Ramocsaháza | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Baktalórántházai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Ragányi Róbert (független)[1] | ||
Irányítószám | 4536 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1312 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 83,38 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 02′ 30″, k. h. 21° 59′ 17″48.041602°N 21.988011°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 30″, k. h. 21° 59′ 17″48.041602°N 21.988011°E | |||
Ramocsaháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ramocsaháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ramocsaháza község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.
A Közép-Nyírségben található, Nyíregyházától 30 kilométerre északkeletre, Baktalórántházától 10 kilométerre északnyugatra.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Berkesz, északkelet felől Nyírtass, kelet felől Laskod, délkelet felől Nyírkércs, délnyugat felől Nyíribrony, északnyugat felől pedig Székely. Észak-északnyugati irányból egy rövid szakaszon határos még az amúgy több mint 10 kilométerre fekvő Demecserrel is.
Csak közúton érhető el, Székely vagy Baktalórántháza felől, a 4104-es úton; Nyíribronnyal a 41 102-es számú mellékút köti össze.
Ramocsaháza nevét valószínűleg Ramacha nevű földbirtokos nemesi családról kapta.
A község a 10. század óta lakott hely, neve 1283-ban szerepel először egy adományozási oklevélben, majd 1308-ban a megye itt tartotta gyűlését.
1618-ban mintegy 250–en lakták a települést.
A református egyházközségnél 1758-ban indult meg az anyakönyvezés.
Ramocsaházába 1851-ben beolvadt a tőle nyugati irányban található Jánosfalva.
A lakosságszám 1930-ban meghaladta az 1500 főt, amely az 1960-as évekre 1874-re emelkedett. Az azóta eltelt időszakra a 90-es évekig a lakosság lassú, de folyamatos fogyása volt a jellemző.
1977-ben elvesztett közigazgatási önállóságát 1990-ben kapta vissza.
A kilencvenes években a népesség fogyása átmenetileg megállt, 1999 decemberében a lakosok száma 1562 fő volt.
A településen 2016. július 24-én azért kellett időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani, mert a képviselő-testület április 28-án feloszlatta magát.[11][13] A választáson négy jelölt indult, de közülük ketten együttesen is csak 9 szavazatot kaptak, így a verseny a korábbi polgármester, Simon József és legesélyesebb kihívója, Ragányi Róbert között dőlt el: utóbbi a szavazatszámlálás végére, 19 szavazatnyi különbséggel – 413 szavazattal 394 ellenében – magáénak tudhatta a választási győzelmet.[10]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1529 | 1486 | 1517 | 1390 | 1371 | 1325 | 1312 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,8%-a magyarnak, 13,6% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,8%, református 60,6%, görögkatolikus 11,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 1,4% (7,5% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 10,4% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, ukránnak, szlovénnek és szlováknak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,3% volt római katolikus, 48,4% református, 7,2% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 3,7% felekezeten kívüli (22,4% nem válaszolt).[16]