Vincze Ottó (labdarúgó)

Vincze Ottó
2011. augusztus 27.
2011. augusztus 27.
Személyes adatok
Születési dátum1974. augusztus 29. (50 éves)
Születési helyÓzd, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Magasság185 cm
Posztközéppályás
Junior klubok
IdőszakKlub
1984–1986magyar 1957–2000 Ózdi Kohász
1986–1990magyar 1957–2000 Ferencvárosi TC
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1990–1996Svájc FC Sion10(1)
1994–1995→ magyar 1957–2000 Vasas37(11)
1995–1996→ magyar 1957–2000 Ferencvárosi TC17(2)
1997Spanyolország FC Barcelona B0(0)
1997–1999magyar 1957–2000 Ferencvárosi TC60(19)
1999–2001Németország SVW Mannheim47(9)
2001–2002Németország Energie Cottbus9(0)
2002–2004magyar Zalaegerszegi TE45(6)
2004–2007magyar Győri ETO58(17)
2007–2008magyar Ferencvárosi TC18(2)
Összesen301(67)
Válogatottság2
1991–1993magyar Magyarország U18
1994–1996magyar Magyarország U21
1998–2005magyar Magyarország11(0)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma:
2008. július 31.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2005. május 31.
A Wikimédia Commons tartalmaz Vincze Ottó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a labdarúgóról szól. Hasonló címmel lásd még: Vincze Ottó (egyértelműsítő lap).

Vincze Ottó (Ózd, 1974. augusztus 29. –) magyar válogatott labdarúgó.

Pályafutása

[szerkesztés]

Klubcsapatban

[szerkesztés]

Nevelőegyesületei az Ózdi Kohász SE és a Ferencvárosi TC voltak. Ezután Svájcba igazolt, az FC Sion csapatához. Itt a klub ifistái között játszott, mindössze az egyik utolsó fordulóban cserélték be egyszer.[1]

Magyarországra visszatérve a Vasas színeiben mutatkozott be az NB I-ben, az 1994-95-ös bajnokságban, ahonnan egy év után az FTC-hez igazolt. Itt tagja volt a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutott együttesnek, legemlékezetesebb mérkőzésén két gólt lőtt a Grasshoppers ellen 3-0-ra megnyert idegenbeli találkozón.[2]

1996 őszén visszarendelték az FC Sionhoz, ahonnan fél év után a Barcelona B csapatához igazolt, de itt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így visszakerült a Ferencvároshoz.

1999-től három évet töltött Németországban, kettőt a Waldhof Mannheim, egyet az Energie Cottbus csapatánál. Első németországi idényében csapata húzóembere volt, de a másik két szezonjában már problémákkal kellett szembenéznie, Cottbusban sokszor a cserepadra sem ülhetett le.[3][4]

A Bosman-szabályt kihasználva szerződése lejárta előtt, 2002 nyarán az akkori magyar bajnok ZTE csapatához igazolt.[5] Az itt eltöltött két éve ellentmondásos volt, sokszor őt okolták a vereségekért és az öltözőben kialakult rossz hangulatért is.[6][7][8] 2004 nyarán távozott a csapattól és hároméves szerződést írt alá a Győri ETO-hoz.[9]

Pályafutása utolsó két évében két súlyos sérülése is volt, a térdét és a bokáját is műteni kellett.[10][11] Első sérülése után Győrben, a második után az átalakuló Ferencvárosnál nem számítottak rá többet, ezután hiába hívták máshová, inkább a visszavonulása mellett döntött.

Ezután visszaköltözött Győrbe. 2008 őszétől kezdve egy alacsonyabb osztályú osztrák csapatban játszott és elvállalta a Győr-Moson-Sopron Megyei Labdarúgó-szövetség menedzseri teendőit is. Várhatóan 2009-ben diplomát szerez, majd szeretne egy sportmenedzseri képzést is elvégezni. Fia, Ádám az ETO igazolt játékosa.[12]

2010 tavaszától a biatorbágyi Viadukt Se játékosa mellyel a bajnokság végén bajnok és feljutottak az NB III-ba. 2011 márciusában a Győri ETO utánpótlással, a nemzetközi kapcsolatokkal és a szerződtetésekkel foglalkozó menedzsere lett.[13]

A válogatottban

[szerkesztés]

A válogatottban 1998 és 2005 között 11 alkalommal szerepelt, gólt nem szerzett.

