A Mars bolygóhoz indított űrszondák listája összesen 50 űrszonda repüléséből áll, amelyet a Mars bolygóhoz indítottak az idők során (ide értve a gravitációs hintamanővereket is, amelyeknek nem a Mars volt a végcélja, csak a segítségével jutottak tovább, más célok felé). A Mars felfedezését inkább politikai, mintsem tudományos okok motiválták, vagy legalábbis indították útjára, mivel repülések kezdetekori két nagy űrhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok éppen az űrverseny politikai harcát vívta az 1960-as években. Ebben a versenyben a tudományos felfedezés háttérbe szorult azzal szemben, hogy egy-egy teljesítményt elsőként, de főként a másik fél előtt hajtsanak végre a bolygóval kapcsolatban.
A Mars felé indított első szonda a Корабль-4 volt, ám ez még a Föld körüli pályáig sem jutott el, a szovjet hatóságok a létét is titokban tartották, csak a CIA elemzői sorolták be marsszondaként. Az első a bolygót valóban elérő űreszköz a Marsz–1 volt, amely – ha a haladása során minden a tervezettek szerint alakult – 1963. június 19-én elrepült a bolygó mellett, igaz addigra a teljes kommunikáció már régen megszakadt vele, így ez egy űrkutatási szempontból értéktelen teljesítmény volt. Az első marsszonda, amely sikeresen teljesítette a bolygó melletti elrepülést, az a Mariner–4 volt, amely 1965. július 15-én haladt el a Vörös Bolygó mellett és állt Nap körüli pályára. Az első becsapódó leszállás a szovjet Marsz–2 nevéhez fűződik (igaz a tervek egy sima leszállásról szóltak, de egy meghibásodás miatt a szerkezet lezuhant és csak becsapódott) 1971. november 27-én. Az első sikeres sima leszállást a Marsz–3 teljesítette 5 nappal később, 1971. december 2-án, ám mindösszesen 20 másodpercig üzemelt a felszínen. A bolygóhoz küldött első sikeres keringő egység az amerikai Mariner–9 volt, amely 1971. november 14-én állt Mars körüli pályára, hogy utána 516 napig küldjön vissza adatokat a Földre. Az első valóban sikeres leszállóegység, amely hosszú időn át működőképes maradt a leszállás után a Viking–1 volt, amely 1976. július 20-án érte el a marsfelszínt. Az első marsjárót, az amerikai Sojourney-t a Mars Pathfinder vitte a bolygóra 1997. július 4-én és az első repülőeszköz is amerikai volt, amelyet egy másik bolygón kipróbáltak, a Mars 2020 misszió Perseverance leszállóegységével 2021. február 18-án a felszínre juttatott helikopter, amely 2021. április 19-én teljesítette az első repülését.
Űrszonda | Start dátuma | Üzemeltető | Repülés típusa[1] | Eredmény[2] | Leírás | Hordozórakéta[3] |
---|---|---|---|---|---|---|
1M No.1 | 1960. október 10. | OKB-1 Szovjetunió |
Elrepülés a bolygó mellett | Kudarc: Hiba a felbocsátásnál | Nem tudott Föld körüli pályára állni[4] | Molnyija |
1M No.2 | 1960. október 14. | OKB-1 Szovjetunió |
Elrepülés a bolygó mellett | Kudarc: Hiba a felbocsátásnál | Nem tudott Föld körüli pályára állni[5] | Molnyija |
2MV-4 No.1 | 1962. október 24. | OKB-1 Szovjetunió |
Elrepülés a bolygó mellett | Kudarc: Hiba a felbocsátásnál | A rakéta Blok L fokozata szétesett Alacsony Föld körüli pályán (LEO)[6] | Molnyija |
Marsz–1 (2MV-4 No.2) |
1962. november 1. | OKB-1 Szovjetunió |
Elrepülés a bolygó mellett | Kudarc: hiba az űreszközben | A kommunikáció elveszett az első Mars melletti elrepülés előtt.[7] | Molnyija |
2MV-3 No.1 | 1962. november 4. | OKB-1 Szovjetunió |
Leszállóegység | Kudarc: Hiba a felbocsátásnál[8] | Molnyija | |
