Lápafő | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Dombóvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szijártó László (független)[1] | ||
Irányítószám | 7214 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 146 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 17,62 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,31 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 30′ 51″, k. h. 18° 03′ 26″46.514031°N 18.057261°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 51″, k. h. 18° 03′ 26″46.514031°N 18.057261°E | |||
Lápafő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lápafő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lápafő község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.
A Dunántúli-dombság Somogyi-dombságában, a Lápa-patak mellett fekszik. A település neve is innen ered. A vármegye nyugati részén, Tolna és Somogy határán található. A megyeszékhely, Szekszárd körülbelül 75 kilométerre, a legközelebbi város, Dombóvár mintegy 20 kilométerre fekszik. A szomszédos települések: Várong, Szakcs és Nak.
Közúton három irányból érhető el: a 61-es főútról Kocsola felől, valamint a Somogy vármegyei Igal felől a 6507-es úton, délről, Kapospula irányából pedig a 6517-es úton.
A térségben vasút nem közlekedik, az itteni közösségi közlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják. A legközelebbi vasútállomás a körülbelül 20 kilométerre fekvő Dombóvár vasúti csomópontja.
Első írásos említése 1563-ból származik. Ekkor egy török adóösszeírás szerint a koppányi szandzsák része volt. Később a falu elpusztult és lakatlanná vált. 1734-ben települt újra.
A település Sobri Jóska halálának (1837. február 17.) helyszíne. Itt zajlott le a „Lápafői csata” néven elhíresült esemény, aminek a végén az ulánus katonaság elől menekülő betyár szíven lőtte magát.
A településen 2010. február 28-án időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző polgármester halála miatt;[13] posztjáért egyetlen jelölt indult.[8]
2015. november 8-án ismét időközi polgármester-választásra (és képviselő-testületi választásra) került sor Lápafőn,[11] ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[11]
A települési önkormányzat képviselő-testülete a 2010-es választási év óta a polgármesterből és négy képviselőből áll.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 169 | 171 | 162 | 156 | 135 | 143 | 146 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a lakosok 100%-a magyarnak vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 5,4% németnek, 1,2% románnak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% cigánynak, 2,2% németnek, 0,7% horvátnak, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 45%-a református, kb. 40,5%-a római katolikus és kb. 2%-a evangélikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 12,5%.[15]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,3%, református 39,9%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 9,5% (11,3% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben vallása szerint 23,7% volt római katolikus, 17% református, 0,7% evangélikus, 10,4% felekezeten kívüli (48,1% nem válaszolt).[17]
A Pécsi Egyházmegye (püspökség) Dombóvári Esperesi Kerületében lévő Naki plébániához tartozik filiaként.
16. századi adatok alapján a településen nagyon hamar, a század közepe táján megjelent a reformáció. Korabeli iratok református településként említik. A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint társegyházközség.