Tisza Lajos (miniszter)

Ez a szócikk a főispánról, közmunka- és közlekedési miniszterről szól. Hasonló címmel lásd még: Tisza Lajos (egyértelműsítő lap).

Tisza Lajos
1892-ben Ellinger Ede fényképén
Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztere
Hivatali idő 1871. június 21. – 1873. december 19.
Előd	Gorove István
Utód	Zichy József
Magyarország király személye körüli minisztere
Hivatali idő 1892. november 19. – 1894. június 10.
Előd	Fejérváry Géza
Utód	Andrássy Gyula
Született	1832. szeptember 12. Geszt
Elhunyt	1898. január 26. (65 évesen) Budapest[1]
Párt	Határozati Párt Deák-párt Szabadelvű Párt
Szülei	Tisza Lajos
Foglalkozás	politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Tisza Lajos témájú médiaállományokat.

Borosjenői és szegedi gróf Tisza Lajos (Nagyvárad, 1832. szeptember 12. – Budapest, 1898. január 26.) politikus, miniszter, kormánybiztos.

Családja és származása

A Tisza család címere

A jómódú és előkelő köznemesi borosjenői Tisza családnak a sarja. Tisza Lajos (1798–1856), császári és királyi kamarás, császári megyefőnök országgyűlési követ, nagybirtokos, és széki gróf Teleki Júlia (1805–1863) negyedik gyermeke.^[2][3] Az apai nagyszülei Tisza László (1765–1831), nagybirtokos, és széki gróf Teleki Katalin (1777–1820) voltak. Az anyai nagyszülei széki gróf Teleki József (1777–1817), földbirtokos és széki gróf Teleki Zsófia (1784–1844) voltak. Fivérei: borosjenői Tisza László (1829–1902) politikus, nagybirtokos, országgyűlési képviselő, valamint Tisza Kálmán (1830–1902), a Magyar Királyság miniszterelnöke, akinek a három fiúgyermeke, Tisza István (1861–1918) a Magyar Királyság miniszterelnöke, Tisza Kálmán (1867–1947), földbirtokos, valamint Tisza Lajos (1879–1942), földbirtokos, 1897. február 16-án magyar grófi címet szerzett adományban I. Ferenc József magyar királytól.^[4]

Életpályája

Lajos, Tisza Kálmánnál két évvel fiatalabb testvéröccse, Debrecenben, majd Berlinben tanult. Politikai pályája 1861-ben indult, ekkor képviselőként a Határozati Párt híve volt. Majd 1865-ben a Felirati Párthoz, Deák Ferenchez csatlakozott, s részt vett a kiegyezés előkészítésében. Két évvel később már Bihar vármegye főispánja volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának első alelnöke és vezetője 1870-től. 1871-től 1873. decemberi lemondásáig több kormányban töltötte be a közlekedési miniszter tisztét.

Az 1879-es szegedi árvíz után Szeged város újjáépítésének teljhatalmú királyi biztosa volt. Lechner Lajost hívta maga mellé tervezőmérnöknek a romokban heverő város újjáépítésére. Tisza Lajos kiváló együttműködéssel, jó szervezési készséggel vezényelte le a bonyolult feladatot, megbízatása 1879 áprilisától 1883. december 31-ig tartott, ennyi idő alatt épült újjá a város. A királyi biztos székhelye a Klauzál téri Új Zsótér ház volt. Tisza Lajos európai látókörű és műveltségű ember volt, kora legjobb műszaki és városrendezési elveit valósította meg Szegeden,^[5] munkálkodása elismeréseképpen 1883-ban grófi címet kapott, Szeged pedig díszpolgárává és parlamenti képviselőjévé választotta.

A király személye körüli miniszter tisztségét 1892. november 19-étől 1894. június 10-éig töltötte be az első Wekerle-kormányban. 1875 és 1898 között (haláláig) az Országos Erdészeti Egyesület elnöke volt.

Emlékezete

Tisza Lajos szobra a szegedi Széchenyi téren

Szegeden a Tisza Lajos körút, az Alsóvárosban utca őrzi az emlékét. 1996-tól 2007-ig, megszüntetéséig nevét viselte a szegedi Tisza Lajos Textilipari Szakközépiskola.

Szobrát Szegeden a Széchenyi téren 1904-ben avatták fel. Fadrusz János alkotása, úgy ábrázolja Tisza Lajost, amint éppen a folyó befejezetlen rakodópartjáról szemléli, ahogyan lejjebb a munkások görgő segítségével egy hatalmas követ illesztenek a helyére. Fadrusz így vallott művéről:

„Ezzel a szoborral a legifjabb Magyarországot, a mai Magyarországot fogom jellemezni, nemcsak Tisza Lajost. A mai Magyarország hősei a munka hősei. Ezért szimbolikus Szeged város története, mert jó királyunk és nemzetünk elszánt és ernyedetlen munkájával újjászületett.”^[6]

Származása

Jegyzetek

1. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
2. Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Tisza Lajos
3. Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Tisza Lajosné gróf Teleki Julianna
4. K 19 – Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 70. kötet – 8-9. oldal
5. Bálint Sándor: Szeged. Szeged, 2003. l. 117, 127. o. ISBN 9639416495
6. Somorjai i. m. 47. o.
7. Miroslav Marek: Teleki 3 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. augusztus 18. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
8. Miroslav Marek: Tholdy 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. március 16. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
9. Miroslav Marek: Tisza de Borosjenő et Szeged (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. január 27. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
10. Miroslav Marek: Teleki 3 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. augusztus 18. (Hozzáférés: 2014. július 10.)

Források

• Somorjai Ferenc: Szeged. Szeged : Panoráma, 2002. 325 o. ill. Tisza Lajos szobráról l. 46-47. o. ISBN 9632438604
• Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1892–1897-ben
• Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1897–1901-ben

További információk

• Dombai Tünde: Szeged szebb lett, mint volt Archiválva 2008. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

• Tisza-kastély (Kocsord)

Elődje: Szlávy József

Bihar vármegye főispánja 1867. – 1871.

Utódja: br. Dőry József

• Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap