Szepesedelény

Szepesedelény (Odorín)
Szepesedelény zászlaja
Szepesedelény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Első írásos említés1263
PolgármesterMária Goduľová
Irányítószám053 22
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámSN
Népesség
Teljes népesség1005 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság439 m
Terület9,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 20° 37′ 60″48.933333°N 20.633333°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 20° 37′ 60″48.933333°N 20.633333°E
Szepesedelény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesedelény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepesedelény (1899-ig Odorin, szlovákul: Odorín, németül: Dirn) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Iglótól 5 km-re keletre, a Hernád bal oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

Első temploma 1240 körül épült, valószínűleg a tatárjárásban megrongálódott, mert később román-gótikus stílusban építették át. 1263-ban „Odorin” néven említik először, szepesi szászok alapították a 13. század elején. 1287-ben „Odolyn”, 1299-ben „Odorinum”, „Oderin”, 1435-ben „Odorinum”, „Edelen” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A falu a 15. században a Szapolyaiak szepesvári uradalmához tartozott. 1787-ben 45 házában 331 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ODORIN. Tót falu Sopron Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, határjának egy része soványas, de nagyobb része jó, javai is jelesek.”[2]

1828-ban 73 háza volt 551 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben lakói részt vettek a felvidéki parasztfelkelésben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Odorin, tót falu, Szepes vmegyében, egy felemelkedett helyen Iglóhoz keletre 1 órányira: 531 kath. lak. paroch. templommal, urasági tehenészettel. F. u. gr. Csáky. ut. p. Lőcse.”[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 580, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 872 lakosából 867 szlovák volt.

2011-ben 940 lakosából 924 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma 13. századi, késő román-kora gótikus eredetű. A 18. században barokk stílusban építették át, északi kápolnája 1807-ben épült hozzá. Késő gótikus Madonna-szobra 1460 és 1480 között készült.
  • A plébánia épülete eredetileg barokk, 1826-ban klasszicista stílusban építették át.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

[szerkesztés]