Mariner–3 | 1964. november 5. | NASA USA |
Elrepülés a bolygó mellett | Kudarc: Hiba a felbocsátásnál[9] | A rakéta rakterének orrkúpja nem vált le | Atlas LV-3 Agena-D |
Mariner–4 | 1964. november 28. | NASA USA |
Elrepülés a bolygó mellett | Sikeres | Az első sikeres elrepülés a Mars mellett 1965. július 15-én[10] | Atlas LV-3 Agena-D |
Zond–2 (3MV-4A No.2) |
1964. november 30. | OKB-1 Szovjetunió |
Elrepülés a bolygó mellett | Kudarc: hiba az űreszközben[11] | A kommunikáció elveszett a közelrepülést megelőzően | Molnyija |
Mariner–6 | 1969. február 25. | NASA USA |
Elrepülés a bolygó mellett | Sikeres | Sikeres közelrepülés 3431 kilométeres távolságban, az időpontja 1969. július 31.[12] | Atlas SLV-3C / Centaur-D |
2M No.521 (1969A)[13] | 1969. március 27. | Lavocskin Szovjetunió |
Keringő egység | Kudarc: Hiba a felbocsátásnál[14] | Nem volt képes Föld körüli pályára állni | Proton-K/D blokk |
Mariner–7 | 1969. március 27. | NASA USA |
Elrepülés a bolygó mellett | Sikeres | Apró üzemzavar után Sikeres közelrepülés 3431 kilométeres távolságban, az időpontja 1969. augusztus 5-én 3430 km-es távolságban[15] | Atlas SLV-3C Centaur-D |
2M No.522(1969B)[13] | 1969. április 2. | Lavocskin Szovjetunió |
Keringő egység | Kudarc: Hiba a felbocsátásnál | Nem volt képes Föld körüli pályára állni[16] | Proton-K/D blokk |
Mariner–8 | 1971. május 9. | NASA USA |
Keringő egység | Kudarc: Hiba a felbocsátásnál | Nem volt képes Föld körüli pályára állni[17] | Atlas SLV-3C Centaur-D |
Koszmosz–419 (3MS No.170) |
1971. május 10. | Lavocskin Szovjetunió |
Keringő egység | Kudarc: Hiba a felbocsátásnál | Nem volt képes elhagyni LEO-t; a hordozórakéta időzítőegysége rosszul volt beállítva | Proton-K/D blokk |
Marsz–2 (4M No.171) |
1971. május 19. | Lavocskin Szovjetunió |
Keringő egység | Sikeres | 1971. november 27-én ez lett rövid időn belül a második szonda, ami pályára állt egy másik bolygó körül[18] Operated for 362 orbits[19][20] | Proton-K/D blokk |
Leszállóegység | Kudarc: hiba az űreszközben | Az első leszállóegység, ami becsapódott a Marson. A Marsz–2 engedte külön útjára és elromlott a kísérlet közben 1971. november 27-én[21][22] | ||||
PrOP-M Marsjáró | Kudarc: hiba az űreszközben A Marsz–2-vel együtt veszett el |
Az első rover lett volna, amit a Marsra küldtek, de elveszett, amikor a Marsz–2 leszállóegység beleütközött a marsfelszínbe[23] | ||||
Marsz–3 (4M No.172) |
1971. május 28. | Lavocskin Szovjetunió |
Keringő egység | Sikeres | 1971. december 2-án sorozatban ez lett röcid időn belül a harmadik űrhajó, amely egy másik világ körül pályára állt.[18] Mindössze 20 keringésnyi időtartamig maradt működőképes[24][25][26] | Proton-K/D blokk |
Leszálló egység | Részben sikeres[27][28] | Az első leszállóegység, amely sima leszállást hajtott végre a Marson 1971. december 2-án. Az első részleges képek (mindössze 70 sort sikerült letölteni), amelyek egy „szürke háttér előtt semmit sem mutattak” [24] A kapcsolat megszűnt 20 másodperccel azután, hogy az adattovábbítás megkezdődött és a talajt érés után is csak 110 másodperc telt el[29][30][31] | ||||
PrOP-M Marsjáró | Kudarc: hiba az űreszközben (az őt hordozó űreszköz meghibásodott, mielőtt a rovert útjára indította volna) | Az első marsjáró, amely sima leszállást teljesített egy másik bolygón A 4.5 kg-os rover a Marsz–3 leszállóegységéhez egy köldökzsinórral kapcsolódott. A marsjáró esetleges útnak indulásáről semmilyen információ nincs, tekintettel a kommunikációs hibára, amely a leszállóegységet sújtotta és amelyen keresztül adatokat kaphatott volna az irányítás[29][32] | ||||
