Rédics

Rédics
Présház
Présház
Rédics címere
Rédics címere
Rédics zászlaja
Rédics zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállásközség
PolgármesterBalláné Kulcsár Mária (független)[1]
Irányítószám8978
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség878 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 16° 28′ 60″46.616667°N 16.483333°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 16° 28′ 60″46.616667°N 16.483333°E
Rédics (Zala vármegye)
Rédics
Rédics
Pozíció Zala vármegye térképén
Rédics weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rédics témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rédics (szlovénül Redič) község Zala vármegyében, a Lenti járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Rédics a szlovén határ mellett található, a Hetésben, Lentitől 4 kilométerre nyugatra, Göntérházától 4 kilométerre keletre, a 75-ös és a 86-os főutak találkozásánál, utóbbi végén van a határátkelőhely. Északi határszélén indul a 7418-as út Csesztreg és a közbülső települések irányába.

A településen található a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalának végállomása.

Története

[szerkesztés]

A település már a római korban is lakott lehetett, mivel római kori sírokat találtak a település határában. Ebből a korból maradt fent az úgynevezett Római út, ami a Baltikumból Itáliába szállított sárga drágakőről kapta a Borostyánkőút nevet. Először 1236-ban említik az oklevelek, Radus falu néven. Az első birtokosai a 17. század közepéig a alsólendvai Bánffyak voltak. Judicatus Redycz néven itt székelt a Bánffy uradalom bírósága.

Az alsólendvai Bánffy család kihalása után a birtok, nőágon Nádasdy Ferenc tulajdonába került, akit 1670-ben lefejeztek, a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt. A területet az Esterházyak vásárolták meg.

Az 1848-49-es szabadságharcban 17 rédicsi fiatal vett részt:
Balaicz József, Illyés Miklós, Posgal László, Tóth József, Tüske Ignác, Major Szakály Ferenc, Tüske László, Varga Balázs, Györkös Péter, Kancsal Alajos Lajos, Söjtöri István, Tóth Mihály, Kovács Mihály, Tüske Mór, Varga János, Zsoldos József, Völgyi Vendel.

A falu népessége a kiegyezést követően magasan növekedett. Az első menetrendszerű vonat 1890. október 19-én indult Rédicsen keresztül Zalaegerszegről Csáktornyára. Az 1870-es években a zalalövői, 1877-től a zalabaksai, 1895-től az alsólendvai, 1925-től a határon inneni alsólendvai (Lenti), majd 1941-től a lenti járáshoz tartozott.

1919. augusztus 25-én kijelölték a magyar-szerb-horvát-szlovén határvonalat. 1919. november 29-én került sor a rédicsi határincidensre, amikor egy magyar határrendőrszázad átlépte a demarkációs vonalat, Alsólendvánál azonban gyalogsági és ágyútüzet is kapott, mire visszavonult a magyar területre.[3]

Az I. világháború alatt 36, a II. világháború alatt pedig 35 fő halt meg a településen.

A településen és a vasútállomás környezetében is láthatóak az 1950-es évek határzárának műszaki-katonai objektumai, a „bunkerek”, kiépített lőállások.

A Göntérháza felé vezető 8 kilométeres közúti kapcsolatának visszaállítására 2014. október 14-én került sor.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Lóránth József (független)[5]
  • 1994–1998: Lóránth József (független)[6]
  • 1998–2002: Lóránth József (független)[7]
  • 2002–2006: Lóránth József (független)[8]
  • 2006–2010: Stokker Sándor (független)[9]
  • 2010–2012: Stokker Sándor (független)[10]
  • 2013–2014: Tóth Lajos (független)[11]
  • 2014–2019: Soós Endréné (független)[12]
  • 2019–2024: Soós Endréné (független)[13]
  • 2024– : Balláné Kulcsár Mária (független)[1]

A településen 2013. március 10-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.[14]

  • A község labdarúgócsapata a megyei II. osztályban szerepel, miután megnyerte a városkörnyéki bajnokságot. A sportegyesület neve: Rédics Község Sport Egyesülete. A csapatnak van ifi csapata is, ami jobban teljesít, mint a nagy.[15]
  • A településen asztalitenisz szakosztály működik, ami a Rédics Községi Sportegyesület keretein belül működik. A szabadidős jellegű céllal létrejött csoport mára a Zala Megyei Bajnokságban szerepel.[16]

Kultúra

[szerkesztés]

Oktatás

[szerkesztés]

A községen egy általános iskola (Móra Ferenc Általános Iskola[17]) és egy óvoda működik.[18] 2008-ban az iskola az iskolafelújítási pályázaton 14 millió forintot nyert az intézmény felújítására.[19]

Gazdasága

[szerkesztés]

Rédics a Lenti "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén.[20]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
916
897
881
881
894
884
878
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,6%, cigány 2%, német 0,34%, szlovén 0,8%. A lakosok 76,3%-a római katolikusnak, 2,1% reformátusnak, 2,66% felekezeten kívülinek vallotta magát (18,2% nem nyilatkozott).[21]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Présház Rédicsen
A 2007-ben bezárt határátkelőhely
  • Tájház (Petőfi u. 2.):[22] a település helytörténetéről ad áttekintést.

Híres szülöttek

[szerkesztés]

A település az irodalomban

[szerkesztés]
  • Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 14. fejezetben).

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Hadműveletek Magyarország területén a páduai fegyverszüneti egyezménytől a soproni népszavazásig
  4. Rédics és Genterovci határhoz vezető bekötő utak átadási ünnepsége[halott link]
  5. Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  7. Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  10. Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  11. Rédics települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. március 10. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  12. Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  13. Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  14. 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  15. Futball szakosztály redics.hu
  16. Asztalitenisz szakosztály redics.hu
  17. Móra Ferenc Általános Iskola redics.hu
  18. Óvoda redics.hu
  19. Felújítják az iskola épületét[halott link] epulettar.hu
  20. Vadászterületi használati díjak kifizetése. hetesifalvak.hu. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
  21. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  22. Lakóház (tájház). muemlekem.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2022. június 12.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Szijártóháza Külsősárd, Belsősárd
Göntérháza

Észak
Nyugat  Rédics  Kelet
Dél

Lenti
Lendva Lendva, Lendvadedes Lendvadedes, Gosztola