Sztrosince (Strošinci) | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Vukovár-Szerém |
Község | Verbanya |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 32256 |
Körzethívószám | +385 032 |
Népesség | |
Teljes népesség | 361 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 78 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 54′ 58″, k. h. 19° 03′ 54″44.916000°N 19.065000°EKoordináták: é. sz. 44° 54′ 58″, k. h. 19° 03′ 54″44.916000°N 19.065000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztrosince témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sztrosince (horvátul: Strošinci) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Verbanyához tartozik.
Vukovártól légvonalban 48, közúton 63 km-re délre, községközpontjától 13 km-re délkeletre, a Nyugat-Szerémségben, a Bázaköz nyugati részén, az ún. Cvelferija területén, a Szpacsva-síkon, közvetlenül a szerb határ mellett fekszik. A település hat utcából áll, melyek a Matija Gubec (a Sályi irányából beérkező út), a Vladimir Nazor, a Paštanska, a Bratstva jedinstva, a Braće Radić és a Maroš Trconić neveket viselik. Utak kötik össze Sályi, a szerbiai Jamena (a határ jelenleg zárva van), valamint Racsinovc és Felsőlipóc (földút) településekkel.
A falu azonos lehet a már 1437-ben említett „Ztraynyncz” nevű településsel, mely akkor Vérvárához tartozott. 1476-ban „Ztrahinincz”, „Ztrahynyncz”, illetve „Zthraynyncz” formában már Atak tartozékaként tűnik fel.[2] A török 1536-ban szállta meg és 1691-ig volt török uralom alatt.
A 18. század elején Boszniából érkezett katolikus sokácok települtek ide be. Kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. 1808-ban a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alól átkerült a Bródi határőrezredhez,[3] annak is a 12. Drenóci századához. Azóta nevezik az egykori 12. század területét Cvelferijának.[4] A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.
Az első katonai felmérés térképén „Strossincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sztrossincze” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sztroshincze” néven 157 házzal, 765 katolikus és 78 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A 19. század végén német, magyar és szlovák családok vándoroltak be.
A településnek 1857-ben 659, 1910-ben 1223 lakosa volt. Szerém vármegye Sidi járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a horvát, 6%-a német, 5%-a szerb, 2%-a szlovén, 1-1%-a szlovák és magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falut megszálló szerbek mindent leromboltak. A lakosság elmenekült, csak 1997-ben térhetett vissza a száműzetésből és kezdhetett hozzá a teljes újjáépítéshez. A falunak 2011-ben 492 lakosa volt.
Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
659 | 784 | 1.134 | 1.364 | 1.240 | 1.223 | 958 | 1.014 | 950 | 989 | 974 | 916 | 784 | 696 | 668 | 492 |
A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás.
Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1825-ben építették. A plébániát 1847-ben alapították, addig a falu a racsinovci plébániához tartozott. Első plébánosa Pavao Andrić volt, akinek idejében a templom tornyát felépítették, a templomot kibővítették, felújították és csempelapokkal burkolták. Az építkezés 1862-ben fejeződött be. Templom harangjait Magyarországon öntötték és több ökröskocsival hozták ide, hogy megvédjék őket a sérülésektől.[9]
KUD „Seljačka sloga” kulturális egyesület
A településen a sályi általános iskola négyosztályos területi iskolája működik. A felső tagozatos tanulók sályira járnak iskolába.
Az NK Srijemac Strošinci labdarúgóklubot 1931-ben alapították. A csapat a megyei 2. ligában szerepel.
A község hivatalos oldala (horvátul)
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)