Csoóri Sándor (költő)

Csoóri Sándor
Portréja az 1988-as Szép versek antológiában Kecskeméti Kálmán felvétele
Portréja az 1988-as Szép versek antológiában
Kecskeméti Kálmán felvétele
Született1930. február 3.
Zámoly
Elhunyt2016. szeptember 12.[1][2][3][4][5][6]
(86 évesen)
Üröm[7]/Budapest[8]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiCsoóri Sándor
Foglalkozása
Tisztségeelnök (1991–2000)
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeÓbudai temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Csoóri Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Csoóri Sándor síremléke 2021 szeptemberében
Ez a szócikk a költőről, íróról és politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Csoóri Sándor (egyértelműsítő lap).

Csoóri Sándor (Zámoly, 1930. február 3. – Üröm vagy Budapest, 2016. szeptember 12.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett,[9] kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Élete

[szerkesztés]
1973-ban

1930-ban született Zámolyon, református parasztcsaládban. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait betegsége miatt félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott, így 1953–54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955–56-ban az Új Hang versrovatszerkesztője. 1956 után egy ideig nem talált munkát, majd az 1960-as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa, 1968-tól 1988-ig a Mafilm dramaturgja.

A hatalom hamar észrevette, hogy Csoóri nem tartozik feltétlen hívei közé. Írásaiban kritizálta a diktatúra személyiség- és társadalomromboló hatását, különös tekintettel a vidéki emberek sorsára. Gyakran volt megfigyelés és szilencium alatt, néha évekig. Nem kaphatott komolyabb elismerést, díjakat. Budapesten élt, ahol a Belvárosi kávéházban jöttek össze barátaival, többek között Jancsó Miklóssal, Orbán Ottóval, Konrád Györggyel, Kósa Ferenccel.

Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. Ezekben, valamint első kötetében (Felröppen a madár, 1954) még leginkább Petőfi realista közéletiségét követte. Költészete az 1960-as évekre forrott ki igazán. A Kádár-korszak ellenzékének egyik legmarkánsabb képviselőjévé vált. A hetvenes évekre alakult ki költészetének jellegzetes karaktere, amelynek legfőbb ismérvei: a képekből áradó metafizikai sugárzás, a váratlan és meglepő asszociációk sora, a mindenkor személyes hangvétel mint hitelesítő jegy és a közösségi elkötelezettség. Szakolczay Lajos így fogalmazott: „Zrínyi kezéből vette ki a kardot, s Kosztolányi selyemsálát csavarta a nyakára.” Görömbei András szerint „költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek.” Mint monográfusa fogalmaz, a Csoóri-vers „sokrétegű, (…) gazdag képvilágú, érzékletes közvetlenséget és szürrealisztikus asszociációkat együtt mozgató, a természetet és a kozmoszt az emberi ügyek részévé és jelképévé avató, ritmusában nyugtalanságot és belső nyugalmat egyszerre sugalló”. Verseit számos idegen nyelvre lefordították.

Esszéiben a képi és a logikai megközelítést egyszerre alkalmazza. Irodalmi pályaképek, népköltészeti és történelmi tárgyú művek, nemzeti sorskérdéseinket boncolgató írások, valamint saját életének eseményeit megörökítő esszék százait írta meg és tette közzé a hatvanas évek elejétől. Németh László és Illyés Gyula nyomdokain haladva hozta létre a magyar esszéírás egyik csúcsteljesítményét: „Csoóri esszéi a magyar nemzeti önismeret elmélyítésének, gazdagításának bázisai” (Görömbei András).

2009-ben (Bahget Iskander felvétele)

Szociográfiát (Tudósítás a toronyból, 1963), szociográfiai jellegű kisregényt (Iszapeső, 1981), gyermekverseket (Lekvárcirkusz bohócai, 1969; Lábon járó verőfény, 1987; Ördögfióka, 2006, Moziba megy a Hold, 2008; Hova megy a hegy?, 2011) is írt. Kósa Ferenc (Tízezer nap; Ítélet; Hószakadás; Nincs idő) és Sára Sándor (Földobott kő; 80 huszár; Tüske a köröm alatt) filmjeinek forgatókönyvírója volt. Összegyűjtött versei 2000-ben láttak napvilágot (A jövő szökevénye), 2004-ben megjelent válogatott verseinek gyűjteménye (Elkártyázott köpeny). 2007-ben Tizenhét kő a parton címmel jelent meg esszékötete. 2009-ben Harangok zúgnak bennem címen adott ki újabb verseskötetet.