Mariner–9 | 1971. május 30. | NASA USA |
Keringő egység | Sikeres[33] | Az első űrszonda, amely pályára állt egy másik bolygó körül, A Marsz–2-t két héttel megelőzve, 1971. november 14-én.[18] 516 napot töltött Mars körüli pályán, amikor deaktiválták[34] | Atlas SLV-3C Centaur-D |
Marsz–4 (3MS No.52S) |
1973. július 21. | Lavocskin Szovjetunió |
Keringő egység | Részben sikeres[35] | A szondát Mars körüli pályára állító fékező hajtóműindításban hiba támadt és csak elrepülni tudott a bolygó mellett, amelyről így csak néhány képet tudott küldeni[36] | Proton-K/D blokk |
Marsz–5 (3MS No.53S) |
1973. július 25. | Lavocskin Szovjetunió |
Keringő egység | Sikeres | A rádiókapcsolat 9 napnyi Mars körüli keringés után elveszett. Összesen 180 képet küldött vissza[37] | Proton-K/D blokk |
Marsz–6 (3MP No.50P) |
1973. augusztus 5. | Lavocskin Szovjetunió |
Elrepülés a bolygó mellett | Sikeres | A szonda hordozóbusza elrepülve a bolygó mellett a rá szerelt érzékelőkkel adatokat gyűjtött[38][39] | Proton-K/D blokk |
Leszállóegység | Kudarc: hiba az űreszközben | A kapcsolat elveszett a leszállás során, a légköri mérések adatai pedig nagyrészt használhatatlanok voltak[40] | ||||
Marsz–7 (3MP No.51P) |
1973. augusztus 9. | Lavocskin Szovjetunió |
Elrepülés a bolygó mellett | Sikeres | A szonda hordozóbusza elrepülve a bolygó mellett a rá szerelt érzékelőkkel adatokat gyűjtött[41] | Proton-K/D blokk |
Leszállóegység | Kudarc: hiba az űreszközben | Korán vált le a továbbrepülő hordozóbuszról és nem tudott belépni a Mars légkörébe[42] | ||||
Viking–1 | 1975. augusztus 20. | NASA USA |
Keringő egység | Sikeres | 1385 keringés idejéig marad működőképes, majd 1976. június 19-én lépett be a Mars légkörébe[43] | Titan III|Titan IIIE Centaur-D1T |
Leszállóegység | Sikeres | Az első sikeres marsi leszállóegység A Viking–1 orbitere engedte útjára, majd 1976. július 20-án szállt le a Mars felszínére. 2245 sol-on keresztül működött, 1981. augusztus 11-ig[44] | ||||
Viking–2 | 1975. szeptember 9. | NASA USA |
Keringő egység | Sikeres | 700 keringésen át működött, miután 1976. augusztus 7-én Mars körüli pályára állt[45] | Titan III|Titan IIIE Centaur-D1T |
Leszállóegység | Sikeres | A Viking–2 orbitere engedte útjára, majd 1976. szeptember 3-án szállt le a Mars felszínére. 1281 sol-on keresztül működött 1980. április 11-ig[46] | ||||
Fobosz–1 (1F No.101) |
1988. július 7. | Lavocskin Szovjetunió |
Keringő egység | Kudarc: hiba az űreszközben | A komminukáció megszakadt, mielőtt elérte volna a Marsot és nem állt MArs körüli pályára[47] | Proton-K/D-2 |
DAS (Fobosz lander) | Kudarc: hiba az űreszközben A Fobosz–1-el együtt veszett oda |
A Fobosz–1-nek kellett volna pályára állítania[48] | ||||
Fobosz–2 (1F No.102) |
1988. július 12. | Lavocskin Szovjetunió |
Keringő egység | Részben sikeres | Sikeres orbitális megfigyeléseket végzett, de a kommunikáció megszakadt, mielőtt a leszállóegységet útnak indította volna.[49] | Proton-K/D-2 |
Prop-F (Fobosz rover) | Kudarc: hiba az űreszközben A Fobosz–2-vel együtt veszett oda |
A Fobosz–2-nek kellett volna pályára állítania[50] | ||||
Mars Observer | 1992 szeptember 25. | NASA USA |
