-es parasztháborúban Pocsaji Lászlót is megölték. Birtokai nagy részét Bajoni János és Benedek, a többi birtokrészt pedig Tahy Ferenc, Dobó István erdélyi vajda, majd szécsényi Németh Ferenc kapta, de 1552-ben már Korlatovics Péter és a váradi püspök birtoka volt a település, később pedig a Rákócziaké lett.
A 16-17. században az Erdélyi Fejedelemséghez és a Török Birodalomhoz tartozó vegyes lakosságú faluként ismerték, ahol a református magyarság mellett már sok ortodox román is élt. 1743-ban az ortodox románok áttértek a görögkatolikus vallásra.
1732-ben ismét a váradi püspöké és gróf Ditischeiné volt.
1755-ben már a görögkatolikus hitű románság alkotta a lakosság többségét.
A 19. század elején gróf Steinberg Ádám és gróf Zichy Ferenc birtokolta, a 20. század elején pedig gróf Zichy Ágoston és a nagyváradi római katolikus egyházmegye volt a legnagyobb birtokos a településen.
A 20. században Trianon után bezárták a faluban a kisebbségi iskolát, s ezt követően a pocsaji románság teljesen asszimilálódott. Ma már csak a görögkatolikus templom, egyes családnevek és helyi hagyományok emlékeztetnek a román eredetre.
A községben az Ér és a Berettyó folyó között valamikor egy földvár emelkedett, amelynek helyére később újabb vár épült. Valamikor e vár területén a község melletti hídnál egy nagy emeletes vámház is állt. 1750-ben házépítés alkalmával az omladékok közül egy kőtábla került elő, melybe Lorántffy Zsuzsanna neve volt belevésve. Ez az épület lehetett az elővára II. Rákóczi György várának, melyet 1641-ben építtetett a régi földvár helyébe. 1653-ban itt tartotta lakodalmát Apafi Mihály, a későbbi fejedelem Bornemisza Annával. 1660-ban Szejdi basa a várat bevette és leromboltatta, de 1661-ben, egy évvel később Szinán váradi basa ismét felépíttette.
Pocsajnak e váron kívül még 3 kisebb váracskája is volt: a Leányvár, a Hosszúzugi vár és a Hídközi vár, amelyeknek mára már nyoma veszett.
A Leányvár elnevezéshez a hagyomány érdekes magyarázatot fűz, amely szerint Marót fejedelem ezt a várat adta Hanza leányával menyasszonyi ajándékul Árpád fiának, Zoltának.
Időszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Nagy László | független[3] |
1994–1998 | Gyarmati Attila | független[4] |
1998–2002 | független[5] | |
2002–2006 | Kecskés Gyula | Fidesz[6] |
2006–2010 | Fidesz[7] | |
2010–2014 | Fidesz-KDNP[8] | |
2014–2019 | Fidesz-KDNP[9] | |
2019–2024 | Szőllősi Roland | Fidesz-KDNP[10] |
2024– | Fidesz-KDNP[1] |
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2668 | 2666 | 2642 | 2537 | 2545 | 2501 | 2525 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 14%-a cigány és 2%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak, 22% cigánynak, 0,3% németnek, 4,8% románnak mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,2%, református 53,1%, görögkatolikus 23,2%, felekezeten kívüli 8,4% (10,7% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 34,2% cigánynak, 4,3% románnak, 0,3% ukránnak, 0,2% németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,6% volt református, 2,8% római katolikus, 14,5% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,2% ortodox, 16,2% felekezeten kívüli (20,6% nem válaszolt).[13]