A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, népszerűsége azonban rendkívül magas volt, előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták. 1990-ben egy néhányak által antiszemitának minősített cikke („Nappali hold”[10]) miatt több írótársa szembefordult vele, a Magyar Írószövetség pedig (amelynek elnökségi és választmányi tagja is volt) nyilvánosan elhatárolódott tőle.[11]

1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok monori találkozóján, ahol a találkozó második napján „Új magyar önépítés” címmel tartott referátumot.[12] 1987-ben egyike volt a Magyar Demokrata Fórum alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel (folyóirat, 1988–) szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását.

Utolsó éveiben visszavonultan élt. A nyilvánosság előtt utoljára a 85. születésnapja tiszteletére szervezett ünnepségen jelent meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2016. szeptember 12-én halt meg. Szeptember 21-én temették el az Óbudai temetőben. Az állami szertartáson Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere, Tornai József költő és Kósa Ferenc filmrendező búcsúztatta.

Művei

[szerkesztés]
Sírja az Óbudai temetőben
  • Felröppen a madár; Szépirodalmi, Budapest, 1954
  • Ördögpille; Magvető, Budapest, 1957
  • Menekülés a magányból; Magvető, Budapest, 1962
  • Tudósítás a toronyból; Magvető, Budapest, 1963
  • Kubai napló; Magvető, Budapest, 1965
  • A költő és a majompofa; Magvető, Budapest, 1966
  • Második születésem; Magvető, Budapest, 1967
  • Lekvárcirkusz bohócai. Gyermekversek; Móra, Budapest, 1969
  • Faltól falig; Magvető, Budapest, 1969
  • Forradás; Magvető, Budapest, 1972
  • Biztató; Kaláka, Lyndhurst, 1973
  • Párbeszéd, sötétben; Magvető, Budapest, 1973
  • Utazás, félálomban; Magvető, Budapest, 1974
  • Sose harmadnapon. Versek; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1976
  • A látogató emlékei; Magvető, Budapest, 1977
  • Jóslás a te idődről; Magvető–Szépirodalmi, Budapest, 1979 (30 év)
  • Nomád napló; Magvető, Budapest, 1979
  • 80 huszár. Csoóri Sándor és Sára Sándor filmje; Magvető, Budapest, 1980 (Ötlettől a filmig)
  • A tizedik este; Magvető, Budapest, 1980
  • Iszapeső; Magvető, Budapest, 1981 (Rakéta Regénytár)
  • A szellemi haza alapozása; Bartók Centenáriumi Bizottság, Manville, 1981
  • Egy nomád értelmiségi; AB, Budapest, 1982
  • Elmaradt lázálom; Magvető, Budapest, 1982
  • A félig bevallott élet; Magvető, Budapest, 1982
  • Tenger és diólevél; Kriterion, Bukarest, 1982 (Századunk)
  • Victor Vasarely tíz kompozíciója Csoóri Sándor verseivel. Bartók Béla emlékezetére; Magyar Helikon, Budapest, 1982
  • Várakozás a tavaszban; Magvető, Budapest, 1983
  • Kezemben zöld ág; Magvető, Budapest, 1985
  • Készülődés a számadásra; Magvető, Budapest, 1987
  • Lábon járó verőfény; Móra, Budapest, 1987
  • Csoóri Sándor breviárium; válogatta, szerkesztette: pályakép, bibliográfia Vasy Géza; Eötvös, Budapest, 1988 (Breviárium)
  • ABC. Csoóri Sándor, Fodor András, Horgas Béla, Márton László, Rákos Sándor versei, Szántó Tibor tipografikái; Kner Nyomda, Gyoma, 1988
  • A világ emlékművei; Magvető, Budapest, 1989
  • Virágvasárnap. A 60 éves költő 60 verse / Csoóri Sándor; Magyar Bibliofil Társaság, Budapest, 1990
  • Nappali hold; Püski, Budapest, 1991
  • Hattyúkkal, ágyútűzben; Kortárs, Budapest, 1994
  • Senkid, barátod. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix–Patent, Budapest–Ungvár–Debrecen, 1994 (Örökségünk)
  • Tenger és diólevél. Összegyűjtött esszék, naplók, beszédek 1961–1994. 1–2.; Püski, Budapest, 1994 (Csoóri Sándor életműsorozata)
