Máriafalva (Mariasdorf) | |||
Máriafalva és gótikus temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Burgenland | ||
Rang | mezőváros | ||
Járás | Felsőőri járás | ||
Alapítás éve | 1388 | ||
Polgármester | Reinhard Berger (SPÖ) | ||
Irányítószám | 7433 | ||
Körzethívószám | 03353 | ||
Forgalmi rendszám | OW | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1145 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 412 m | ||
Terület | 20,5 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 22′ 02″, k. h. 16° 13′ 50″47.367222°N 16.230556°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 02″, k. h. 16° 13′ 50″47.367222°N 16.230556°E | |||
Máriafalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriafalva témájú médiaállományokat. | |||
Máriafalva (németül Mariasdorf) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.
Felsőőrtől 9 km-re északra fekszik.
A kataszteri közösségek Őribánya, Grodnó, Mariasdorf, Szalónakújtelek és Fehérpatak.[2]
Nevét Mária Mennybevétele (Nagyboldogasszony) tiszteletére szentelt római katolikus templomáról kapta. A legkorábbi írásos emlékek Menhárd, illetve Menhárt néven emlegetik (feltehetőleg „Menhard” vagy „Meinhart” német származású telepes neve után), de később „Marchhartstorff”-ként és „Moristorf”-ként bukkan elő feljegyzésekben. Mai magyar nevén első ízben 1697-ben szerepel Kazó János feljegyzéseiben.
A régészeti leletek tanúsága szerint Máriafalva már az ősidők óta lakott hely. Ezt bizonyítják a korai bronzkorból előkerült tárgyak, valamint az itt talált számos kelta halomsír.
1388-ban „Menhard” néven említik először abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a borostyánkői uradalmat a Kanizsai családnak adja zálogba. 1392-ben a Kanizsaiak az uradalom tulajdonát is megkapták. Ebben az oklevélben a Máriafalva még „Menhart” néven szerepel, később „Marcharsdorff”, majd „Morisdorf” a neve. A falu területén 1335-ből származó ezüstpénzlelet került elő. A Kanizsaiak vasércbányát nyittattak a község határában 1409-ben a Kanizsaiak kezdték meg a falu legfőbb ékességét képező templom építtetését is gótikus stílusban. 1446-ban a falu a Königsberg család tulajdona lett. 1532-ben elpusztították a Kőszeg várát ostromló török hadak tatár segédcsapatai. 1580 körül a reformáció hatására lakói evangélikusok lettek. 1636-ben az uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett, akik 1644-ben elűzték az utolsó evangélikus prédikátort és a falu népe visszatért a katolikus hitre. A római katolikus iskolaépület 1770-ben szerepel először a falu ingatlankataszterében. Az evangélikusok szabad vallásgyakorlását csak II. József türelmi rendelete tette ismét lehetővé. Az evangélikus iskolát 1845-ben említik először. 1849-ben egy tűzvészben a falu súlyos károkat szenvedett. 1899 és 1913 között sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra.
Vályi András szerint "MARIASDORF. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szalonakhoz 1 mértföldnyire, földgye sovány, keresetre módgyok vagyon."[3]
Fényes Elek szerint "Mariasdrof, német falu, Vas vármegyében: 158 kath., 292 evang. lak., kath. paroch. szentegyházzal. Hegyes határ. Hegyeiben kőszén találtatik. A borostyánkői uradalomhoz tartozik. Ut. posta Kőszeg."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Máriafalva, 68 házzal és 489 németajkú r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája Felső-Eőr, távírója Tarcsa. Szép gótikus kath. temploma 1469-ben épűlt; Steindl Imre tanár restaurálta. A XVI. század elején az evangélikusok és katholikusok felváltva használták. Műtörténeti szempontból a templom elsőrendű emlékeink közé tartozik. A pécsi Zsolnay-gyár készítette uj majolika fő-oltár a magyar műiparnak valóságos remeke. A község határában barnaszénbánya van."[5]
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.
1910-ben 1435 lakosából, 1327 német, 31 magyar, 5 horvát, 72 egyéb anyanyelvű volt.
2001-ben 1257 lakosa volt, ebből 1225 német, 10 magyar, 3 horvát, 19 egyéb nemzetiségű volt.