Keringő egység | Kudarc: hiba az űreszközben | Megszakadt a kommunikáció a AMrs körüli pályára állás előtt közvetlenül[51] | Titan III |
Mars Global Surveyor | 1996. november 7. | NASA USA |
Keringő egység | Sikeres | Tíz évig maradt aktív[52] | Delta II 7925 |
Marsz 96 (M1 No.520) (Mars-8)[13] |
1996. november 16. | Orosz Szövetségi Űrügynökség Oroszország |
Keringő egység Becsapódó testek |
Kudarc: Hiba a felbocsátásnál | Nem volt képes elhagyni LEO-t[53] | Proton-K/D-2 |
Leszállóegység 1 | Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Elveszett a főszondával}} |
Két egységet vitt volna, de elvesztek a főszondával[54] | ||||
Leszállóegység 2 | Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Elveszett a főszondával}} | |||||
Becsapódótest 1 | Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Elveszett a főszondával}} |
Két egységet vitt volna, de elvesztek a főszondával[55] | ||||
Becsapódótest 2 | Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Elveszett a főszondával}} | |||||
Mars Pathfinder | 1996. december 4. | NASA USA |
Leszállóegység | Sikeres | 1997 július 4-én szállt le az É 19,13° Ny 33,22° koordinátákon az Acidalia Palanitia-n[56] Az utolsó rádiókapcsolat 1997. szeptember 27-én volt vele.[57] | Delta II 7925 |
Sojourner | Marsjáró | Sikeres | Az első terepjáró autó, amely egy másik bolygón lépett üzembe Összesen 84 napig üzemelt[58][59] | |||
Nozomi (PLANET-B) |
1998. július 3. | ISAS JPN |
Keringő egység | Kudarc: hiba az űreszközben | Egy Mars melletti elrepülést hajtott végre, majd később megszakadt a kapcsolat az üzemanyag kifogyása miatt. Mindemellett alapvető információkat szolgáltatott a bolygóközi világűrből.[60][61] | M-V |
Mars Climate Orbiter | 1998. december 11. | NASA USA |
Keringő egység | Kudarc: hiba az űreszközben | Egy a szoftver interface-ben levő hiba miatt től közelre került a Marshoz a pályára állás során és további sorsa ismeretlen (vagy belépett a légkörbe és elégett, vagy Nap körüli pályára állt[62] | Delta II 7425 |
Mars Polar Lander / Deep Space 2 | 1999. január 3. | NASA USA |
Leszállóegység | Kudarc: hiba az űreszközben | A leszállást követően nem lépett működésbe[63] | Delta II 7425 |
Deep Space–2 Becsapódótest 1 | Kudarc: hiba az űreszközben | A Mars Polar Lander hibája miatt nincs róla adat, hogy mi történt vele a leválás után[64] | ||||
Deep Space–2 Becsapódótest 2 | Kudarc: hiba az űreszközben | |||||
Mars Odyssey | 2001. április 7. | NASA USA |
Keringő egység | Működő | A várakozások szerint 2025-ig maradhat Mars körüli pályán és folytathatja a megfigyeléseit[65] | Delta II 7925 |
Mars Express | 2003. június 2. | ESA EU |
Keringő egység | Működő | A becslések szerint 2035-ig elegendő üzemanyaga van, hogy pályán maradjon és megfigyeléseket végezzen[66] | Szojuz–FG/Szojuz Fregat |
Beagle 2 leszállóegység | Kudarc: hiba az űreszközben | Nem érkezett kommunikáció róla, miután levált a Mars Express-ről. A leszállóhelyről készült műholdfelvételek szerint sikeres leszállást teljesített, de a két napelemtáblája nem nyílt ki, amely megakadályozta a rádiókapcsolat felvételét is[67] | ||||
Spirit marsjáró (MER-A) |
2003. június 10. | NASA USA |
Marsjáró | Sikeres | 2004. január 4-én szállt le a Marson ás 2208 sol időtartamig működött[68] | Delta II 7925 |
Opportunity marsjáró (MER-B) |
2003. július 8. | NASA USA |
