Poličnik
| Poličnik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Poličnik |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Davor Lončar |
| Irányítószám | 23241 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4676 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 111 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 11′, k. h. 15° 23′44.183333°N 15.383333°EKoordináták: é. sz. 44° 11′, k. h. 15° 23′44.183333°N 15.383333°E | |
| Poličnik weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Poličnik falu és község Horvátországban Zára megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Zára központjától légvonalban13 km-re, közúton 16 km-re északkeletre, Dalmácia északi részén, Ravni kotar közepén fekszik. A községet délről Zára városa, nyugatról Nin és Ražanac, keletről Benkovac és Zemunik határolja.
A község települései
[szerkesztés]Közigazgatásilag Briševo, Dračevac Ninski, Gornji Poličnik, Lovinac, Murvica, Murvica Gornja, Rupalj, Suhovare és Visočane települések tartoznak hozzá.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek bizonysága szerint az ember már a korai kőkorszakban megtelepedett ezen a területen. Első ismert lakói az ókorban az illírek voltak, akiknek számos halomsírjuk található a határában. A római korból származik „Gradina” erődje,[2] amely a zárai és nini lakosokat védte a barbár betörésekkel szemben. Hasonló céllal több erőd is állt a területen. A település neve szintén római eredetű, a „Polisanum” helynévből származik, melynek eredeti alakja „Polyxenum” volt.[3] A római erődöket a középkorban érkező horvátok helyreállították. A velencei uralom idején zárai nemesi család a de Pecchiari, korábban Martinussi család birtoka volt, akik 1581-ig tudták megtartani, amikor a várat elfoglalta a török. A török uralom 1647-ig tartott, amikor a velenceiek átmenetileg visszafoglalták és az alatta fekvő falut felgyújtották, de rövidesen ismét török uralom alatt állt. A kandiai háborút lezáró béke (1669) után régi keresztény lakossága visszatért és felépítette Szent Lukács tiszteletére szentelt kápolnáját, amely a falu régi plébániatemploma volt.[3] A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt az Első Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 540, 1910-ben 685 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Társadalmi és gazdasági fejlődésére mindig erősen hatott az ezeréves nagyváros Zára közelsége. Lakó főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek. Az infrastruktúra a minimális igényeket sem elégítette ki. Iskoláját és postáját is csak a két világháború között nyitották meg. Poličnik községet 1993. április 13-án alapították. Az új területi-közigazgatási rendszerben fejlődése felgyorsult, azóta sok pénzt fektettek a községrendezésbe és az infrastruktúra fejlesztésébe. Kulturális életén nagyot lendített a „Carza” kulturális és művészeti egyesület 2004-es megalapítása. 2006-ban Ivan Kevrić aki hosszú ideig volt a falu plébánosa kiadta a plébánia monográfiáját, amely nemcsak a plébánia történetét, de a templom történetét és leírását, papjait, népszokásait, a honvédő háború eseményeit is tartalmazza gazdag és színes képmelléklettel.[3] A településnek 2011-ben 1035 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 540 | 578 | 490 | 564 | 591 | 685 | 740 | 1.094 | 1.070 | 1.148 | 1.222 | 1.415 | 1.225 | 1.690 | 1.135 | 1.035 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemploma 1878-ban épült a rossz állapotú régi templom helyett. Az új impozáns romantikus stílusú templomot 1878. július 28-án szentelte fel Petar Maupas zárai érsek. A templom egyhajós épület sekrestyével, márvány főoltárral, melynek képén a Szűzanya gyermekével, Szent Miklóssal és Szent Ferenccel látható. A szembemiséző oltár kőből készült, ahogy a keresztelőmedence és a szenteltvíztartó is. A templomban Szent Miklós, Szent Lukács, Szent József és Keresztelő Szent János szobrai láthatók. Harangtornyában két harang található. Homlokzatát 2009-ben újították meg. A plébániaház 1850-ben épült, legutóbb 2005-ben újították fel.[3]
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temetőkápolnája a 14. században épült. 1388-ban még Szent Márton templomként említik. 1638-ban Visočane, Suhovare és Gladuše falvak is hozzá tartoztak. Belsejében egy kőoltár található.[3]
További információk
[szerkesztés]- Poličnik község hivatalos oldala (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6125.
- ↑ a b c d e Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Poličnik (Poličnik története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
