Kürschner Izidor | |||||||||||||||||||||||||||||
(1937) | |||||||||||||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||
Teljes név | Kürschner Izidor Dori | ||||||||||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1885. június 29. | ||||||||||||||||||||||||||||
Születési hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||
Halálozási dátum | 1941. december 8. (56 évesen) | ||||||||||||||||||||||||||||
Halálozási hely | Rio de Janeiro, Brazília | ||||||||||||||||||||||||||||
Állampolgárság | |||||||||||||||||||||||||||||
Becenév | Dori | ||||||||||||||||||||||||||||
Poszt | jobbhátvéd | ||||||||||||||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Edzőség | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürschner Izidor témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kürschner Izidor, Kürschner-Szűcs, (Budapest, 1885. június 29. – Rio de Janeiro, 1941. december 8.) válogatott labdarúgó, hátvéd, edző. Teljes neve Kürschner Izidor Dori.
Játékosként az MTK-val nyert két bajnokságot. Edzőként az 1. FC Nürnberg csapatával lett bajnok. Legnagyobb sikerét a svájci válogatott edzőjeként érte el 1924-ben az olimpia ezüstérem megszerzésével. A Grasshopper edzőjeként három bajnokságot és négy kupagyőzelmet szerzett. Ezzel a klub történetének második legsikeresebb edzője. Az 1930-as évek végén Brazíliában tevékenykedett.
1904-1913 között volt az MTK játékosa, tagja volt 1904-es és 1907/1908-as bajnokcsapatnak.
1907 és 1911 között 5 alkalommal szerepelt a válogatottban.
Edzői pályafutását az MTK-nál kezdte 1918-ban, de már a következő évben a német Stuttgarter Kickers edzője volt. 1921-ben a csapattal megnyerte a württembergi bajnokságot, amellyel kvalifikálták magukat a dél-német bajnokság küzdelmeibe. Miután a Stuttgarter Kickerstől kirúgták a címvédő német bajnok 1. FC Nürnberg edzője lett a bajnoki rájátszásban és a csapattal ismét bajnokságot nyert. A döntő mérkőzésen 5-0-ra verték a berlini Vorvarts 90 csapatát.
Ezt követően a Bayern München szerződtette a következő idényre, de a dél-német bajnokságban csak a második helyet szerezték meg a helyi rivális FC Wacker München mögött, így nem jutottak be a bajnoki rájátszásba, amelyben a szabaddá vált Kürschner ismét a Nürnberg edzőjeként vett részt. A döntőig vezette ismét a csapatot, amely így sorozatban harmadik fináléjára készült. Az ellenfél az egyre erősebb játékerőt képviselő Hamburger SV volt. Két gigászi mérkőzésen, több mint 5 órai játék után nem volt győztese a párharcnak, amelyet a német sportsajtóban véget nem érő döntőnek (Ewigkeitsfinale) neveztek el. Ebben az idényben nem volt bajnoka a küzdelem sorozatnak.
A következő szezonban az Eintracht Frankfurt főállású edzője lett. Az észak-majnai bajnokság első csoportjában, egy vereséggel győztes lett a csapat, de a következő fordulóban alul maradt a Germania 94 Frankfurt együttesével szemben.
Ezt követően Kürschner 12 éven át Svájcban dolgozott. Az első szerződése, az 1923–24-es idényben, az FC Nordstern Basel csapatához kötötte, ahol ő volt az első főfoglalkoztatású edző.[1]
1924-ben Kürschner csatlakozott a párizsi, az 1924. évi nyári olimpiai játékokra készülő svájci labdarúgó-válogatott felkészítéséhez. A szövetségi kapitány Teddy Duckworth volt, a másik edző, az MTK-nál és Ausztriában is jelentős munkát végző Jimmy Hogan. Duckworth irányításával a válogatott a döntőig jutott, de ott kikapott 3–0-ra az uruguayi válogatottól.
Az olimpia után Kürschner rövid időig a német Schwarz-Weiss Essen edzője volt.
1925 és 1934 között a Grasshopper vezetőedzője volt. Három bajnoki címet nyert a csapattal, 1927-ben, 1928-ban és 1931-ben, továbbá négy alkalommal a svájci kupát is elhódította a zürichi csapat az irányításával. Ezzel az eredménnyel a második legsikeresebb edző a klub történetében. Távozása után Karl Rappan folytatta munkáját, újabb sikerekkel egészen 1948-ig.
Kürschner 1937 márciusában érkezett Rio de Janeiróba, ahol a Flamengo edzője lett, amelyben a legendás csatár, Leonidas da Silva játszott. Segédedzője a korábbi edző, Flávio Costa lett, aki 1934 szeptembere és 1937 januárja között játékos-edzőként irányította a csapatot. Kürschner új edzés módszerek és a játék során a WM formáció meghonosításával próbálkozott a Flamengo-nál.
1938. szeptember 4-én tartották a klub új stadionjának az avatómérkőzését a Vasco de Gama csapata ellen, ahol a Flamengo 2–0-ra veszített. Ez a vereség Kürschner azonnali elbocsátáshoz vezetett.
Kürschner 1939 és 1940 között a Botafogo csapatához kötötte szerződés. Ezt követően semmilyen hír sincs róla.
Kürschner volt az első három edzők egyike, aki Brazíliában európaiként sikeres munkát végzett. A másik két edző is magyar volt: Mándi Gyula, aki az América FC csapatánál és Guttmann Béla, aki a Sao Paolo FC edzőjeként volt sikeres az 1950-es években. Mindhárman egykori MTK játékosok voltak.
Grasshopper
Magyarország | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
# | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
1. | 1907. október 6. | Prága, Slavia-stadion | Csehország | 5 – 3 | Magyarország | barátságos | - | |
2. | 1907. november 3. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország | 4 – 1 | Ausztria | barátságos | - | |
3. | 1911. január 1. | Párizs, Stade du CAP | Franciaország | 0 – 3 | Magyarország | barátságos | - | |
4. | 1911. január 8. | Zürich | Svájc | 2 – 0 | Magyarország | barátságos | - | |
5. | 1911. május 7. | Bécs, Hohe Warte | Ausztria | 3 – 1 | Magyarország | barátságos | - | |
Összesen | 5 | mérkőzés | 0 | gól |