Zámoly

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Zámoly (egyértelműsítő lap)

Zámoly
Zámolyi utcakép
Zámoly címere Zámoly zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Fejér
Járás	Székesfehérvári
Jogállás	község
Polgármester	Sallai Mihály (független)[1]
Irányítószám	8081
Körzethívószám	22
Testvértelepülései	Lista Búcs
Népesség
Teljes népesség	2249 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	44,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	188[3] m
Terület	48,5 km²
Földrajzi nagytáj	Dunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtáj	Vértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistáj	Zámolyi-medence[4][5]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 19′ 04″, k. h. 18° 24′ 27″47.3177, 18.40763055555647.317700°N 18.407631°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 04″, k. h. 18° 24′ 27″47.3177, 18.40763055555647.317700°N 18.407631°E
Zámoly Pozíció Fejér vármegye térképén
Zámoly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zámoly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zámoly község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése

Zámoly Fejér vármegyében, a Zámolyi-medence déli részén fekszik. 48,5 km²-es (46,48 km² külterület, 2,02 km² belterület) területe északnyugaton Csákberénnyel, északon Gánttal, északkeleten Csákvárral, délkeleten Pátkával és Székesfehérvárral, délnyugaton pedig Sárkeresztessel határos.

Zámoly központján keresztülhalad a Székesfehérvárt Gánttal összekötő 8123-as út, külterületét emellett érinti a Söréd-Bicske közti 8126-os út is. Közúton Gánt 9, Csákberény 10, Csákvár 11, Székesfehérvár 13,5, Söréd 15, Bodajk 19,5, Mór pedig 23 kilométer távolságra található.

Külterületi lakott helye Forráspuszta. Határához tartozik az 1967-ben létesült Zámolyi-víztároló egy része is.

Hely- és dűlőnevek a község területén:^[6] Borbála-major, Burján-árok, Fekete-bokor, Gránási-hegy, Halastó, Sarok-legelő, Táborhely, Telkes-legelő

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Horváth János (MDF)^[7]
• 1994–1998: Horváth János (MDF)^[8]
• 1998–2000: Takács József (független)^[9]
• 2000–2002: Újvári József (független)^[10][11]
• 2002–2006: Ujvári József (független)^[12]
• 2006–2010: Ujvári József (FETE)^[13]
• 2010–2014: Bánszki István (független)^[14]
• 2014–2019: Bánszki István György (független)^[15]
• 2019–2024: Sallai Mihály (független)^[16]
• 2024– : Sallai Mihály (független)^[1]

A településen 2000. július 30-án időközi polgármester-választást tartottak,^[10] az előző polgármester lemondása miatt.^[17]

Népesség

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	2197	2190	2145	2188	2215	2232	2249
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

• 1900: 2213
• 1949: 2074
• 1960: 2139
• 1980: 2017
• 1990: 1949
• 2011: 2199

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,9%, református 18,6%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 22,5% (22,8% nem nyilatkozott).^[18]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,5% ukránnak, 0,4% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% románnak és ruszinnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,1% volt római katolikus, 12,1% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 22,7% felekezeten kívüli (40,7% nem válaszolt).^[19]

Története

A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt, amit a területén feltárt őskorból származó régészeti leletek is bizonyítanak. A középkorban a község mai területén három település alakult ki: Kerekszenttamás, Kér és Zámoly. Kerekszenttamást 1231-ben, Kért pedig 1009 említik először az oklevelek.

Zámoly (Zámor^{[m 1]}) nevét először egy 14. század-i, 1046-ból származó gesztában említik először.

A hagyomány szerint Orseolo Péter király három napi harc után csatát vesztve Fehérvár felé menekült. A város azonban nem nyitotta ki kapuit előtte, a Vata-féle pogánylázadás-ban résztvevők üldözőbe vették.

Péter király Zámoly urának udvarházába (curia) menekülve védekezett vitézeivel, de itt a felkelők utolérték, s megvakították, majd fogolyként bevitték Fehérvárra, ahol néhány nap múlva meghalt.

1231-ben Zámoly a Csák nemzetség birtoka volt.

1302-ben Csák nemzetségbeli Mihály fia István magtalan halála után, a települést rokonai – köztük a Dudariak – felosztják.

1543 után a török hódoltság idején a település néptelenné vált.

1570 táján azonban már mint újból lakott helyet tartják számon.

1583 után azonban református lakói újból elhagyják, s csak 1690 tájára népesül újra.

A Rákóczi-szabadságharc és a pestisjárvány is sok áldozatot követelt.

A 18. század közepén a Hochburg-családé, majd a Lamberg-családbeliek birtoka, akik a megtizedelt lakosság számát újabb betelepítésekkel növelték.

1848 szeptemberében Zámoly lakói követelték a jobbágyfelszabadítás következetes végrehajtását, az év szeptemberében szabadcsapatokat is szerveztek. Az osztrákok visszatérésük után a forradalmi érzelmű község megszégyenítéséül a falu bíróját és több elöljáróját deresre húzatták.^[21]

1871-től Zámoly nagyközség.

1928-ban 314 katasztrális hold területet csatoltak a szomszédos Gánt községhez, ezen a területen kezdődött meg a bauxitkitermelés 1926-ban. Az átcsatolás oka az volt, hogy a zámolyiak elutasították a bányanyitást.

