Biharkeresztes
| Biharkeresztes | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Dani Béla Péter (független)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Köstner Dávid | ||
| Irányítószám | 4110 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3853 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 84,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 49,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 08′, k. h. 21° 43′47.133333°N 21.716667°EKoordináták: é. sz. 47° 08′, k. h. 21° 43′47.133333°N 21.716667°E | |||
 Biharkeresztes
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Biharkeresztes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Biharkeresztes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Biharkeresztes város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegye délkeleti részén fekszik, Debrecentől 50 kilométerre, a magyar-román határtól 6 kilométerre. Vasútállomása egyben határállomás is, a várost átszelő vasútvonal utolsó magyarországi állomása.
Földrajzi szempontból a Bihari-sík egyetlen városa, a kistáj keleti részén fekvő település.[3]
Szomszédai: észak felől Bojt, északkelet felől Bedő, kelet felől Ártánd, dél felől Berekböszörmény, délnyugat felől Told, nyugat felől Mezőpeterd, északnyugat felől pedig Váncsod. Délkeleti irányból Romániához tartozó területek határolják (határszéle mintegy 2 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral), a legközelebbi település a határ túloldalán Köröstarján (Tărian).
Megközelítése
[szerkesztés]Közút
[szerkesztés]A város területén nyugat-keleti irányban végighalad a 42-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala. A főút azonban egy ideje már észak felől elkerüli Biharkeresztes központját, a lakott területeken végighúzódó szakasza azóta alsóbbrendű útként számozódik, 42 122-es útszámmal.
A környező települések közül Komádival a 4215-ös, Ártánddal a 4218-as, Hencidával a 4817-es, Tolddal a 42 121-es utak kötik össze; Debrecentől idáig (Hosszúpályi és Pocsaj érintésével) a 4808-as út húzódik.
Vasút
[szerkesztés]A hazai vasútvonalak közül a várost a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Biharkeresztes vasútállomás a vonal állomásainak viszonylatában Mezőpeterd vasútállomás és a már Romániában fekvő Biharpüspöki vasútállomás között található; fizikailag a város belterületének északi szélén helyezkedik el, a vasút és a 4817-es és 4808-as utak keresztezései között, közúti elérését az előbbi kettőt összekötő 48 316-os számú mellékút (Nagy Sándor utca) biztosítja.
Története
[szerkesztés]Régészeti leletek
[szerkesztés]A szőlőskert területéről kőkorszaki leletek és római hamvvedrek kerültek a felszínre, amelyek ma a debreceni Déri Múzeumban találhatók.[4] A Nagy Farkasdombról i. e. 4000–2000-ből való festett kerámiaedények kerültek elő és egy rézkori tűzhely. A határból származó bronzkori aranykincs leleteket a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.[5]
A régészeti ásatások bronzkori, avar kori és Árpád-kori településmaradványokat is feltártak.
Az ókorban itt élt népek
[szerkesztés]
Biharkeresztes környéke lakott hely volt már az újkőkorban is, ezt a régészeti leletek bizonyítják.