Sikerei, díjai

[szerkesztés]
  • Magyar bajnokság
    • bajnok: 1995–96
  • Magyar kupa
    • győztes: 1995

Statisztika

[szerkesztés]

Mérkőzései a válogatottban

[szerkesztés]
 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1998. április 20. Teherán, Azadi Stadion Irán  0 – 2  Magyarország LG-kupa - becserélve 88'
2. 1998. április 22. Teherán, Azadi Stadion (IRN) Macedónia  0 – 0  Magyarország LG-kupa - becserélve 80'
3. 1999. augusztus 18. Budapest, Üllői úti Stadion Magyarország  1 – 1  Moldova barátságos - lecserélve 67'
4. 2000. február 23. Budapest, Üllői úti Stadion Magyarország  0 – 3  Ausztrália barátságos -
5. 2000. március 29. Debrecen, Oláh Gábor utcai stadion Magyarország  0 – 0  Lengyelország barátságos - becserélve 88'
6. 2004. november 30. Bangkok (THA) Magyarország  0 – 1  Szlovákia Király-kupa -
7. 2004. december 2. Bangkok (THA) Magyarország  5 – 0  Észtország Király-kupa - becserélve 46'
8. 2005. február 2. Isztambul (TUR) Magyarország  0 – 0  Szaúd-Arábia barátságos -
9. 2005. február 9. Cardiff, Millenium-stadion Wales  2 – 0  Magyarország barátságos - becserélve 81'
10. 2005. március 30. Budapest, Szusza Ferenc Stadion Magyarország  1 – 1  Bulgária vb-selejtező - lecserélve 84'
11. 2005. május 31. Metz, Stade Saint-Symphorien Franciaország  2 – 1  Magyarország barátságos - lecserélve 46'
Összesen 11 mérkőzés 0 gól

Média szereplés

[szerkesztés]
  • 2012-ben szerepelt a TV Paprika csatorna Receptdaráló című főző-show-jában Kovács Lázár vendégeként.[14]

Magánélete

[szerkesztés]

Felesége a kézilabdázó Görbicz Anita, akivel 2015-ben megszületett első közös gyermekük. Visszavonulása után szerepelt több kereskedelmi televíziós műsorban, tevékenykedett szakkommentátorként, a Rába ETO Futsal Club vezetésében is szerepet vállalt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 1992-93: Kiprich parádézott, Kozma liverpooli lett. origo.hu, 2004. november 8. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  2. ↑ Emlékezzünk Koplárovics Bélára (is)!. origo.hu, 2006. november 14. [2009. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  3. ↑ Vincze Ottó elvágyódik Cottbusból. Babázó.hu, 2001. november 29. [2009. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  4. ↑ Vincze Ottó elmenne az Energie Cottbustól. Babázó.hu, 2001. szeptember 11. [2009. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  5. ↑ Mélypontról indul az új bajnokság. Magyar Hírlap, 2002. július 26. [2009. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  6. ↑ Vincze Ottó bizonyítani akar. origo.hu, 2002. november 26. [2009. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  7. ↑ Vincze Ottó elismerése és százezer forintos büntetése. origo.hu, 2002. augusztus 1. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  8. ↑ Bozsik szerint szeszélyes a ZTE. origo.hu, 2002. november 28. [2009. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  9. ↑ Győrben folytatják a Vincze testvérek. origo.hu, 2004. július 25. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  10. ↑ Kovács Balázs: Vincze Ottó válaszút előtt áll. Kisalföld, 2007. június 27. [2009. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  11. ↑ Vincze Ottó lett a fő áldozata a dunaszerdahelyi futballháborúnak. NSO.hu, 2008. január 31. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  12. ↑ Vincze Ottó szívesen visszatérne az ETO-hoz. Kisalföld, 2008. július 9. [2008. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  13. ↑ Vincze Ottó az ETO szakmai stábjában dolgozik tovább. telesport.hu, 2011. március 16. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  14. ↑ Lázárékat tanította focizni Vincze Ottó. Bors, 2012. november 17. (Hozzáférés: 2012. november 17.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
(angolul)