1945 elején határában zajlott le a zámolyi páncéloscsata.^[22] 1945 január 2-án szovjet katonai parancsra a községet kiürítették a lakosok csak április 1-jén térhettek haza. A harcok alatt súlyos károk érték az épületállományt, a falut kifosztották és nagyrészt lerombolták.^[23] A front elvonulása után a kommunisták vezették a földosztást: felszámolták a Merán-uradalmat, több mint kétszáz jogosult család között 1960 katasztrális holdat osztottak fel, kétszázötven házhelyet mértek ki.

1959-ben Zámoly termelőszövetkezeti község lett, ekkor alakult a csaknem hatezer holdon gazdálkodó Petőfi Termelőszövetkezet. Az utóbbi évtizedekben a közeli Székesfehérvár vonzáskörzetébe került a község.

Nevezetességek

• Szent Lőrinc római katolikus templom – klasszicista stílusban épült, 1836-1837-ben
• Református templom – barokk stílusú, 1785-ben épült
• Magtárépület – helytörténeti és hadtörténeti tárlat^[22]
• Középkori templomrom – a katolikus temetőben áll a 12. századi Szent Lőrinc-templom (mely 1683-ban pusztult el)
• Kerekszenttamási templomrom – a szőlőhegyen található, 12. századi kerektemplom (rotunda) maradványa
• Cavendish megálló – névadója Mark Cavendish, 2011. országúti kerékpáros világbajnoka. A 2022-es Giro d’Italia versenyen a Quick-Step Alpha Vinyl Team sprintereként vett részt, a verseny nyitó szakasza áthaladt Zámolyon. Cavendish-nek kerékpárt kellett cserélnie futam közben, és erre ebben a buszmegállóban került sor, ami miatt a televíziós közvetítésben sokáig mutatták a megállót. Két nappal később, a verseny harmadik, Kaposvár-Balatonfüred szakaszán megszerezte professzionális pályafutásának 160. szakaszgyőzelmét. A rövid pihenő emlékére az érintett buszmegállót a település önkormányzata Cavendish megállónak nevezte el.^[24]
• Zámolyi Madárpark: Zámoly szívében, a Tó utcában közel 100 madárfajból álló magángyűjtemény, mely az ország második legnagyobb madárparkja.

Híres szülöttei

• Itt született 1788-ban Farkas Imre székesfehérvári püspök
• Cserna János, Udvardy Cherna (Zámoly, 1795. január 7. – Heves, 1890. okt. 25.) mezőgazdasági mérnök, az MTA tagja
• Itt született 1920-ban Csanádi Imre költő
• Itt született 1930-ban Csoóri Sándor költő

Képtár

• 
  Római katolikus templom
• 
  Kossuth utca
• 
  Első világháborús emlékmű
• 
  Középkori templomrom a temetőben
• 
  Temetői nagykereszt
• 
  A Lamberg-család síremléke (1876)
• 
  A kerekszenttamási templomrom légifelvételen

Megjegyzések

1. A középkori feljegyzések Zámor néven őrzik a települést, bár a mai Pusztazámort is így jegyzik.^[20]

Jegyzetek

1. Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Zámoly, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
4. Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
5. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
6. Zsámoly Szép Zámolyra két úton kell bemenni - 1931-es katonai térkép
7. Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
8. Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
9. Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
10. A 2000. július 30-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. július 30. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
11. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
12. Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
13. Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
14. Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
15. Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
16. Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. február 21.)
17. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
18. Zámoly Helységnévtár
19. Zámoly Helységnévtár
20. Csanádi Imre: Vázlat a szülőföldről (70. oldal), Kortárs, 19. kötet 1. kiadás - 1975. Google könyv
21. Zsámoly Iskolapadból deres
22. Expedició a múltba - Expedition in die Vergangenheit - Expedition in the past. [2016. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 11.)
23. Zsámoly Összefoglaló
24. Harmath Ákos, Szabóky Zsolt: Giro: felavatták Zámolyban a Cavendish-megállót és az emléktáblát – videó. NemzetiSport.hu, 2022. május 15. (Hozzáférés: 2022. május 16.)

Források

• Demeter Zsófia, Lukács László: ↑ Zámoly: Száz magyar falu kincsesháza, 2000 (Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség – 2007.), sulinet.hu

További információk

• Kortárs, 19. kötet 1. kiadás, 1975 (online: Google könyv)
• Farkas Gábor: Zámoly századai; 51-55. oldal
• Szakolczay Lajos: Harminc év – és egy nap Zámolyon; 56-64. oldal
• Biczó Pál: A zámolyi ev. reformált egyház története; Ottinger Ny., Nagykőrös, 1896
• Szórády Gyula: Zámoly 1848–1849-ben; Kusovits Ny., Székesfehérvár, 1905
• Franka Tibor: Cigánykérdés cigányúton. Zámoly; Zsófialiget, Bp., 2001
• Szabó László Vilmos–Viszló Levente: A Csákvári-rét rejtélyes madarai. Madártani kutatások a Zámolyi-medencében; Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár, 2001
• Demeter Zsófia–Lukács László: Zámoly; szerk. Hári Gyula; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
• Zámoly története és néprajza; tan. Demeter Zsófia et al., szerk. Siklósi Gyula; Önkormányzat, Zámoly, 2003

• Magyarország-portál
• Földrajzportál