Zalaszabar

Zalaszabar
Zalaszabar, szőlőhegyi kereszt
Zalaszabar, szőlőhegyi kereszt
Zalaszabar címere
Zalaszabar címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterTakács Ákos (független)[1]
Irányítószám8743
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség487 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség30,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,95 km²
Földrajzi kistájZalaapáti-hát[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′ 27″, k. h. 17° 06′ 20″46.640931°N 17.105481°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 27″, k. h. 17° 06′ 20″46.640931°N 17.105481°E
Zalaszabar (Zala vármegye)
Zalaszabar
Zalaszabar
Pozíció Zala vármegye térképén
Zalaszabar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszabar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zalaszabar község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése

[szerkesztés]

Zalaszabar a Kis-Balaton nyugati partján fekszik, a Balatontól és Keszthelytől délnyugatra 22 kilométerre, Hévíztől délnyugatra 20 kilométerre, Zalakarostól északra 10 kilométerre, Nagykanizsától északkeletre 28 kilométerre, környezetileg szép vidéken, erdőkkel határolt lankás dombok között.

Főutcája a Galambok-Zalaapáti között húzódó 7522-es út, amiből a központjában ágazik ki nyugat felé, Orosztony és Kilimán irányába a 7525-ös út, illetve a község északi szélén torkollik bele Zalavár irányából, kelet felől a 7512-es út.

Története

[szerkesztés]

Zalaszabart a régi írások Zabar néven emlegetik (nem tévesztendő össze a Nógrád vármegyei Zabarral).

A község határában a múltban több ásatás is folyt, melyek révén a területen értékes leleteket tártak fel, amik a település ősi voltát bizonyítják. A környék már a honfoglalás korában is lakott volt.

A templom egy részét Buzád bán, a későbbi Boldog Buzád építtette az 1230-as években, ez az épületrész ma sekrestyeként szolgál. Műemlék az egész templom, mely a törökdúlás után nyerte el mai formáját.

1359-ben Szabar (Sabaar, Zabaar) a Haholt-Buzád nemzetségbeli Szabari család birtoka volt, többek között az e nemzetséghez tartozó Otyuzé.

1384-ben Szabari Otyuz (Atyáz) halálával, mivel annak fiú utódai nem maradtak, a birtokát a lendvai Bánfi család tagjai kapták, akik 1432-ben és 1490-ben pörösködtek is birtokaik miatt.

1391-ben az alsólendvai Bánffyak kérésére Mária királynő vásárjogot adott Szabar helységnek.

1406-ban, 1425-ben és 1490-ben az Ostfiaknak is volt itt részbirtokuk. 1432-ben a Molnáriak is szereztek itt részbirtokot.

1448-ban a vármegye hatósága a kormányzó rendeletére igazolta a Molnári és nádasdi Darabos osztályos családok országos hetivásár- és pallosjogát, melyeket azonban később, az akkori zavaros időkben elvesztettek.

1459-ben Szabar helységre Mátyás király vámjogot adott a nádasdi Darabos és a Molnári (Püspök) családoknak, melyek tagjai azt még 1482-ben, sőt 1488-ban is bírták.

A Kis-Balaton nyugati partján elterülő domborulat a szőlőhegy, melyről csodálatos panoráma nyílik a Balaton felé, egészen Badacsonyig. Nyugat felé tekintve pedig a Zalai-dombság erdőkkel borított vonalai hullámoznak.

A szőlőhegy bejáratánál hegyi kápolna fogadja a látogatót, amely a török időkben a templomot helyettesítette a dombok közé húzódott lakosság számára.

Ősidőktől fogva kitűnő borok termettek itt. Az 1890-es években a londoni bor-világkiállításon aranyéremmel díjazták a szabari bort.

Lakói mindig mezőgazdálkodással foglalkoztak, növénytermesztés, állattartás, a Zala folyó közelsége miatt halászat, nagy kiterjedésű erdőségek következtében erdőművelés, valamint rangot adó szőlő és bortermesztés adott megélhetést a lakosságnak.

1984-ben a keleti határrészt, a kaszálót elárasztották és a Kis-Balatont állították helyre. A víz közelsége, a szép kilátást nyújtó dombvonulatra vonzza a turistákat. Sokan ott területet is vásárolnak, főleg külföldiek, mert az idelátogatókat lenyűgözte a táj varázsa.

1990-től teljesen kiépült a közműhálózat a község belterületén. Új iskola épült, melybe 170 gyerek jár jelenleg. (A Kaposvári egyházmegye működteti.) Önálló polgármesteri hivatallal működött 2003-ig. Ettől kezdve szabari székhellyel Orosztonnyal körjegyzőséget hoztak létre.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Név Jelölő szervezet
1990–1994 Varga Dezső független[4]
1994–1998 független[5]
1998–2002 független[6]
2002–2006 független[7]
2006–2010 Dr. Kalmár István független[8]
2010–2014 független[9]
2014–2019 független[10]
2019–2020 Takács Péter független[11]
2020–2022 Takács Ákos alpolgármester (ügyvivőként)
2022–2024 Oncz Péter független[12]
2024– Takács Ákos független[1]

A településen 2020. november 29-ére időközi polgármester-választást írtak ki, mert a 2019-ben megválasztott polgármester 2020. augusztus 5-i hatállyal, indoklás nélkül lemondott.[13] Azt azonban a COVID-19 pandémia miatt már nem lehetett megtartani, és a járványügyi korlátozások feloldásáig új időpontot sem lehetett kitűzni. A választást így végül csak 2022. május 8-án tarthatták meg; az átmeneti időszakban a települést ügyvivőként Takács Ákos alpolgármester vezette.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
560
552
518
494
499
509
487
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,5%, cigány 3,14%, német 2,2%. A lakosok 85,9%-a római katolikusnak, 0,72% reformátusnak, 0,54% evangélikusnak, 2,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (9,2% nem nyilatkozott).[14]

Gazdaság

[szerkesztés]
  • szőlőtermelés
  • borászat
  • halászat

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Kis-Balaton bemutató ház
  • Szőlőhegyi panoráma
  • Cirill-Metód emlékmű
  • Hegyi kápolna
  • Puskás Ferenc-szobor

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. ↑ Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. ↑ Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  9. ↑ Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  10. ↑ Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. ↑ Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  12. ↑ Zalaszabar települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. május 8. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
  13. ↑ Lemondás miatt novemberben új polgármestert választanak Zalaszabarban. Zaol.hu, 2020. szeptember 8. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
  14. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Források

[szerkesztés]
  • Zalai oklt. I., II.
  • Zalavári apáts.hlt.
  • Csánki Dezső: Zalavármegye.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]