Marsjáró | Sikeres | 2004. január 25-én szállt le és 5351 sol időtartamig működött[69] | Delta II 7925H |
Rosetta | 2004. március 2. | ESA EU |
Elrepülés a bolygó mellett (gravitációs hintamanőver)[70] | Sikeres | 2007 februárjában repült el a Mars mellett, útban a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös felé[71] | Ariane 5G+ |
Philae üstökös leszállóegység[72] |
Sikeres | |||||
Mars Reconnaissance Orbiter | 2005. augusztus 12. | NASA USA |
Keringő egység | Működő | 2006. március 10-én állt Mars körüli pályára, azóta küld adatokat[73] | Atlas V 401 |
Phoenix | 2007. augusztus 4. | NASA USA |
Leszállóegység | Sikeres | 2008. május 25-én szállt le a marsfelszínre és 2008. november 2-án szakadt vége a működésének[74] | Delta II 7925 |
Dawn | 2007. szeptember 27. | NASA USA |
Elrepülés a bolygó mellett (gravitációs hintamanőver) | Sikeres | 2009 februárjában repült el a Mars mellett, útban a Vesta és 1 Ceres felé[75] | Delta II 7925H |
Fobosz-Grunt / Jinghuo–1 | 2011. november 8. | Orosz Szövetségi Űrügynökség Oroszország |
Keringő egység Fobosz minta visszahozó expedíció |
Kudarc: Hiba a felbocsátásnál | Nem volt képes elhagyni LEO-t[76] | Zenit-2M |
CNSA CHN |
Jinghuo–1 Keringő egység |
Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Odaveszett a Fobosz-Grunttal együtt}} |
A Fobosz-Gruntnak kellett volna pályára állítania[77] | |||
Curiosity (Mars Science Laboratory) |
2011. november 26. | NASA USA |
Marjáró | Működő | 2012. augusztus 6-án szállt le a felszínre[78] | Atlas V 541 |
Mars Orbiter Mission | 2013. november 5. | ISRO IND |
Keringő egység | Sikeres | 2014. szeptember 24-én állt Mars körüli pályára. A repülés meghosszabítására 2022-ben került sor, amelyben a szonda működése 2022. szeptember 27-ig tarottt, amikor megszakadt vele a kapcsoalt[79][80] | PSLV-XL |
MAVEN | 2013. november 18. | NASA USA |
Keringő egység | Működő | 2014. szeptember 22-én állt Mars körüli pályára[81][82] | Atlas V 401 |
ExoMars 2016 Trace Gas Orbiter | 2016. március 14. | ESA/Orosz Szövetségi Űrügynökség EU/ RUS |
Keringő egység | Működő | 2016. október 19-én állt Mars körüli pályára | Proton-M / Briz-M |
ESA EU |
Schiaparelli leszállóegység | Kudarc: hiba az űreszközben | Az Trace Gas Orbiter vitte magával, de a leszállóegység lezuhant,[83][84], bár az első öt percnyi rögzített tudományos adatot sikerült megmenteni[85][86] | |||
InSight | 2018. május 5.[87][88] | NASA USA |
Leszállóegység | Sikeres | 2018. november 26-án szállt le a felszínre. Az utolsó kontakt 2022. december 15-én volt meg vele[89] | Atlas V 401 |
MarCO A Elrepülés a bolygó mellett |
Sikeres | 2018. november 26-án elrepült a bolygó mellett. Az utolsó kontakt 2018. december 29-én volt meg vele | ||||
MarCO B Elrepülés a bolygó mellett |
Sikeres | 2018. november 26-án elrepült a bolygó mellett. Az utolsó kontakt 2019. január 4-én volt meg vele | ||||
Emirates Mars Mission Hope | 2020. július 19.[90] | MBRSC UAE |
Keringő egység | Működő | 2021. február 21-én állt Mars körüli pályára[91][92][93] | H-IIA |
Tien ven–1 | 2020. július 23.[94][95] | CNSA CHN |
Keringő egység | Működő | 2021. február 10-én állt Mars körüli pályára | Hosszú Menetelés–5 |
Tien ven–1 leszállóegység | Sikeres | 2021. május 14-én ért felszínt | ||||
Csu-zsung marsjáró | Sikeres | 2021. május 14-én szállt le a Marsra[96] A Tien ven–1 leszállóegysége engedte útjára 2021. május 22-én.2022. május 20-án fejezte be működését | ||||
