Tiszalúc

Tiszalúc
Légifelvétel
Tiszalúc címere Tiszalúc zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Szerencsi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Siri Norbert (független)[1]
Irányítószám	3565
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	4679 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	109,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	44,88 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 02′ 12″, k. h. 21° 03′ 47″48.03675, 21.06291944444448.036750°N 21.062919°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 12″, k. h. 21° 03′ 47″48.03675, 21.06291944444448.036750°N 21.062919°E
Tiszalúc Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tiszalúc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszalúc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszalúc nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.

Fekvése

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei nagyközség, a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal mentén, Miskolctól 20 km távolságra, a Harangod mező délkeleti részén található, a Takta holt-tiszai torkolatánál.

A nagyközséget északról Taktaharkány, keletről a Tisza (azon túl Tiszadob), délről Kesznyéten, Girincs és Köröm, nyugatról pedig Hernádnémeti, Bőcs és Berzék határolják. Tengerszint feletti magassága 124,24 méter, legmagasabb része a Messzelátó domb (156 méter), legalacsonyabb helye a Vadvizes és a Sárrét (96 méter).

Megközelítése

A település az ország távolabbi részei felől a 37-es főútról közelíthető meg a legegyszerűbben, Hernádkaknál letérve a 3607-es, majd a 3608-as úton. A környező települések közül Taktaharkánnyal és Körömmel egyaránt a 3611-es, Tiszadobbal és Tiszalökkel pedig a 3612-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Tiszalúc megállóhely a belterület északi szélén helyezkedik el, közúti elérését a 3608-as útból kiágazó 36 306-os számú mellékút (Kinizsi Pál utca) biztosítja.

Története

Tiszaluc és környéke ősidők óta lakott hely volt. Határában a kőkorszak korai szakaszából, Kr. e. 5000-ből származó sírokat tártak fel a régészek. A rézkor középső szakaszában pedig már valóságos falu alakult ki ezen a területen. A régészeti kutatások azt igazolják, hogy a bronzkorban a község határában lévő Sarkad-pusztán emelkedő Danka-dombon sáncokkal megerősített, várszerű erődítmény állt. Az erődítményben lakott a közösség vezetőrétege, a falu pedig a domb lábánál terült el. A település létezésére Anonymus Gesta Hungarorum című munkában is utal, amikor a magyarok honfoglalásáról írott fejezetben már név szerint említi a helyet: Árpád vezér küldöttei: Ősbő meg Velek a Tisza folyón, a Lucz-révnél átúsztattak.

A település 'Élő-Tisza' partján alakult ki. A szeszélyesen kanyargó folyószakasz a Tisza-mente egyik legárvízveszélyesebb szakasza volt. Innen zúdultak le az áradások az Alföld felé. A Tisza-szabályozása után a nagyközség szerepe a vízi közlekedés szempontjából háttérbe szorult.

Árpád-kori település. Nevét már 1219-ben említette oklevél, melyből megtudjuk, hogy az ispotályosoknak ott már ekkor szegényházuk volt.

1261-ben pedig említették, hogy ekkor a luczi vámnak egy része az egri püspöké volt.

1290-ben a királyi peczérek földje volt, melyet Simon fia Tamás kapott adományba.

1373-ban Luczot az aurániai perjel elcserélte a Czudar családdal, amely a falut 1440-ig birtokolta.

1392-ben a Bogátradvány nemzetségből származó Luczi fia, Simon birtoka volt.

1405-ben az Isépi, Cselei és a Dobi családoké volt.

1435-ben a Dobi és a Monaki családok voltak birtokosaiként említve. Ekkor már népes hely lehetett, mivel ekkor már Felső és Alsó jelzőkkel két szomszédos község viselte e nevet.

1440-ben a Czudarok a maguk részét a Rozgonyiaknak adták zálogba, és ugyanezt teszik 1450 körül a Monakiak is, ekkor a Ruszkai Kornisok lettek zálogos urai.

1492-ben Beatrix királyné Felsőluczot visszabocsátotta Monaki Mihály birtokába.

