Szigliget | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Tapolcai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Balassa Dániel (független)[1] | ||
Irányítószám | 8264 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 827 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 23,47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,26 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 47′ 46″, k. h. 17° 26′ 18″46.796100°N 17.438289°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 46″, k. h. 17° 26′ 18″46.796100°N 17.438289°E | |||
Szigliget weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigliget témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szigliget község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.
A Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el a falu. Határában torkollik bele a tóba a Nyirádtól idáig húzódó Kétöles-patak.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 71-es főút, mely a belterületétől nem messze északra halad el kelet-nyugati irányban, ezen érhető el Badacsony és Keszthely felől is; Tapolca térségével a 7318-as út köti össze. Belterületét ugyanakkor csak két öt számjegyű mellékút, a 71 123-as és a 71 337-es út érinti.
Autóbusszal elsősorban a Tapolcáról induló járatokkal érhető el a település központja, a strand és a kikötő; a távolsági járatok csak a 71-es főút szigligeti elágazásánál állnak meg.
A hazai vasútvonalak közül a (Budapest–)Börgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonal érinti, mely a keleti határszéle mellett halad el. A község nevét viselő Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomás a másik névadó település, Badacsonytördemic határai közt helyezkedik el, Szigliget központjától körülbelül 3 kilométerre keletre.
Májustól szeptemberig menetrend szerinti hajójárattal is elérhető, Badacsony, illetve Keszthely felől.
Régészeti leletek szerint már a kőkorszakban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A 12. századból több írásos, sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltára utal, szigetjellegét az 1822-es partrendezéssel szüntették meg.
A mohácsi csatát követően a település és a szigligeti vár birtokosai a tekintélyes nemesi származású lengyeltóti Lengyel család tagjai voltak. A vár leghíresebb várkapitánya Magyar Bálint volt, akinek halála után, 1573-tól a következő szigligeti várkapitány a sógora, lengyeltóti Lengyel István (fl. 1567–1581) lett.
A település Szent István magyar király korától egészen az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
A településen 2020. október 18-án azért kellett időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani, mert a települést 18 éve vezető Balassa Balázs 2020. július 22-én, a munkáját érő igazságtalan támadásokra hivatkozva bejelentette lemondását, ami után a képviselő-testület is feloszlatta magát.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 814 | 801 | 810 | 819 | 834 | 825 | 827 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 4,3% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,9%, református 3,3%, evangélikus 1,2%, izraelita 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 6,9% (18,5% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 85,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% németnek, 0,1% cigánynak, 0,1% horvátnak, 0,1% lengyelnek, 4,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41% volt római katolikus, 3,2% református, 1,2% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 7,7% felekezeten kívüli (44,5% nem válaszolt).[14]