Somodor

Nem tévesztendő össze a következővel: Somodorpuszta (Szomor).
Somodor
Somodor címere
Somodor címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterMakai Sándor (Fidesz)[1]
JegyzőDr. Mészáros Renáta
Irányítószám7454
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség358 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′ 31″, k. h. 17° 50′ 36″46.475300°N 17.843231°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 31″, k. h. 17° 50′ 36″46.475300°N 17.843231°E
Somodor (Somogy vármegye)
Somodor
Somodor
Pozíció Somogy vármegye térképén
Somodor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somodor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somodor község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kaposvártól észak-északkeletre, a Kaposvár–Siófok-vasútvonal mellett található, itt vasúti megállóhelyet is kialakítottak, amely a faluból gyalogosan érhető el. Somodor közúton sokáig csak a Ráksi és Mernye(-Somogyjád) közötti 6513-as útról dél felé elágazva, a 65 131-es számú mellékúton volt megközelíthető, de ma már Somogyaszaló irányából is vezet ide egy önkormányzati út, amelyen viszont csak kisebb járművek (például személyautók) közlekedhetnek. Közigazgatási területének keleti szélét egy szakaszon érinti a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös út is, de onnan közvetlen leágazás nincs a lakott területei felé.

Története

[szerkesztés]

Somodor nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először. Ekkor már azonban népes település lehetett, mivel egyháza is volt. 1389-ben a királyi udvarnokok falujaként szerepelt, 1438-ban Hédervári Lőrinc nádor nyerte királyi jóváhagyással Ozorai Pipó özvegyétől és még 1443-ban is Hédervári Lőrinc birtoka volt. 1536-ban gróf Farkas és Székely Lukács voltak a földesurai. A török megszállás alatt az 1563. évi török kincstári fejadójegyzékben 40, az 1575. éviben 60, az 1580. éviben pedig 61 házzal volt felvéve. 1598-1599-ben Székely Mihály, 1626-1627-ben Imrefy Farkas birtoka volt. 1726-tól már csak mint puszta volt említve és a gróf Batthyány családé volt. A 19. század első felében gróf Batthyány Kázmér birtoka volt, akinek itteni birtokait 1849-ben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után lefoglalták. Később a gróf Pergen családé lett.

1910-ben 856 lakosából 777 magyar, 34 német, 45 cigány volt. Ebből 737 római katolikus, 32 református, 78 evangélikus volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

Iskolája az 1920-as években épült, később bezárták. 2015-re az épületet felújították, és könyvtárral is rendelkező faluházat rendeztek be benne. 352 m²-es területével ez Somogy vármegye legnagyobb faluháza.[3] Somodorban óvoda is működik.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kristóf István (MSZMP)[5]
  • 1994–1998: Kristóf István (független)[6]
  • 1998–2002: Krammer Istvánné (független)[7]
  • 2002–2006: Makai Sándor (független)[8]
  • 2006–2010: Makai Sándor (független)[9]
  • 2010–2014: Makai Sándor (független)[10]
  • 2014–2019: Makai Sándor (független)[11]
  • 2019–2024: Makai Sándor (független)[12]
  • 2024– : Makai Sándor (Fidesz)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
411
398
383
338
368
367
358
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 1,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 2,7%, evangélikus 3,4%, felekezet nélküli 23,2% (28,3% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 1,4% németnek, 0,3%-0,3% bolgárnak, ruszinnak és ukránnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,3% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% evangélikus, 21,2% felekezeten kívüli (34,8% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Középkori eredetű templom romja Somodorpuszta mellett[15]
  • Életfa a somodori újszülöttek tiszteletére.[4]
  • 2014 óta minden évben megszervezik az aratófesztivált, ahol a csapatok kézi módszerrel aratják a búzát. A rendezvényt traktoros szántóverseny és főzőverseny is kíséri.[16][17]
  • A település mai közigazgatási területének északi határán feküdt valószínűleg az egykori Rácörspuszta temetője. Ma az erdős, bozótos területen csak egy kőobeliszk látható, amelyet négy, 1862. szeptember 14-én betyárokkal (valószínűleg a Patkó-bandával) vívott harc során hősi halált csendőr: Vörös Gáspár, Lázár Ferenc, Tóth István és Teszárs(z) János emlékére emeltek a „8-dik cs. királyi csendőrezred tisztjei és bajtársai”.[18]

Képek

[szerkesztés]
  • Középkori templom romjai Somodorpusztánál
    Középkori templom romjai Somodorpusztánál
  • A felújított faluház
    A felújított faluház
  • Vasúti megálló
    Vasúti megálló

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Átadták a legnagyobbat, 2015. december 4. (Hozzáférés: 2015. december 4.)
  4. ↑ a b A hovatartozást szimbolizálja a somodori életfa. Sonline, 2019. július 28. [2019. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)
  5. ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  7. ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  10. ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  11. ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  12. ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  13. ↑ Somodor Helységnévtár
  14. ↑ Somodor Helységnévtár
  15. ↑ A templomrom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  16. ↑ Így arattak őseink. Kapos.hu, 2015. július 25. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)[halott link]
  17. ↑ A régi módszerekkel aratták le a búzát Somodorban. Kapos.hu, 2019. július 27. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)
  18. ↑ Eltűnt puszták, elfeledett gyilkosságok – A rácörsi „balhé”. Rippl-Rónai Vármegyei Hatókőrű Városi Múzeum. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)