1567-ben a törököktől elpusztított helyek között volt említve.

1598-ban, a mikor a török hódoltsághoz tartozott, a törökön kívül Monaky Ferencz, István és Péter és Rákóczi Zsigmond adóztatták.

1603-ban I. Rudolf király Rákóczi Zsigmondnak újabb adományt adott a birtokra.

1644-ben itt a kuruc és labanc seregek között véres csata volt. 1711-ben a Rákócziak többi birtokaival együtt a Udvari Kamara foglalta el, míg Alsólucz 1732-ben Szirmay Tamásé és Fáy Gáboré lett.

1774-ben Szendrői Török József az ura. Később azután Alsólucz Rákóczi-jogon a gróf Aspremontoké, a felsőluczi puszta pedig a Monakiak révén az Andrássyaké lett. Az Aspremont-féle részt azután a gróf Erdődyek kapták, a 20. század elején gróf Erdődy Györgynek és gróf Andrássy Gézának volt itt nagyobb birtokuk s az előbbinek, az ide tartozó Sarkad-pusztán, csinos emeletes úrilaka is épült.

Kuruczvölgyi dűlőjéről azt tartja a hagyomány, hogy 1707-ben itt táborozott csapataival II. Rákóczi Ferenc.

1750-ben az egész község leégett, az 1600 körül épült református templommal együtt.

A Lányi Sándor vezette Tisza felmérés (1833-1846) alapján Széchenyi István ezen a vidéken indította meg ünnepélyes keretek között a szabályozási munkálatokat 1846. augusztus 27-én. Erre emlékeztet a folyó tiszadobi oldalán felállított emlékmű.

A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott.

1910-ben 2758 lakosából 2747 magyar volt. Ebből 814 római katolikus, 1660 református, 18 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Nánássy Miklós (független)^[3]
• 1994–1998: Nánássy Miklós (független)^[4]
• 1998–2002: Nánássy Miklós Andor (Zempléni Településszövetség)^[5]
• 2002–2006: Nánássy Miklós (független)^[6]
• 2006–2010: Majdanics László (független)^[7]
• 2010–2014: Majdanics László (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Majdanics László (független)^[9]
• 2019–2024: Siri Norbert (független)^[10]
• 2024– : Siri Norbert (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	5247	5161	5064	4790	4741	4755	4679
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 4%-a cigány volt, emellett 11%-a szerb nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 8,8% cigánynak mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,4%, református 30,5%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 8,6% (17,5% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% ukránnak, 0,1% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,2% volt római katolikus, 23,5% református, 1,6% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 7,8% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).^[13]

Közlekedés

A település megközelítése közúton illetve vasúton lehetséges.

Tiszadobbal a Tiszadobi pontonhíd köti össze.

Híres lakók

• 1876-ig itt élt Ziegler Sándor uradalmi gépész, Gárdonyi Géza apja.
• Itt született Tóth-Máthé Miklós (1936–2019) József Attila-díjas magyar író, színművész.

Nevezetességei

• Holt-Tisza
• Tájház
• Petőfi szobor
• Világháborús emlékmű
• 1956-os emlékmű
• Trianon tér az ország első Trianon tere
• Református templom és 40 méteres tornya, ami 1800-as évek közepén készülhetett 3 harang lakik a templom toronyban
• Katolikus templom Szent István király 900 éves jubileumára épült, tornyát 1988-ban kapta 2 harang lakik.
• Danka domb
• Messzilátó domb
• Bárányszegi Tragédia Emlékmű^[forrás?]

Jegyzetek

1. Tiszalúc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Tiszalúc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Tiszalúc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
5. Tiszalúc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
6. Tiszalúc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
7. Tiszalúc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
8. Tiszalúc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
9. Tiszalúc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
10. Tiszalúc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
11. A nemzetiségi népesség száma településenként ^{[halott link]}
12. Tiszalúc Helységnévtár
13. Tiszalúc Helységnévtár

Források

• Borovszky Samu: Zemplén vármegye

További információk

• a Trianon tér képe^{[halott link]}

• Földrajzportál
• Magyarország-portál