Sásony

Sásony (Winden am See)
Sásony
Sásony
Sásony címere
Sásony címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásNezsideri járás
Alapítás éve1208
PolgármesterErwin Preiner (SPÖ)
Irányítószám7092
Körzethívószám02160
Forgalmi rendszámND
Népesség
Teljes népesség1315 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság124 m
Terület13,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′, k. h. 16° 45′47.950000°N 16.750000°EKoordináták: é. sz. 47° 57′, k. h. 16° 45′47.950000°N 16.750000°E
Sásony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sásony témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sásony (1880-ig Windten, németül Winden am See, szlovákul Šašiň, horvátul Binta) község Ausztriában Burgenland tartományban a Nezsideri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nezsidertől 9 km-re nyugatra a Fertő északi partján fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a magyar sás főnévből származik.

Története

[szerkesztés]

A település területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A határában a Zeilerbergen található Medvebarlangban barlangi medve és jégkorszaki állatok, hiénák, farkasok csontjaira bukkantak 1924-ben. A korai bronzkorból származó, a gáta-wieselburgi kultúrához tartozó település, valamint a hallstatt-korból származó település sírjait és cserépmaradványait is megtalálták itt. Egykor római katonai település is állt itt, és egy római major romjait is kiásták a régészek, ahol Ausztria legrégibb szőlőprésére bukkantak.

A települést 1208-ban "Sason" néven említik először, majd 1217-ben II. András király kiterjesztette a cisztercieknek atyja, Imre király által "Sasun" falunak adott kiváltságokat. Területét ugyanis még 1203-ban adta Imre király a heilingenkreuzi cisztercita apátságnak. 1221-ben Poth gróf adományozza "Sason" faluban fekvő birtokát a rendnek. 1241-ben a tatárok Sásonyt is elpusztították, mely után németekkel telepítették be. 1347-ben Kálmán győri püspök Sásony tizedét a heilingenkreuzi apátságnak adta, melyből vita keletkezett a rend és az egyházmegye között. Egyháza 1453-ban már bizonyosan létezett. 1529-ben és 1683-ban a török, 1605-ben Bocskai hadai pusztították el. Az 1605-ös pusztítás után két évig puszta volt, a ciszterciek ezután osztrák telepesekkel telepítették újra. 1644-ben pestisjárvány pusztított, melynek négy hónap alatt 300 lakos esett áldozatául. 1646-ban a járvány emlékére pestisoszlopot emeltek, mely ma is áll. 1705-ben a kurucok csak hadisarc fizetése árán kímélték meg a települést. 1809-ben a megszálló franciák okoztak károkat a községben. 1832-ben kolerajárvány pusztított, mintegy száz áldozatot követelt. A falut számos tűzvész is pusztította, 1834-ben például a fele leégett. A község anyakönyveit 1688-tól vezetik.

Vályi András szerint " VINDEN, vagy Vinten. Német falu Mosony Várm. földes Urai a’ Czisztertziták, lakosai katolikusok, fekszik a’ Fertő’ partyán, Nyúlashoz 1/2, Ausztriai Prukk Városához 1 órányira; határja rész szerént hegyes, vőlgyes, és kősziklás, földgye fekete, és követses, rozsot, búzát, árpát, zabot terem; vannak réttyei, és legelője is, de nagyobb része földgyeinek szőlőkből áll, borait helyben is eladhattyák; erdeje, nádgya, halászattya, és kőfaragó helye is van határjában."[2]

Fényes Elek szerint " Vinten, német m. v. Moson vgyében, épen a Fertő partján, Sopron vgye szélén, 750 kath. lak., paroch. templommal. Van kőbányája, 2 vizimalma, kis erdeje, 14 5/ harmadrendű urbéri telke, 603 h. urb. szántófölde; 94 h. rétje, és 1378 kapa szőlőhegye. Birják a cisterciták, s ut. posta Parndorf."[3]

1910-ben 1091, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott.

Sásony - utcarészlet

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Flórián tiszteletére szentelt kéttornyú plébániatemploma 1725-ben épült barokk stílusban a heilingenkreuzi ciszterciták által épített régi templom alapjain. Utoljára 1998-ban renoválták. Oltára és ambója Wander Bertoni alkotása.
  • Pestisoszlopa 1646-ban készült az 1644-es járvány emlékére.
  • A falutól északra található Medvebarlang (Bärenhöhle), Burgenland egyetlen természetes barlangja, Európa egyik legnagyobb denevér-kolóniájának lakóhelye. Az itt talált barlangi medve csontváza ma a fertőszéleskúti Toronymúzeumban látható.
  • Wander Bertoni professzor múzeuma és szoborkertje.
  • Gritsch-Mühle szabadtéri malommúzeuma.
  • Petőfi Sándor 1840-ben katonaként többször járt a faluban, emlékére 2009-ben emléktáblát avattak a kultúrház falán, melynek domborműve Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész alkotása.

Híres emberek

[szerkesztés]

Wander Bertoni olasz származású szobrászművész 1965-óta a községben él.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.