Hazánkban a vaskor az i. e. 1. évezredre esett, s három korszaka volt: korai, középső és késői vaskor. A korai vaskorban a toldi útfélen, a mai temető környékén a szkíták éltek. A késői vaskorban a kelták laktak itt (ennek emlékét őrzik a Nagy Farkasdombon feltárt sírok).[6]
Az időszámításunk kezdetétől már pontosabban nyomon követhetjük, hogy milyen népek váltották egymást a mai város területén: az 1. században a dákok éltek a mai temető környékén. A 2–4. században a Nagy Farkasdombon az iráni nyelvet beszélő nomád szarmaták telepei voltak. A településtől nyugatra halad el az általuk 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok, vagy más néven Ördögárok nyomvonala.[7] Az 5–6. században a germán népekhez tartozó gepidák szállták meg a Nagy és Kis Farkasdomb és a toldi útfél környékét.[8] A 7–8. században egy belső-ázsiai eredetű lovas nomád nép, az avarok jelentek meg a tájon (erre utal a Lencsésháton feltárt avar lovas sír).[5][9]
A honfoglalás kora
[szerkesztés]Biharkeresztes környéke kedvelt helye lehetett már a honfoglaló magyaroknak is. Itt jártukat igazolja a Farkasdombon feltárt honfoglalás kori sírlelet.[5]
A település a középkorban
[szerkesztés]
A község közvetlen elődje a mai város nyugati oldalán, Told felé terült el, és ebbe később beleolvadt egy Septely nevű másik falu. Az 1208–1235. években e falut említi a Váradi regestrum.[5]
Az első ránk maradt oklevél, amely a mai Biharkeresztest, akkori nevén Fancsalt említi, 1214-ből való. (A „Fancsal” – akkori helyesírással Fonchol – név valószínűleg az Árpád-korban használt „Fancs” (Fonch) személynévből ered.) Ebből tudjuk, hogy a királyi ispánsági alapítású falu első lakói a bihari vár udvarnokai voltak. A települést Boleszló váci püspök a leleszi prépostságnak adományozta.[7]
A tatárjárás (1241–42) idején a falu csaknem teljesen elpusztult, de lakói hamarosan újjáépítették.
A 13. század végén a váradi egyház birtokába került. 1284 és 1290 között két részbirtokosa volt: az egyik a váradi káptalan, a másik a váradi Szent Kereszt oltár mestere.[10] Valószínűleg innen ered a falu új neve: 1374-től Keresztesnek nevezték.[11]
Újkori története
[szerkesztés]
Az 1552-ben végzett összeírás szerint Keresztes 86 telkes, egységes magyar lakosságú falu volt, abban az időben a vidék legnépesebb helységének számított.[11] Ekkor is a váradi püspökség birtoka, és a sok plébániát magába foglaló Keresztesi alesperesség székhelye. 1554 és 1566 között a lakosság teljesen római katolikus vallású volt. 1566 után azonban a katolikus egyház, mint helyben szervezett egyház megszűnt, s a század végén lakossága református hitre tért.[12]
1601-ben Bocskai István birtoka volt, 1604-ben a kővági uradalomhoz számították. 1614-ben már a kereki váruradalom része, birtokosa ekkor Bánffy Dénes özvegye, a somlyai Báthory Anna volt. 1628-tól a Zólyomy család, Zólyomy Miklós birtoka lett.[13]
1660-ban a törökök elfoglalták a megye utolsó erősségét, Nagyváradot is. Az egész megye török uralom alá került, a lakosság nagy része szétszóródott, kihalt. Nagyvárad visszavételének évében (1692-ben) Keresztes lakatlan falu volt, 6 keresztesi családot Báránd községben írtak össze, s megjegyezték róluk, hogy körülbelül 4 évvel azelőtt menekültek el az elpusztított településükről. A hódoltság megszűnését követően gyorsan újratelepült faluban 1715-ben 24, öt évvel később pedig már 75 jobbágycsaládot számoltak össze.[10][13]
A bécsi udvar Szentjobb várának visszafoglalása után a Thököly-párti Zólyomy Miklós minden birtokát elkobozta, köztük Keresztest is. Az udvari kamara a Zólyomiak egykori birtokait hamarosan eladta gróf Csáki Lászlónak. (A falu egészen a 20. század elejéig nagy részben a Csákiak birtoka maradt. Ekkorra itteni birtokaikat eladták, s újabb nagybirtokok már nem alakultak ki a községben.) [5]
Az első magyarországi népszámlálást II. József rendeletére végezték 1784-ben. Ekkor már a falut Mezőkeresztesnek nevezték, lakossága 1599 fő volt.[5]
1836-ban földosztás volt, de a keresztesiek ezzel nem voltak megelégedve. 1848-ig hallgattak, majd beperelték az uradalmat. 1863-ban úgy látszott, a per el fog veszni; ekkor az uradalom és a lakosság között egyezség jött létre: a kezükben maradt földekért kárpótlást fizettek az uradalomnak.
