Vlašići (Pag)

Ez a szócikk a horvátországi Vlašići településről szól. Hasonló címmel lásd még: Vlašići (egyértelműsítő lap).
Vlašići
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségPag
Jogállásfalu
Irányítószám23 249
Körzethívószám(+385) 023
Népesség
Teljes népesség212 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság11 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 19′ 29″, k. h. 15° 12′ 26″44.324646°N 15.207168°EKoordináták: é. sz. 44° 19′ 29″, k. h. 15° 12′ 26″44.324646°N 15.207168°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Vlašići falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Paghoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Pagtól 19 km-re délkeletre, a sziget délkeleti végében, az azonos nevű öbölben fekszik. Területéhez két kis sziget (Veliki- és Mali Sikavac) is hozzá tartozik. A település régóta híres az itt bőségesen termő, fűszerként is használatos gyógynövényről a zsályáról.[2]

Története

[szerkesztés]

A település már a horvát nemzeti királyok idejében is létezett. 1070-ben IV. Krešimir horvát király úgy határozott, hogy a falut a Pag-sziget maradék részével együtt a nini püspökség fennhatósága alá rendeli.[2] A neves horvát nyelvész Petar Skok a falu nevét a „vlach” szóból származtatja, amely a régi horvát állam idejében a latin nyelvű pásztorok közkeletű elnevezése volt. Régen a falu nevét „Varsich” alakban írták. Petar Runje ferences harmadrendi szerzetes és történész szerint a régmúltban két temploma is volt, melyeket Szent Jeromos és Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek. Közülük a Keresztelő Szent János templomot már 1229-ben említik. 1401-ben Lukács zárai érsek a pagi Petar Rokeić fiát Mirkót helyezte ide plébánosnak. Ebben az évben épült fel a falu mai Szent Jeromos plébániatemploma.[2] A templomban fennmaradt egy másik papjának Ivan Tešćićnek 1485-ből származó glagolita feliratos sírköve.[2] A falu sziget többi részével együtt a 15. századtól Velencei Köztársasághoz tartozott. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Pag szigete 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 117, 1910-ben 207 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Szent Jeromos kulturális és művészeti egyesületét 2010-ben alapították. A településen négyosztályos alapiskola is működik. 2011-ben 272 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
117 0 149 130 195 207 207 319 452 503 462 319 274 315 235 272

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Jeromos tiszteletére szentelt plébániatemplomát[5] 1401-ben építették. Egyhajós épület, homlokzata előtt zömök harangtoronnyal, rajta mind a négy oldalon kettős ablakokkal. Sokáig látszottak annak a tűznek a nyomai, amelyben a bal oldali mellékoltár teljesen megsemmisült. A templom és a plébánia felújítására széles körű gyűjtést szerveztek, a világ minden részéről érkeztek adományok az innen elszármazottak részéről. Az új oltárt 1989. október 15-én szentelte fel Marijan Oblak zárai érsek. A templomot 1996-ban kívülről és belülről is teljesen megújították.[2] A plébániaház a templom közelében található.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ a b c d e Zadarskanadbiskupija.hr:Vlašići Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
  3. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  4. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  5. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6630.