Bonczos Miklós

Vitéz Bonczos Miklós dr.
Vitéz Bonczos Miklós dr. ügyvéd 1930 körül
Vitéz Bonczos Miklós dr. ügyvéd 1930 körül
A második Magyar Királyság belügyminisztere
Hivatali idő
1944. augusztus 7. – 1944. október 12.
ElődJaross Andor
UtódSchell Péter
Született1897. szeptember 16.
Nagyszalonta
Elhunyt1971. augusztus 16. (73 évesen)
Buenos Aires
PártEgységes Párt
(1926-)
Nemzeti Egység Pártja
(1932-)
Magyar Élet Pártja Magyar Megújulás Pártja
(1940-)
VálasztókerületSzentes
(1939–1944)
Foglalkozásjogász, politikus
IskoláiMagyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (–1915)[1]
Valláskálvinizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitéz Bonczos Miklós dr. témájú médiaállományokat.

Vitéz Bonczos Miklós (Nagyszalonta, 1897. szeptember 16. – Buenos Aires, 1971. augusztus 16.)[2] belügyminiszter, országgyűlési képviselő, főispán.

Élete

[szerkesztés]

Családja, ifjú évei

[szerkesztés]
id. Bonczos Miklós telekkönyvvezető családja 1905 körül.

Református családban született. Édesapja idősb Bonczos Miklós felmenői Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől 1625-ben nemességet kaptak, mint Nagyszalonta várost védő katonák.[3] Elhunyt első feleségétől három leánya született: Irén, Margit és Ilona. Második felesége a szintén nemesi családból származó Litteráti Végh Eszter – Litteráti Végh József (1861-1939) esperes[4][5] húga – lett. Ebből a házasságból született 1897-ben Miklós, majd később – már Szentesen – 1911-ben ötödik gyermekként Erzsébet.

A család az 1900-as évek elején Szentesre költözött, ahol az apa városi telekkönyv-vezető lett. A három idősebb leány közül később Margit (Szabó Imréné) tanítónő lett a központi református általános iskolában, Ilona (Hoits Mihályné) városi tisztviselő, a tizenévekkel fiatalabb Erzsébet (Szánthó Gézáné) pedig szintén tanítónő Szentes-felsőpárti református általános iskolában.[6]

Miklós 1907-1915 között a szentesi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanulója volt, Bugyi István – a későbbi Kossuth-díjas sebészprofesszor, kórházigazgató – volt a padtársa, akivel életre szóló barátságot kötöttek.[7] Bonczosnak az emigrációban töltött évei alatt is tartották egymással a kapcsolatot, amint az Bugyinak a levéltárban őrzött levélgyűjteményéből is kiderül. Politikai nézeteik akkorra igen eltérőek lettek, ám ez mégsem vált akadályává egymás nagyrabecsülésének.

Katonai pályafutása

[szerkesztés]

Gyermekkorától katonai pályára készült. Az érettségi után – háborús időben – a Ludovika Akadémia akkor pár hónapos képzésén vett részt, itt hadnagyként végzett, majd tíz éven át mint tényleges tiszt szolgált a honvédségnél. Az első világháborút az olasz és az orosz fronton küzdötte végig, vitézségért több ízben kitüntették. Századosi rendfokozatban, súlyosan sebesült hadirokkantként tért vissza a frontról, s a Kormányzó rendkívüli háborús teljesítményeiért vitézzé avatta. A háború után, a kommün bukását követően magasabb parancsnokságoknál, majd a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot. Közben folytatta a tanulmányait, jogi diplomát szerzett, majd a budapesti egyetemen az egyesített bírói és ügyvédi vizsgát is letette. 1925-ben vált meg a katonai szolgálattól, s ügyvédi irodát nyitott Szentesen.

Politikusi pályája

[szerkesztés]

A politikai életbe 1926-ban kapcsolódott be, mint Gömbös Gyula politikájának lelkes híve. Csongrád vármegye törvényhatósági bizottságában, kisgyűlésében és Szentes képviselő-testületében fejtett ki odaadó munkásságot, de élénk szerepet vitt a megyei és városi közéletben is.

1933-ban Csongrád vármegye tisztifőügyészévé választották meg. Ekkor már egyik vezető tényezője volt a megyei életnek. 1933-tól előbb mint helyettes pártelnök, később mint megyei pártelnök igen nagy eredménnyel irányította a Nemzeti Egység Pártja Csongrád megyei szervezkedését.