A faluból az 1848–49-es szabadságharcban sokan részt vettek, a keresztesi honvédek névsorát Osváth Pál jegyezte fel.
A helység 1850-ben járási székhely lett (Sárréti, később Mezőkeresztesi járás) és vásártartási jogot kapott, így dinamikusan fejlődni kezdett és rövidesen a járás egyik meghatározó települése lett. Városiasodó jellegére utal, hogy 1900 táján már két gőzmalma és két olvasóköre is volt.[13]
1912-ben a falu neve újra megváltozott. A postaforgalom szélesebb körű elterjedésével sok zavart okozott, hogy Borsod megyében volt egy másik Mezőkeresztes nevű község. Eredeti nevét az tarthatta meg, a bihari Mezőkeresztesből Biharkeresztes lett.[5]
Az I. világháború alatt (1914–1918) román csapatok szállták meg a falut. A harcokban 80 lakos esett el. A trianoni határ létrehozása jelentősen visszavetette a fejlődésben Biharkeresztest, mert éppen a kulturális és gazdasági centrumnak számító Nagyváradtól szakította el a határ.
1970-ben megszűnt a Biharkeresztesi járás, és ez a települést átmenetileg visszavetette a fejlődésben. 1989-ben városi rangot kapott.[10]
Napjainkban Biharkeresztes mikroközpontként látja el Ártánd, Bojt, Nagykereki és Told közigazgatását közös önkormányzati hivatal fenntartásával. Jelenleg a Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulásának, az Óvodai Társulásnak, a Szociális és Gyermekjóléti Társulásnak és a Biharkeresztes Ártánd Infrastruktúra-fejlesztési Társulásnak a székhelye. 2013 óta járási kirendeltség és kormányablak is működik a városban.[5]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]| Időszak | Polgármester | Párt |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Dr. Balogh Antal | független[14] |
| 1994–1998 | Kozma Sándor | független[15] |
| 1998–2002 | Fülöp Mihály István | SZDSZ[16] |
| 2002–2006 | SZDSZ[17] | |
| 2006–2010 | Barabás Ferenc | független[18] |
| 2010–2014 | független[19] | |
| 2014–2019 | független[20] | |
| 2019–2024 | Dani Béla Péter | független[21] |
| 2024– | független[1] |
Népessége
[szerkesztés]| Év | Lakosok száma | Év | Lakosok száma |
|---|---|---|---|
| 1784 | 1599 | 1941 | 4007 |
| 1851[13] | 2710 | 1949 | 4453 |
| 1870 | 2863 | 1960 | 4844 |
| 1880 | 2676 | 1970 | 4788 |
| 1890 | 2950 | 1980 | 4661 |
| 1900 | 3194 | 1990 | 4498 |
| 1910 | 3560 | 2001 | 4303 |
| 1920 | 3669 | 2004 | 4090 |
| 1930 | 4271 | 2009 | 4191 |
| 2018 | 4345 |
Népcsoportok
[szerkesztés]2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[23]
A 2000-es évek első évtizede végén megindult egy fokozatos bevándorlás Nagyvárad vidékéről. A jóval alacsonyabb magyarországi ingatlanárak kedvező feltételeket biztosítanak, ezért egyre több nagyváradi, újabban nem csak ottani magyarok, de románok is, települnek át, és ingáznak Biharkeresztes és Nagyvárad között.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,3% németnek, 4,6% románnak mondta magát (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,5%, református 39,9%, görögkatolikus 1,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 20,9% (25,4% nem válaszolt).[24]
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,8% románnak, 2,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ukránnak és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,5% volt református, 9,2% római katolikus, 1,9% görög katolikus, 1,8% ortodox, 0,2% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (35,5% nem válaszolt).[25]
Kultúra
[szerkesztés]Visszatérő rendezvények