  • Ha volna életem; Kortárs, Budapest, 1996
  • Szálla alá poklokra. Esszék; Felsőmagyarország, Miskolc, 1997
  • Csoóri Sándor válogatott versei; Unikornis, Budapest, 1998 (A magyar költészet kincsestára)
  • A jövő szökevénye. Összegyűjtött versek; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2000
  • Diófalomb és gyertyafény; Balaton Akadémia, Balatonboglár, 2000 (Balaton Akadémia könyvek)
  • Csöndes tériszony. Új versek; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001
  • Így lásson, aki látni akar; Jókai Városi Könyvtár, Pápa, 2001 (Pápai diákok)
  • Forgácsok a földön. Tanulmányok, esszék, interjúk; Széphalom Könyvvműhely, Budapest, 2001
  • Elveszett utak; Nap, Budapest, 2003 (Magyar esszék)
  • Elkártyázott köpeny; Helikon, Budapest, 2004
  • Visszanéztem félutamról; Helikon, Budapest, 2004
  • Futás a ködben; Nap, Budapest, 2005
  • Ünnep a hegyen. Vallomások a szülőföldről; válogatta, szerkesztette: Káliz Sajtos József; Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2005
  • Hetvenöt; válogatta, szerkesztette: Balogh Júlia és Görömbei András; Trifaux, Budapest, 2005
  • Csoóri Sándor–Szakolczay Lajos: Nekünk ilyen sors adatott. Interjúk, versek, fotók; Írott Szó Alapítvány–Magyar Napló, Budapest, 2006
  • Ördögfióka. Rajzok-versek gyermekhangra; rajz Ibolya Utcai Általános Iskola diákjai; Ibolya Utcai Általános Iskola, Debrecen, 2006
  • Tenger és diólevél esszé, 1974–1977; Szent György, Budapest, 2007 (Szent György könyvek)
  • Tizenhét kő a parton esszék; Nap, Budapest, 2007 (Magyar esszék)
  • Moziba megy a hold; Cerkabella, Szentendre, 2008
  • Harangok zúgnak bennem; Nap, Budapest, 2009
  • A pokol könyöklőjén; Helikon, Budapest, 2010
  • Föld, nyitott sebem. Összegyűjtött versek; Nap, Budapest, 2010 + CD
  • A szétzilált nemzet esszék; Nap, Budapest, 2010 (Magyar esszék)
  • Védőoltás. A magyar irodalomról az Ómagyar Mária-siralomtól napjainkig; Nap, Budapest, 2011
  • Hova megy a hegy? Gyermekversek; Nap, Budapest, 2011
  • Az elhalasztott igazság beszélgetések, 1971–2010; Nap, Budapest, 2011 (Magyar esszék)
  • Csoóri Sándor legszebb versei; válogatta, utószó Pécsi Györgyi; AB-art, Bratislava, 2011
  • Már én se volnék harminc év; Nap, Budapest, 2012
  • Eltemethetetlen gondok; összeállította: Balogh Júlia; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2017 (Nemzeti könyvtár)
  • Csillagkapu. Válogatott gyermekversek; válogatta: Balogh Júlia, utószó Pálfy G. István, zene Sebő-együttes; Erdélyi Szalon–IAT, Szentendre–Budapest, 2018 (Csoóri Sándor életműsorozat) + CD
  • Csoóri Sándor emlékkönyv. Fehér holló feketében; összeállította: Balogh Júlia, szerkesztette: Pálfy G. István; Erdélyi Szalon–IAT, Szentendre–Budapest, 2018
  • Éji nap – nappali hold. Naplójegyzetek, töredékek; szerkesztette: Balogh Júlia, Pálfy G. István; Erdélyi Szalon–IAT, Szentendre–Budapest, 2018
    • 1. 1955–1989
    • 2. 1990–2011
  • Kapaszkodás a megmaradásért. In memoriam Csoóri Sándor; válogatta: Márkus Béla, összeállította, szerkesztette: Gróh Gáspár; Nap, Budapest, 2019 (In memoriam)
  • Régi vérfoltok vöröslenek. Kötetben meg nem jelent írások, 1960–2008; összeállította: Kovács Attila Zoltán, Urbán László, szerkesztette: Balogh Júlia, Pálfy G. István; Erdélyi Szalon–IAT, Szentendre–Budapest, 2019
  • Csoóri Sándor összegyűjtött versei; összeállította: Balogh Júlia, szerkesztette: Pálfy G. István; Erdélyi Szalon–IAT, Szentendre–Budapest, 2019 (Csoóri Sándor életműsorozat)
    • 1. 1951–1967. Poétai útkeresések
    • 2. 1967–1977. Költői magára találás
    • 3. 1980–1989. Költői beérkezés
    • 4. 1994–2014. A Parnasszuson

