Csemő | |||
Az egykori csemői vasútállomás felvételi épülete régi képeslapon | |||
| |||
Mottó: a virágos település | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Ceglédi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szűcs Judit (független)[1] | ||
Irányítószám | 2713 | ||
Körzethívószám | 53 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4413 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 53,21 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 79,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 07′ 00″, k. h. 19° 42′ 00″47.116667°N 19.700000°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 00″, k. h. 19° 42′ 00″47.116667°N 19.700000°E | |||
Csemő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csemő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csemő község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Budapesttől mintegy 70 kilométerre található. A szomszéd települések: észak felől Cegléd, kelet felől Nyársapát, délkelet felől Nagykőrös, délnyugat felől Lajosmizse, nyugat felől Pusztavacs, északnyugat felől pedig Mikebuda.
A települést Cegléd, Lajosmizse és az M5-ös autópálya lajosmizsei lejárója felől a két várost összekötő 4608-as, Nagykőrös irányából pedig a 4601-es, majd szintén a 4608-as úton haladva érhetjük el. Albertirsa felől – Mikebuda központján keresztül – a 46 114-es számú mellékút vezet a községbe, a 441-es főút Cegléd és Nagykőrös közötti szakaszáról pedig két bekötőút is tart Csemő felé, a 46 117-es és 46 118-as számú mellékutak; utóbbiak egyikét a helyiek Vett útnak nevezik. (A név arra utal, hogy az utat a csemői szőlősgazdák vették azért, hogy könnyebben érjék el a szőlőiket.[3]) A központtól Hantháza településrészre a 46 126-os számú mellékút vezet.
1978-ig a településen áthaladt a normál nyomtávú Cegléd–Hantháza-vasútvonal, melynek megszüntetése óta a falunak vasúti megállóhelye nincs.
Csemő község 1952-ben Nagykőrös és Cegléd külterületéből alakult. Ekkor dőlt el az úgynevezett „csemői per”, melyben a két szomszédos város e terület birtoklásáért folytatott harca zárult le. Csemő 1997-ben a „Virágos Magyarországért” verseny 1. helyezettje lett, elnyerte „a legvirágosabb település” címet, 1998-ban az „Európa legszebb települése” verseny harmadik helyezettje lett.
Dr. Lakos Roland polgármester 2023. november 30-i hatállyal lemondott posztjáról,[12] s mivel időközi választás kiírására, a következő önkormányzati választás közeli időpontja miatt már nem volt jogszabályi lehetőség, helyét 2024 júniusáig, ügyvivőként az addigi alpolgármester vette át.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 4166 | 4183 | 4206 | 4318 | 4483 | 4414 | 4413 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,4%, református 14%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 43,3% (18,2% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 84,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak, 0,1% ukránnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,4% volt római katolikus, 10,8% református, 0,7% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 22,6% felekezeten kívüli (47,2% nem válaszolt).[14]
Csemői Patika