[szerkesztés]- A Magyar Kultúra Napja – minden év január 22. körül
- A város hete – minden év áprilisában megrendezett egyhetes programsorozat
- BIHart – református művészeti fesztivál, amelyet szintén minden év májusában rendeznek
- Bihar – Bihor Expo Határmenti Kiállítás és Vásár – a település legjelentősebb rendezvénye, amelyet minden év áprilisában a Város hete rendezvénysorozat befejező eseményeként rendeznek
- Szüreti mulatság minden év szeptemberében kerül megrendezésre
- Idősek hete – októberben rendezik
- Adventi rendezvények
- Városi karácsony
- Gárdonyi Gála – a Gárdonyi Zoltán Református Általános Iskola és AMI által rendezett rendezvény
Civil szervezetek
[szerkesztés]- Biharkeresztesi Városi Sportegyesület
- Biharkeresztesi Horgászegyesület
- Biharkeresztesi Polgárőrszövetség
- Biharkeresztesi Nyugdíjas Klub
- Gyermekek Egészséges Fejlődéséért Alapítvány
- Az Óvodás Gyermekekért Alapítvány
- Fehér Mályva Hagyományőrző Egyesület
- Szarkaláb Néptánc Egyesület
Keresztesi Hírek
[szerkesztés]A Keresztesi Hírek c. újság félévente jelenik meg 10-15 oldal terjedelemben. „Biharkeresztes város önkormányzati-közéleti lapja.”
Intézmények
[szerkesztés]Biharkeresztesi Szivárvány Bölcsőde és Óvoda
[szerkesztés]A 2–7 éves gyermekek számára csoportos foglalkozásokat, nevelést biztosít. Célja a sajátos nevelési igényű gyerekek készségeinek fejlesztése is. Foglalkozik szakkörök szervezésével, lehetőség van a cigány kultúra megismerésére és étkezést biztosít a gyerekeknek. 2000-ig öt, azóta hat csoport indul évente. Maximálisan felvehető létszám: 150 fő.
Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola
[szerkesztés]A 20. század elején a községben két fiú- és két lányiskola volt. Az 1927/1928-as tanévben 6 tanterem építését engedélyezték, 1963-ban pedig újabb iskolaépületet adtak át. Az 1972-ben megnyílt kollégium 1985-ben szűnt meg. 1992-ben egy 8 tantermes épületet, 1999-ben új épületszárnyat adtak át.
Gárdonyi Zoltán Református Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
[szerkesztés]1997-ben jött létre Gárdonyi Zoltán Református Zeneiskola néven, azóta néptánc, kerámia, rajz, furulya és kürt foglalkozások is vannak.
BSZC Bocskai István Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma
[szerkesztés]Az iskola épületének régi szárnya 1969-ben, a kollégium 1997-ben épült. Az intézmény 1992-ben új profillal bővült: szakiskolai osztályok indultak (választható szakmák: festő-mázoló, burkoló, dísznövénykertész, virágkötő, számítógép-szerelő és karbantartó). A 2009/2010-es tanévtől szakközépiskolai osztály indult, a választható szakmacsoportok: kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, egyéb szolgáltatások (előkészítés a rendőri vagy katonai pályára) és mezőgazdaság. A gimnáziumi évfolyamokon angol és német nyelvből felkészítenek a középfokú nyelvvizsgára, informatikából pedig az ECDL vizsgára.
Városi Művelődési Ház és Könyvtár
[szerkesztés]Városi Könyvtár
[szerkesztés]A könyvtár épülete 1970-ben épült, akkor Járási Könyvtárként működött. Állományában 34 ezer kötet könyv, 1670 hanglemez, 1500 db videókazetta, 1360 diafilm és kb. 100 db CD-ROM található. Több rendezvénynek ad helyet, évek óta itt tartják a Kazinczy-verseny területi döntőjét, illetve helyt ad az általános iskolások vers- és mesemondó versenyének is. A látogatóknak a könyvkölcsönzés mellett lehetőségük van videókazetták, diafilmek és folyóiratok kölcsönzésére, fénymásolásra és az internet használatára is.