Tien ven–1 lander távirányított kamera 1 | Sikeres | 2021. május 14-én szállt le a Marsra. A kamerát 2021. június 1-jén a Csu-zsung marsjáró aktiválta[97] | ||||
Tien ven–1 orbiter távirányított kamera 2[98] | Sikeres | 2021. február 10-én állt Mars körüli pályára, majd 2021. december 31-én aktiválódott | ||||
Perseverance | 2020. július 30.[99] | NASA USA |
Rover | Működő | 2021. február 18-án száll le a Marson[100] | Atlas V 541 |
Ingenuity marshelikopter | Sikeres | Az első repülőgépes repülés egy másik bolygón A Perseverance roverrel együtt 2021. február 18-án szállt le a felszínre[101] A marsjáró 2021. április 3-án bocsátotta útjára a marsjáró. Az első repülését 2021. április 19-én teljesítette[102] Retired on 25 January 2024 due to sustained rotor blade damage. | ||||
Psyche | 2023. október 13. | NASA USA |
Elrepülés a bolygó mellett (gravitációs hintamanőver) |
Folyamatban – útban a célja felé | Gravitációs hintamanőver úton a 16 Psyche felé 2006 májusában[103] | Falcon Heavy |
A Marshoz küldött eddigi szondák között több olyan is volt, amely foglalkozott a holdak alkalomszerű megfigyelésével, ám eddig ezek egyike sem volt olyan, amely dedikáltan csak a Phobos-szal, vagy a Deimos-szal foglalkozott volna.
Az idők során összesen három olyan repülés volt, amelyet célzottan valamelyik holdhoz küldtek, ám ezek egyike sem járt sikerrel
Elindított repülések | Célpont | Megjegyzés |
---|---|---|
Fobosz–1[104] | Phobos | Úton a Marshoz elromlott |
Fobosz–2[105] | Phobos | Röviddel a leszállást követően elromlott |
Fobosz-Grunt[106] | Phobos | Nem tudta elhagyni a Föld körüli pályát |
Javaslat | Célpont | Hivatkozás |
---|---|---|
Aladdin | Phobos and Deimos | [107] |
DePhine | Phobos and Deimos | [108] |
DSR | Deimos | [109] |
Gulliver | Deimos | [110] |
Hall | Phobos and Deimos | [111] |
M-PADS | Phobos and Deimos | [112] |
Merlin | Phobos and Deimos | [113] |
MMSR (2011 ver.) | Phobos or Deimos | [114] |
OSRIS-REx 2 | Phobos or Deimos | [115] |
Pandora | Phobos and Deimos | [116] |
PCROSS | Phobos | [117] |
Phobos Surveyor | Phobos | [118] |
PRIME | Phobos | [119] |
Fobosz-Grunt 2 | Phobos | [120] |
Phootprint | Phobos | [121][122] |
PADME | Phobos and Deimos | [123][124] |
Ország | Elrepülés | Keringés | Leszállóegység | Marsjáró | Légköri repülőeszköz | Fobosz leszállóegység | Fobosz mesjáró | Fobosz minta visszahozatal |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyesült Államok | Mariner–4 | Mariner–9 | Viking–1 | Sojourner | Ingenuity helikopter | — | — | — |
Kína | — | Tien ven–1 | Tien ven–1 | Tien ven–1 | — | — | — | — |
Szovjetunió | Marsz–6 | Marsz–3 | Marsz–3 | — | — | |||
Oroszország | — | — | — | |||||
ESA | Rosetta | Mars Express | — | — | — | — | — | |
India | — | Mars Orbiter Mission | — | — | — | — | — | — |
Egyesült Arab Emirátusok | — | Hope | — | — | — | — | — | — |
Japán | Nozomi | — | — | — | — | — | — |
Ország | Űrügynökség | Sikeres | Részben sikeres | Kudarc | Működő | Gravitációs hintamanőver | Összesen |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Amerikai Egyesült Államok | NASA | 13 | - | 5 | 4 | 1 | 23 |
Szovjetunió | RKK Enyergija | 1 | 6 | 10 | - | - | 17 |
Oroszország | Roszkoszmosz | - | 1 | 2 | - | - | 3 |
ESA | ESA | - | 2 | - | - | 1 | 3 |
Kína | CNSA | 1 | - | 1 | 1 | - | 2 |
India | ISRO | 1 | - | - | - | - | 1 |
UAE | UAESA | 1 | - | - | 1 | - | 1 |