1936-ban a támogatásával alakult meg az 595. sz. Bethlen Gábor Cserkész Csapat, akik 3 évvel később már mint saját gépekkel rendelkező cserkészrepülők[8] váltak híressé. Vitéz várbogyai Bogyay Kamilló csendőr százados volt a parancsnokuk. 1939 májusában Gróf Teleki Pál miniszterelnök avatta fel az új vitorlázó repülőket.[9]

1937-ben Csongrád vármegye élére került. Főispáni működésében nagy szociális érzés vezette, amely közéleti munkássága során mindig megnyilvánult. Behatóan foglalkozott az agrárszociális problémákkal — a szociálpolitika tárgyköréből több értekezése és dolgozata is megjelent. A mezőgazdasági munkásság szociális helyzetének tanulmányozása céljából hosszabb németországi tanulmányutat tett. 1938. december 14-től 1942. július 14-ig országos árvízvédelmi és menekültügyi kormánybiztos,[10] belügyi államtitkár volt. Tudásával és gyakorlati érzékével országos vonatkozásban is a szociális problémák enyhítéséért dolgozott. Álláspontját jól tükrözi az 1939 karácsonyán Szentesen elmondott ünnepi beszédének részlete:

... a szegénység és nyomor ellen küzdeni nem az egyeseknek a feladata, hanem az államnak, államhatalomnak, társadalomnak, a kormánynak a feladata és kötelessége, de kötelessége a szegény és elesett néposztálynak is, amelynek szintén hozzá kell járulnia ennek a megoldásához.[11]

1939-től szervezte meg az az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot (ONCSA), amelynek keretében házépítési program indult a szegény, sokgyermekes családoknak. 1941-től Szentesen, a mai Dr. Berényi Imre utca végén[12] illetve a 13 km-re levő Lapistón[13] épültek fel az első ONCSA-házak, majd 1943 októberében ONCSA-mintafaluként létesült Fábiánsebestyén – 200 házzal, iskolával, templommal.[14]

1939-ben lett tagja a törvényhozásnak.[15] Az általános választások során a szentesi egyéni kerületben lépett fel, emellett a Magyar Élet Pártja Csongrád megyei és hódmezővásárhelyi listáját is vezette. Szentesen egyhangúlag választották meg s Csongrád vármegyében sem akadt ellenlista, amely felvette volna a küzdelmet, a legnagyobb eredményt azonban mégis Hódmezővásárhelyen érte el, ahol három párt küzdött a kormánypárttal szemben s a város mindkét mandátumát az ő listája kapta meg.

1940 májusában Szentes díszpolgárává terjesztették fel,[16] amit udvariasan visszautasított,[17] de továbbra is sokat tett szűkebb pátriája érdekében. Ugyanez év őszén jelenlétében tették le a szentesi tüdőbeteg-gondozó alapkövét, illetve felavatták a Téli Gazdasági Iskolát.[18][19]

1941. július 5-én a visszatért Nagyszalonta – szülővárosa – rendkívüli díszközgyűlésén első díszpolgárává választotta meg.[20]

1942. július 14–től 1944. augusztus 7-ig igazságügyi államtitkár, majd 1944. október 12-ig a Lakatos-kormány belügyminisztere. A háború alatti megnyilvánulásaiban mindvégig az akkori hivatalos propaganda irányvonalát követte.

Az igazság, a jog és a méltányosság a tengelyhatalmak oldalán áll. Mi egytestnek érezzük magunkat a németekkel és olaszokkal. Mi nemcsak együtt küzdünk velük, de a mi ügyünknek tekinthetjük ezt a háborút, s minden erkölcsi, szellemi, anyagi és fizikai erőnkkel masírozunk velük a többi szövetséges országokkal együtt a biztos győzelem felé. Törhetetlen hit, feltétlen bizalom és biztos optimizmus tölt el bennünket.[21]

Emigrációban

[szerkesztés]

1944 decemberében elhagyta Magyarországot. Argentínában telepedett le, ahol 1948-ig magyar cégek viszonteladójaként tevékenykedett. 1965-től 1970-ig az argentínai Erdélyi Bizottság elnökeként működött. 1971 márciusában agyvérzést szenvedett, fél évig tartó súlyos betegség után Buenos Airesben hunyt el 1971. augusztus 16-án.

