Nyárádszereda

Nyárádszereda (Miercurea Nirajului)
Bocskai István szobra
Bocskai István szobra
Nyárádszereda címere
Nyárádszereda címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rangváros
KözségközpontMiercurea Nirajului
Beosztott falvak
Lista
PolgármesterTóth Sándor (RMDSZ)
Irányítószám547410
SIRUTA-kód118281
Népesség
Népesség3504 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-
Magyar lakosság4218 (78%, 2021)[3]
Község népessége5414 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség104 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület55,88 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 48″, k. h. 24° 48′ 00″46.530000°N 24.800000°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 48″, k. h. 24° 48′ 00″46.530000°N 24.800000°E
Nyárádszereda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárádszereda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nyárádszereda (románul Miercurea Nirajului): város (korábban községközpont) Romániában Maros megyében. A Nyárádmente központja, egykori mezőváros, 1861-ig Marosszék székhelye, régi vásáros helye, szerepét később Marosvásárhely vette át. Demeterfalva és Siketfalva 1936-tól, Nyárádandrásfalva 1941-től, Nyárádszentanna 1968-tól csatlakozott hozzá. Még hét társtelepülése van: Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa, Demeterfalva és Vece. 2003 óta újra város.

Fekvése

[szerkesztés]

A település Marosvásárhelytől 19 km-re keletre a Kis- és Nagynyárád összefolyásánál fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nyárádszereda a nevét a Nyárád folyóról, illetve a településen szerdánként tartott vásárról, illetve a szláv eredetű zerda névről kapta, ami vásárt jelent.

Története

[szerkesztés]

Az első írásos említés a helységről “Oppidum Zereda” néven 1493-ból való. Mezővárosi rangja volt. Itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt 1605. február 21-én. 1745-ig itt tartották Marosszék közgyűléseit és törvényszéki üléseit. 1606-ban már vásárjoga volt, melyet 1790-ben II. Lipót bővített ki, ekkortól már három országos vásárt tartottak. A 19. században fejlődése megállt, 1876-ban községgé sorolták vissza. 1910-ben 1524 lakosából 8 román és 5 német kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásának székhelye volt. 1993-tól főiskolai kertészképzés működik a kisvárosban.

Lakossága

[szerkesztés]

1992-ben társközségeivel együtt 5865 lakosa volt, melyből 4925 magyar, 699 román és 237 cigány volt. Magának Nyárádszeredának 3902 lakosából 3708 magyar, 134 román és 59 cigány lakója volt.

A 2002-es népszámlálás során lakosságának 93%-a magyarnak, 4%-a cigánynak és 3%-a románnak vallotta magát. A felekezeti megoszlás a következőképpen történt:[4]

2011-ben a népszámlálás szerint a beosztott falvakkal 5554 lakosa volt, ebből 4625 magyar, 523 román, 192 cigány anyanyelvű. Nyárádszereda lakossága 3543 fő, ebből 3260 magyar, 89 román, 76 cigány.[5]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Református templom a régi gótikus templom köveiből 1838-ban épült, tornya 1898-ból való.
  • A római katolikusok 1960-ban egy lakóházból alakították ki a misézési helyet, a mai templomot. Azelőtt egy kápolna szolgált istentisztelet helyéül, amely 1928-ban épült.
  • A régi kápolna 1984-től az unitáriusok tulajdonába ment át. 2004-től a főtéren új unitárius templom épül.
  • Bocskai István fejedelem mellszobrát 1906. június 23-án avatták fel, később a református templomba menekítették, 1998-óta található újra a főtéren.
  • 2008-ban felújították a központi parkot, amely a város jellegzetes arculatát adja, és átadták a szökőkutat is a parkban.
  • nevezetes a szakadát a Nyárád folyásánál

Híres emberek

[szerkesztés]
Bocskai szobrának avatója 1906-ban

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  3. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  4. Nyárádszereda.ro: A városról. [2008. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 4.)
  5. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Nagysármás (55 km) Szászrégen (28 km) Maroshévíz (60 km)
Marosvásárhely (19 km)

Észak
Nyugat  Nyárádszereda  Kelet
Dél

Szováta (21 km)
Erzsébetváros (40 km) Erdőszentgyörgy (12 km) Székelykeresztúr (33 km)