Japán | ISAS | - | - | 1 | - | - | 1 |
Repülés | Szervezet | Startdátum | Típus |
---|---|---|---|
EscaPADE (Escape and Plasma Acceleration and Dynamics Explorer mission) Blue és Gold szonda a Rocket Lab Photon hordozón |
NASA USA |
2024 október[125] | 2 olcsó keringő egység indítása (új űreszköz építési technológiák kipróbálásával) a Mars klímatörténetének felderítésére |
Mars Orbiter Mission 2 | ISRO IND |
2026[126][127] | Keringő egység[128][129] amely egy ugyancsak javaslat stádiumában levő drónt visz magával, ami az ugyancsak koncepció fázisában levő MOM–3 lehet[130] |
Tien ven–2 / Zseng-He (aszteroida kőzetminta visszahozó expedíció)[131] | CNSA Kína |
2025 május[132][133] | Úton a 311P/PANSTARRS aszteroida felé 2027-ben fog elrepülni a Mars mellett |
Martian Moons eXploration (MMX) Phobos kőzetminta visszahozó repülés | JAXA JPN |
2026[134] | Keringő egység/Leszálló egység |
Az első kereskedelmi repülés a Marsra | Relativity Space, Impulse Space USA |
2026 | Leszállóegység[135] |
SpaceX személyzet nélküli leszállás | SpaceX USA |
2026 | Leszállóegység rakománnyal[136] |
Tien ven–3 Mars kőzetminta visszahozó repülés | CNSA Kína |
2028[137] | Két űrhajóból álló expedíció: az egyikük egy keringő egységből és egy visszatérő egységből áll, a másik egy leszállóegység és egy mobil mintavevő robot A kőzetmintákkal való visszatérés a Földre 2031 júloisában várható[138] |
TEREX-1[139] | NICT, ISSL JPN |
A 2020-as évek közepe | Keringő egység |
Rosalind Franklin rover | ESA |
2028 | Marsjáró |
SpaceX leszállás űrhajósokkal | SpaceX USA |
2029 | Leszállóegység személyzettel és rakománnyal[140] |
Repülés | Szervezet | Javasoltd indítás | Típus |
---|---|---|---|
MELOS marsjáró | JAXA JPN |
2024 | Marsjáró és marsi repülőgép |
SatRevolution | 2024[141][142] | Keringő egység | |
Mars-Grunt | Roszkoszmosz Oroszország |
2024 | Keringő egység, leszállóegység, felszálló egység (kőzetminta visszahozatalhoz) |
Icebreaker Life | NASA USA |
2026 | Leszállóegység |
NASA-ESA Mars Sample Return | NASA USA ESA |
2030[143][144] | Keringő egység/Leszálló egység/Visszatérő egység |
Next Mars Orbiter (NeMO) | NASA USA |
2020-as évek vége[145] | Telecomm orbiter[146] (originally proposed for 2022) |
Deimos and Phobos Interior Explorer (DePhine) | ESA |
2030 | Keringő egység és elrepülés a marsi holdak mellett |
Large Inflatable Fabric Environment | Sierra Nevada Corporation | Még nem meghatározott | Lakóegység alacsony Mars körüli pályán[147] |
Mars MetNet | FMI Finnország Orosz Űrkutatási Intézet Oroszország Repüléstechnikai Nemzeti Intézet Spanyolország |
Még nem meghatározott | Becsapódó testek |
Mars Geyser Hopper | NASA USA |
Még nem meghatározott | Ugráló egység |
Mars Micro Orbiter (MMO) | NASA USA |
Még nem meghatározott | Keringő egység |
Phobos And Deimos & Mars Environment | NASA USA |
Még nem meghatározott | Keringő egység |
Biological Oxidant and Life Detection (BOLD) | Washingtoni Állami Egyetem USA |
Még nem meghatározott | Leszállóegységek és becsapódó testek |
Mars Exploration Ice Mapper | Kanadai Űrügynökség Kanada Olasz Űrügynökség Olaszország |
Még nem meghatározott | Keringő egység |
Mars orbiter mission - 3 | ISRO | Keringő egység / Drón |
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z) adsabs.harvard.edu
nevű lábjegyzeteknek<references>
címkében definiált <ref>
címkének nincs név attribútuma.