Emlékezete

[szerkesztés]

Dédunokája, az Argentínában élő festőművész, Carolina Mitchell 2010-ben Budapesten, a Balassi Intézetben írt disszertációjában dolgozta fel Bonczos Miklós történetét. Erre figyelt fel Nagy Anikó, aki akkor a Duna Televízióval forgatott. 2013-ban nyílt pályázati lehetőségük[22] egy film elkészítésére, amelyben végigjárják az élete helyszíneit, köztük Szentest és Fábiánsebestyént is.[23] A film 2014. november 12-én szerda 15:00 – 15:55 volt látható a Duna TV műsorán.[24]

Halálának 45. és az első ONCSA-házak megépülésének 75. évfordulója alkalmából a Szentes TV Kalendárium című műsorában emlékezett Bonczos Miklósra Csorba Gyula szerkesztő-riporter és Tímár Ferenc informatikus-könyvtáros 2006. szeptember 2-án.[25]

Főbb művei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1939-1944/?query=%22Bonczos%20Mikl%C3%B3s%22&pg=137&layout=s
  2. ↑ "Miklós barátom augusztus 16-án meghalt Argentínában ... a még márciusban bekövetkezett agyvérzésben...." Dr. Bugyi István Prof. Dr. Kálló Antalnak írt leveléből. Szentes, 1971.09.12.
  3. ↑ Mi Bihar Vármegyének Naggyai, Rendei... - Bonczos György és István 1625. szeptember 22-én kapott nemesi levelének másolata. Várad-olaszi, 1742. május 1.
  4. ↑ Litteráti Végh József nyugalmazott esperes-lelkész gyászjelentése. Érmihályfalva, 1936. In: Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára. (Hungaricana)
  5. ↑ Litteráti Végh József (1861-1939) esperesről. In: Érmihályfalvi helytörténet.
  6. ↑ Rózsa Gábor: Egy áldott élet érdemes emlékei - Bonczos Erzsébet 80. születésnapjára (kéziratban). Szentes, 1996. április 9.
  7. ↑ A Szentesi Magyar Királyi Állami Főgymnasium Értesítője az 1914-1915. tanévről, 68. o. Szentes, 1915. (e-Könyvtár Szentes)
  8. ↑ Pusztai János A szentesi repülés rövid története. In: Szentesi Mozaik 2005.10.26.
  9. ↑ Repülőnap Szentesen. Magyar Világhíradó 796. 1939. május.
  10. ↑ Árvizek a Tiszán és a Zagyván. Magyar Világhíradó 842. 1940. április.
  11. ↑ A néma Bál. Bonczos államtitkár nagyhatású ünnepi beszédet mondott. Szentesi Napló 1939. dec. 3. 1. o.
  12. ↑ Dr. Berényi Imre utca 121. (Google térkép)
  13. ↑ Dömsödi Mihály: Karácsonyi ünnepség Lapistón. Városi Visszhang 2008.12.29.
  14. ↑ Fábiánsebestyén (Csongrád) újjáépítése. Magyar Világhíradó 1027. 1943. november.
  15. ↑ Vitéz Bonczos Miklós dr. (Szentes, Magyar Élet Pártja) In: Országgyűlési almanach. Az 1939-44. évi országgyűlésről. 138-139. oldal. (szerk.: Haeffler István) Budapest, 1940.
  16. ↑ Díszpolgár. A Szentesi Napló vezércikke. Szentes, 1940.05.12.
  17. ↑ Az egyszerű polgár. Írta: Bonczos Miklós. A Szentesi Napló vezércikke. Szentes, 1940.05.23.
  18. ↑ Ünnepi események Szentesen. Magyar Világhíradó 870. 1940. október.
  19. ↑ Az iskola története Archiválva 2017. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. In: Fm ASzK – Bartha János Kertészeti Szakképző Iskolája
  20. ↑ Nagyszalonta díszpolgári oklevele Bonczos Miklósnak - fénymásolat (e-Könyvtár Szentes)
  21. ↑ Az igazság, a jog és a méltányosság a tengelyhatalmak oldalán áll. Dr. Bonczos Miklós államtitkár mohácsi beszéde a magyar sorskérdésekről. Szentesi Napló 1942. aug. 18. 6. o.
  22. ↑ Dédapáim és én - pályázati adatlap. Magyar Média Mecenatúra, 2013.
  23. ↑ Darók József: A főispán dédunokája Argentínából. In: Szentesi Élet 2014.02.16.
  24. ↑ Dédapáim és én Archiválva 2017. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. Magyar dokumentumfilm, rendezte Nagy Anikó - a Duna TV műsorán: 2014. november 12. szerda 15:00 - 15:55
  25. ↑ Kalendárium - Bonczos Miklósra emlékezett Csorba Gyula és Tímár Ferenc. Szentes TV 2016.09.02.Kalendárium - Bonczos Miklósra emlékezett Csorba Gyula és Tímár Ferenc. Szentes TV 2016.09.02. (e-Könyvtár Szentes)

További információk

[szerkesztés]
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
  • Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997
  • Országgyűlési almanach az 1939-1944. évi országgyűlésről – részlet. Szerk. Haeffler István. Bp., 1940. MTI ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Magyar Hírlap (Buenos Aires); 1971/30