Művelődési Ház
[szerkesztés]Elődjét – a Járási Művelődési Otthont – lebontották, ennek helyén épült a mai épület. A Művelődési Ház közművelődési feladatait 1999. szeptember 1-jétől látja el újra. Az épületben működik a Falugazdász Iroda és egy ügyvédi iroda is, emellett tanfolyamoknak és továbbképzéseknek is biztosít helyet.
Bihar Közösségi Ház
[szerkesztés]
Látnivalói
[szerkesztés]- Református templom – az épületről helyreállítási munkálatok közben derült ki, hogy egyes ablakai román stílusban épültek, ez pedig azt tanúsítja, hogy a kérdéses épületrészek még az Árpád-korban épülhettek, s a templom csak a 16. században vagy azután került a reformátusokhoz. Az épületet 1988-ban műemlékké nyilvánították.
- Katolikus templom – 1857-ben épült, amikor a katolicizmus kezdett újjáéledni a lakosság körében.
- Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobra (a gimnázium előtt)
- Szent László szobra (a katolikus templom előtt)
- Osváth Pál mellszobra (az Ady Endre és a Kölcsey utca sarkán) és egész alakos szobra (a városháza előtt)
- Az első és a második világháború áldozatainak emlékműve (Hősök tere)
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve (a Széchenyi és az Ady Endre utca sarkán található; Győrfi Lajos alkotása)
- Helytörténeti gyűjtemény (Ady Endre u. 12.)
Híres emberek
[szerkesztés]- A városban található Osváth Pál sírja és két szobra. Ő szervezte meg a körzet közigazgatását, postáját és írta meg a Nagy-Sárrét történetét.
- Kőrösy Lajos (1910–) festőművész
- Itt született Járai Zsigmond (1951–) volt pénzügyminiszter, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke
- Nagy István festőművész[26]
Híres lelkészek
[szerkesztés]- Csizmadia Tibor iskolalelkész, lelkész
- Ember Pál lelkész, hitszónok
- Nagy Zsolt esperes, lelkész
- Nagy Gyula lelkész
- Nagy Zsoltné Kiss Katalin Gyöngyi lelkész, intézményvezető
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Biharkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Biharkeresztes az utazom.com honlapján
- ↑ a b c d e f g h Biharkeresztes honlapja/Bemutatás
- ↑ Sulinet/A kezdetektől a török időkig, 11. bekezdés. [2009. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 17.)
- ↑ a b Hajdú-Bihar megye információs turisztikai portálja. [2009. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
- ↑ Sulinet/A kezdetektől a török időkig, 12. bekezdés. [2009. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 17.)
- ↑ Némethi Mária-Klima László: Kora avarkori lovas temetkezések, 11. oldal[halott link]
- ↑ a b c 15 éve város Keresztes c. kiadvány
- ↑ a b Biharkeresztes közigazgatási portálja/Történet. [2009. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
- ↑ Biharkeresztes 1996-ban kiadott zsebtérképe
- ↑ a b c d Módy György-Nyakas Miklós-Rácz Zoltán: A megye településeinek története és épített emlékei
- ↑ Biharkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Biharkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Biharkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Biharkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Biharkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Biharkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Biharkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Biharkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ Hivatalos népszámlálási adatok/Hajdú-Bihar megye
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Biharkeresztes Helységnévtár
- ↑ Biharkeresztes Helységnévtár
- ↑ Nagy István. napkeletnepe.hu. (Hozzáférés: 2022. június 14.)
További információk
[szerkesztés]- Biharkeresztes honlapja
- Biharkeresztes közigazgatási portálja[halott link]
- Biharkeresztes friss hírei
- Biharkeresztes linkgyűjteménye
- A Bocskai István Általános Iskola honlapja régi új
- A Bocskai István Gimnázium honlapja Archiválva 2021. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Művelődési Ház honlapja