Díjai

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ MTI közlés Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2016091310008207 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
  2. ↑ Elhunyt Csoóri Sándor. [2016. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 12.)
  3. ↑ Hirado. [2016. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 13.)
  4. ↑ Búcsú Csoóri Sándortól
  5. ↑ Demokrata
  6. ↑ MNo. [2016. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 13.)
  7. ↑ Csoóri Sándor író, költő Zámoly, 1930. február 3. – Üröm, 2016. szeptember 12., nemzetmuvesze.hu
  8. ↑ pim.hu
  9. ↑ Csoóri Sándor, nemzetmuvesze.hu
  10. ↑ Csooóri Sándor: Nappali hold. Püski. (Hozzáférés: 2019. november 9.)
  11. ↑ A demokrácia vadhajtásai III. Archiválva 2011. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, letöltve: 2012. május 28.
  12. ↑ Ács Margit: Csoóri Sándor és Csurka István szilenciuma a nyolcvanas években, hitelfolyoirat.hu
  13. ↑ Győr megyei jogú város honlapja: Megnyílt a Győri Könyvszalon – 2007
  14. ↑ MTI: Rubik Ernő és Csoóri Sándor is Budapest díszpolgára lesz. HVG, 2014. április 30.
  15. ↑ Szeretgom.hu – Csoóri Sándor lett városunk legújabb díszpolgára

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Csoóri Sándor témában.
  • Csoóri Sándor profilja Archiválva 2008. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
  • Nomád Napló – Csoóri Sándor szellemi hagyatéka
  • Csoóri Sándor a PORT.hu-n (magyarul)
  • Csoóri Sándor: Tizenhét kő a parton, Digitális Irodalmi Akadémia
  • Csoóri Sándor versei műfordításokban Bábel Web Antológia
  • a Hitel folyóirat hivatalos honlapja
  • Csoóri Sándor bibliográfia; összeáll. Agócs Sándor; Hitel, Bp., 1990
  • Kiss Ferenc: Csoóri Sándor; Magvető, Bp., 1990
  • A lélek senkiföldjén. Csoóri Sándor köszöntése; összeáll., szerk. Szakolczay Lajos; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1992
  • Ignotusz Anonimusz: A titkok titka. Variációk. Elküldött „levelek” Csoóri Sándor, Glatz Ferenc, Heller Ágnes, Lengyel László, Soros György részére; Szultán BT, Bp., 1997
  • Vasy Géza: A nemzet rebellise; Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2000
  • Kiszely Gábor: Szellem a célkeresztben. Csoóri Sándor és a politikai rendőrség ügynökei; Magyar Egyetemi Kiadó, Bp., 2007
  • Görömbei András: Csoóri Sándor. Monográfia; 2. jav., bőv. kiad.; Nap, Bp., 2010
  • Csoóri Sándor 80; Éghajlat, Bp., 2010
  • Káliz Sajtos József: Ikercsillagok. Szonettkoszorú Nagy László és Csoóri Sándor köszöntésére; Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2010
  • Pálfy G. István: Így lássa Csoóri Sándort – aki látni akarja; Noran Libro, Bp., 2016
  • „Sereglés voltam egymagam”. Tanulmányok Csoóri Sándorról; szerk. Falusi Márton, Windhager Ákos; MMA MMKI, Bp., 2018 (Fundamenta profunda)
  • A megfigyelt ember. Napi operatív információs jelentések, 1979–1980; szerk. Bank Barbara, Soós Viktor Attila; Erdélyi Szalon, Szentendre, 2020