Szepeshely

 A Lőcse, Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek
világörökségi helyszín része
Szepeshely (Spišská Kapitula)
A Szent Márton-székesegyház, a háttérben Szepes vára
A Szent Márton-székesegyház, a háttérben Szepes vára
Szepeshely (Spišská Kapitula) címere
Szepeshely (Spišská Kapitula) címere
Közigazgatás
TelepülésSzepesváralja
Alapítás ideje12. század
Népesség
Teljes népességismeretlen
Világörökségi adatok
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve1993
Elhelyezkedése
Szepeshely (Spišská Kapitula) (Szlovákia)
Szepeshely (Spišská Kapitula)
Szepeshely (Spišská Kapitula)
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 02″, k. h. 20° 44′ 28″49.000556°N 20.741111°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 02″, k. h. 20° 44′ 28″49.000556°N 20.741111°E
Szepeshely (Spišská Kapitula) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepeshely (Spišská Kapitula) témájú médiaállományokat.

Szepeshely (szlovákul Spišská Kapitula, németül Zipser Kapitel, latinul Capitulum Scepusiense) Szepesváralja településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. A Szepesi egyházmegye központja.

Fekvése

[szerkesztés]

A Szepesváralja városközpontjától nyugatra emelkedő dombon fekszik.

Története

[szerkesztés]

A városka Magyarországon egyedülálló egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette áll a püspöki palota és a székesegyház.

A település a 11. században keletkezett egy megerősített bencés kolostor szomszédságában. A 12. századtól a szepesi prépostság székhelye. 1647-ben jezsuitákat telepítettek ide, akik kolostort és gimnáziumot építettek. Védőfalai 1662 és 1665 között épültek ötszögű tornyokkal erősítve, ma is teljes épségben állnak. A gimnázium 1671-ben a jezsuitákkal együtt Lőcsére költözött. 1776 óta püspöki székhely. A kolostort 1810 és 1815 között klasszicista stílusban szemináriumnak építették át. A káptalan 1848-ig hiteleshely volt, rendkívül gazdag levéltárral.

1910-ben 259-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

1945-ben közigazgatásilag Szepesváraljához csatolták.

Látnivalók

[szerkesztés]
Szent Márton székesegyház
  • A püspöki székesegyháza helyén 1140-ben már állott egy román templom. A jelenlegi kéttornyú Szent Márton bazilikát 1232-ben kezdték építeni és 1275-ig épült. 1382-ben a Corpus Christi kápolnával bővítették, de 1488 és 1493 között ezt a Zápolya kápolnával helyettesítették, itt láthatók a család síremlékei. A templomnak 15. századi freskói, táblaképei vannak. Károly Róbert megkoronázását ábrázoló freskója 14. századi. A székesegyházat 1873 és 1889 között barokk stílusban építették át. Egyes források[1] szerint az egri vár 1552. évi ostroma alatt a várban másodkapitányként szolgáló (az ostrom után 1553. március 11-ig kapitány) Mekcsey Istvánt a Sajóvárkonyban 1553. március 13-án történt meggyilkolása után a Szent Márton Székesegyházban temették el.
  • Püspöki palotája 1281-ben préposti palotának épült, 1776-ban barokk stílusban átépítették.
  • Kanonokházai a 18. század végén épültek.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Méry Gábor - Jankovics Marcell: St. Martin Cathedral, Spišská Kapitula.
  • Janovská - Olejník a kol. 2017: Katedrála sv. Martina v Spišskej Kapitule.
  • Michal Slivka 2010: Ku genéze sakrálnych stavieb v Spišskej Kapitule. In: Z dejín Spišského prepoštstva. Spišské Podhradie, 43-50.
  • Zuzana Ludiková – Mikó Árpád – Pálffy Géza 2007: A szepeshelyi Szent Márton-templom, egy felső-magyarországi katolikus központ késő reneszánsz és barokk sírkövei és halotti címerei. In: Művészettörténeti Értesítő, 56/2, 313–344. oldal
  • E. Lorad 1957: Umelecko- historické pamätné kostoly na Slovensku. Trnava.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Origo: Balta a fejben, deák a börtönben - mi történt az egri hősökkel az ostrom után?. http://www.origo.hu/. [2016. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 22.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]