Vlašići | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Zára |
Község | Pag |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 23 249 |
Körzethívószám | (+385) 023 |
Népesség | |
Teljes népesség | 212 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 11 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 19′ 29″, k. h. 15° 12′ 26″44.324646°N 15.207168°EKoordináták: é. sz. 44° 19′ 29″, k. h. 15° 12′ 26″44.324646°N 15.207168°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vlašići falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Paghoz tartozik.
Pagtól 19 km-re délkeletre, a sziget délkeleti végében, az azonos nevű öbölben fekszik. Területéhez két kis sziget (Veliki- és Mali Sikavac) is hozzá tartozik. A település régóta híres az itt bőségesen termő, fűszerként is használatos gyógynövényről a zsályáról.[2]
A település már a horvát nemzeti királyok idejében is létezett. 1070-ben IV. Krešimir horvát király úgy határozott, hogy a falut a Pag-sziget maradék részével együtt a nini püspökség fennhatósága alá rendeli.[2] A neves horvát nyelvész Petar Skok a falu nevét a „vlach” szóból származtatja, amely a régi horvát állam idejében a latin nyelvű pásztorok közkeletű elnevezése volt. Régen a falu nevét „Varsich” alakban írták. Petar Runje ferences harmadrendi szerzetes és történész szerint a régmúltban két temploma is volt, melyeket Szent Jeromos és Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek. Közülük a Keresztelő Szent János templomot már 1229-ben említik. 1401-ben Lukács zárai érsek a pagi Petar Rokeić fiát Mirkót helyezte ide plébánosnak. Ebben az évben épült fel a falu mai Szent Jeromos plébániatemploma.[2] A templomban fennmaradt egy másik papjának Ivan Tešćićnek 1485-ből származó glagolita feliratos sírköve.[2] A falu sziget többi részével együtt a 15. századtól Velencei Köztársasághoz tartozott. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Pag szigete 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 117, 1910-ben 207 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Szent Jeromos kulturális és művészeti egyesületét 2010-ben alapították. A településen négyosztályos alapiskola is működik. 2011-ben 272 lakosa volt.
Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
117 | 0 | 149 | 130 | 195 | 207 | 207 | 319 | 452 | 503 | 462 | 319 | 274 | 315 | 235 | 272 |
Szent Jeromos tiszteletére szentelt plébániatemplomát[5] 1401-ben építették. Egyhajós épület, homlokzata előtt zömök harangtoronnyal, rajta mind a négy oldalon kettős ablakokkal. Sokáig látszottak annak a tűznek a nyomai, amelyben a bal oldali mellékoltár teljesen megsemmisült. A templom és a plébánia felújítására széles körű gyűjtést szerveztek, a világ minden részéről érkeztek adományok az innen elszármazottak részéről. Az új oltárt 1989. október 15-én szentelte fel Marijan Oblak zárai érsek. A templomot 1996-ban kívülről és belülről is teljesen megújították.[2] A plébániaház a templom közelében található.