Somogyhárságy | |||
Zichy-kastély Kishárságyon | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szigetvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fáth József László (független)[1] | ||
Irányítószám | 7925 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 346 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 13,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 30,97 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 09′ 44″, k. h. 17° 46′ 24″46.162311°N 17.773439°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 44″, k. h. 17° 46′ 24″46.162311°N 17.773439°E | |||
Somogyhárságy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyhárságy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Somogyhárságy (németül: Harschad, horvátul: Rašađ[3]) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban,
Szigetvártól körülbelül 15 kilométerre északra fekszik a Zselic délnyugati részén, a Somogyapáti-Vásárosbéc között húzódó 66 125-ös út mentén. Ez az út halad át a község központjától délre fekvő, különálló Antalfalu településrészen is, míg Kishárságy településrészre a 66 128-as számú mellékút vezet.
Nagy-Hárságy a Győr nemzetség ősi birtoka volt. Nevét az oklevelek 1346-ban a Győr nemzetségbeliek osztozkodásakor említették először. Ekkor Hárságy Szerdahelyi Dersfi Péternek jutott.
1489-ben már két ilyen nevű helység volt e tájon: Flsewhassagh és Alsowhassagh néven, mindkettő Szerdahelyi Dersfi Istváné volt.
1598-1599-ben Székely Mihály, 1626-ban Imrefy Farkas volt a földesura.
A falu a 16. században pusztává lett. A 18. század körül először németek, majd magyarok telepedtek itt le, s a település hamarosan a környék legjelentősebb lélekszámú településévé vált.
Egy 1703 előtti összeíráskor Festetics Pál birtokában volt.
1733-ban még puszta és ekkor a Festetics családé volt.
A 20. század elején pedig gróf Bolza Pál nejének örökösei voltak itt a nagyobb birtokosok.
A falu jelentősebb birtokosai a Festetics, Zichy, Bolza, Székely és Imrefy családok voltak.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
A falu határában fekvő Keresztúr-dűlőn feküdt a hagyomány szerint egykor Keresztúr falu is. Templomának alapfalai a 20. század elején még látszottak.
A faluhoz tartozik: Bethlehem puszta és Kishárságy telep is. Utóbbi a középkorban falu volt. 1346-ban a Győr nemzetségbeli Dersfiak birtoka volt. 1489-ben Szerdahelyi Istváné volt, 1660-ban pedig Imrefy Farkasné birtokai között sorolták fel. Később a gróf Festetics család birtoka, majd gróf Bolza Pálné örököseié lett.
Pajzsa álló, mezeje négy részre osztott, előterében kék alapszínén heraldikai liliomot ábrázoló szívpajzzsal. A bal felső, ezüst alapszínű mező három darab, egy pontból eredő hársfalevelet ábrázol, majd az óramutató járásának megfelelően a következő vörös alapon három aranyszín méh, a harmadik ezüst alapon zöld szőlőfürt, a negyedik ismét vörös alapon pedig apostoli kettőskereszt látható. A pajzs alatt hármas tagolású szalag, íves, aranyszínű szalag lebeg, benne nagykapitális "SOMOGYHÁRSÁGY" felirattal.
A településen 2000. november 19-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester halála miatt.[14]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 397 | 401 | 404 | 380 | 355 | 382 | 363 | 346 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 8,2% cigánynak, 7% németnek mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,5%, református 6,8%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,8% (13,8% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 82,7%-a vallotta magát magyarnak, 14,7% cigánynak, 9,2% németnek, 0,3-0,3% szlováknak, ukránnak, bolgárnak, szerbnek és horvátnak, 9,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,3% volt római katolikus, 5% református, 1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 11,5% felekezeten kívüli (31,4% nem válaszolt).[16]