Rokovce

Rokovce (Rokovci)
A falu Andriasevcé felől nézve
A falu Andriasevcé felől nézve
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségAndrijaševci
Jogállásfalu
Irányítószám32271
Körzethívószám+385 032
Népesség
Teljes népesség1692 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság81 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′, k. h. 18° 45′45.233333°N 18.750000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′, k. h. 18° 45′45.233333°N 18.750000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Rokovce témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rokovce (horvátul: Rokovci) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Andriasevcéhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Vukovártól légvonalban 24, közúton 32 km-re délnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén, a Bosut bal partján, községközpontjával átellenben fekszik.

Történet

[szerkesztés]

A falu a Rokovce nevet a település Szent Rókusnak szentelt templomáról kapta. A középkorban szokás volt a falvakat templomuk védőszentjéről elnevezni. A falut 1486-ban „Rokowcz” néven említik a Matucsinai család birtokaként. A középkori falu nem a mai helyen, hanem a Kunjevačka-erdő szélén, a mai falutól északra feküdt. A Szent Rókus templom nem a ma Rokovačke zidinének nevezett romok mellett, hanem attól távolabb állt. Lakói csak a török kiűzése után települtek a mai helyre, de továbbra is a régi templom köré temetkeztek, mely a temetőjük lett. Az új falu templomát szintén Szent Rókusnak szentelték.

A térséget a török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg, és 1687-ig török uralom alatt állt. A török kiűzése után Boszniából és Dalmáciából érkezett katolikus horvátokkal (sokácok) népesítették be. 1745-től megkezdődött a katonai határőrvidék szervezése. 1753-ban a település a Bródi határőrezred igazgatása alá került. Az itteni határőrök a Habsburg Birodalom minden csataterén harcoltak.

Az első katonai felmérés térképén „Rokovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rokovcze” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Rokovcze” néven 112 házzal, 558 katolikus és 3 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] 1873-ban megszüntették a katonai igazgatást és 1881-ben Rokovcét is a polgári Horvátországához csatolták.

1857-ben 529, 1910-ben 822 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 79%-a horvát, 15%-a német, 3%-a magyar és 2%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941–1945 között a Független Horvát Államhoz tartozott, majd ismét Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 2029 lakosa volt.

Népessége

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
529 467 588 704 913 822 907 1.055 1.206 1.389 1.584 1.680 1.830 1.955 2.084 2.029

Gazdaság

[szerkesztés]

A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1814-ben építették a 18. századi régi fatemplom helyén. A templomot belülről és kívül is többször felújították 1938-ban, 1951-ben, 1983-ban és 2001-ben. 1920-ban Zágrábban három harangot vásároltak a templom számára. A villamos energiát 1958-ban vezették be, a templomtornyokat 1960 nyarán újjáépítették, a gázfűtést pedig 2002 őszén vezették be. A templom nem sérült meg a második világháború és a horvátországi háború alatt sem, de nagyon rossz állapotban volt, ezért az újjáépítés 1999-ben megkezdődött. Ugyanebben az évben a régi, nedvesség miatt tönkrement sekrestyét lebontották és egy újat építettek helyette. 2000-ben felújították a templomtornyot, 2001-ben pedig a templom külsejét. A mai plébániatemplom egyhajós, hosszúkás épület, kissé lekerekített apszissal, déli oldalán négyszög alakú sekrestyével és a főhomlokzat feletti harangtoronnyal a homlokzatban. Máig megtartotta eredeti építészeti stílusának jellemzőit.
  • A falu mellett ma látható romok, amelyeket a helyiek „Rokovačke zidine”-nek hívnak, alapvetően egy falazott középkori templom maradványai Harapkó[6] középkori birtokán. Maga a lelőhely[7] a falaknál valamivel tágabb területet foglal magában. A harapkói kastély a harapkói Botos család tulajdonában volt. Feltételezik, hogy a templomot Botos II. András építette, aki 1441 elején halt meg. Valószínűleg azt tervezte, hogy a már korábban itt állt templomot is kibővíti a ferencesek kolostorának kibővítése során a 15. század első harmadában, mivel a templom a korábbi korszakok stílusának jegyeit is mutatja. Az itt állt templom ferences templom volt, amelyet a kastély és Harapkó település lakói, esetleg a környéken fekvő kisebb települések lakosai is látogattak. A 2019-ben végzett régészeti feltárások során több sírt is feltártak, amelyek középkori szokás szerint a templom körül helyezkedtek el. A szakemberek egy vékony földréteg alatt egy másik falazott épület maradványaira is bukkantak, melyet a ferencesek itteni kolostorával azonosítottak. A falakat részben római téglából, részben középkori téglákból építették, ami azt jelenti, hogy a közelben római kori épület is állt. A falak több mint egy méter szélesek és körülbelül 150 négyzetméterre terjednek ki.[8]
  • Harapkó várának maradványai a falutól 4 km-re északra találhatók. Itt egy kisméretű, 75x75 m-es erődítmény állt, mely a Báza átkelőhelyét őrizte. 1435-ből és 1496-ból származó történelmi források szerint az erőd Harapkó település részét képezte, amely magában foglalta a templom a ferences kolostor templom maradványait is. A középkori Harapkó a mai Rokovci elődje volt, mely a 18. század elején települt át a jelenlegi helyére.[9]

Kultúra

[szerkesztés]

A KUD "Slavko Janković" Rokovci-Andijaševci kulturális és művészeti egyesületet 1937-ben alapították. Célja a két település népi hagyományainak, dalainak, táncainak, népszokásainak őrzése és bemutatása. Az egyesület folklórcsoportja évekig az első három népi együttes között volt a Vinkovci ősz folklór estjein, ahol a táncot, az éneklést és a népviselet eredetiségét értékelték.

Oktatás

[szerkesztés]

Ivana Brlić-Mažuranić általános iskola, Andrijaševci

Sport

[szerkesztés]
  • HNK Frankopan Rokovci-Andrijaševci labdarúgóklub. 1931-ben alapították, a megyei 2. ligában szerepel.
  • MRK Frankopan Rokovci-Andrijaševci

Egyesületek

[szerkesztés]
  • UM „Ruke” Rokovci ifjúsági egyesület
  • Udruga umirovljenika nyugdíjas egyesület
  • Udruga žena nőegyesület
  • Udruga Academus

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...16. o.
  3. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
  4. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
  6. ↑ Csánki Dezső szerint a középkori Harapkó Kórógy közelében feküdt.
  7. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1163.
  8. ↑ Novosti.hr: Arheolozi istražuju Rokovačke zidine
  9. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6925.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]