Az Ercsi név a magyarér (patak) szó kicsinyítő képzővel ellátott származékából ered. Valószínűleg a településen átfolyó Rába-patakot is egykor Erecsnek nevezhették.[7]
A Duna közelsége már az újkőkorban vándorlási útvonal részévé tette. Kisebb település volt itt a bronzkorban és a római korban is.
Első említése 1037-ből való a Szent Mauríciusz Monostor alapítóleveléből. Ekkor Szent István javadalmaként szerepelt az ercsi halászat. A faluban magánalapítású bencés kolostor is működött. A település a továbbiakban is jelentős a környéken, de a térség vezető szerepét mégis Martonvásár látta el.
1526-ban a Duna mentén Buda felé tartó törökök feldúlták a falut, de csak a 16. század második felében néptelenedett el. Az 1620-as évektől kezdve – a török uralom lazulásával –, jobb megélhetést kereső délszlávok kezdték benépesíteni a nagyrészt elhagyott falut, amely 1636-ban mezővárosként ismeretes, 1686-ban pedig végleg megszabadult muzulmán uraitól.
Ercsi a továbbiakban sokat gyarapodott, elsősorban népesség tekintetében, mivel a környék valódi központja Adony lett. 1689-ben ortodox kolostor, 1767-ben római katolikus templom létesült a településen. A 18. század vége felé a Mezőföld többi területéhez hasonlóan Ercsi körül is majorságok alakultak, ám a település ettől függetlenedve élt, egyre nagyobb számban jelentek meg iparosok és kereskedők itt. Végül 1800-ban kapta meg a mezővárosi rangot.
A céhes ipar mellett hamarosan megjelentek a nagyobb üzemek is. Az 1830-as években a Lilien-birtokon szesz- és likőrgyár létesült, amely később cukorgyártással is foglalkozott. Nem sokkal később Eötvös Ignác birtokán is burgonyacukor és keményítőgyár kezdte működését. Dunai kikötője pedig a kereskedelem fontos színhelye volt. Azonban a mezőváros középkorias szerkezete, de a nagybirtokosok se tettek komolyabb fejlődést lehetővé Ercsiben. Lakosai nagyrészt magyar nemzetiségűek, kisebbségben délszlávok (horvátok), németek, szlovákok, zsidók és cigányok voltak.
1882-ben készült el a települést is érintő, BudapestetPécscsel összekötő vasútvonal, azonban csak az 1910-es évek hoztak nagyobb változást Ercsi életében. 1912-ben épült meg Közép-Európa sokáig legkorszerűbb cukorgyára a vasútállomás közelében, amely azonban nagyrészt csak idénymunkát biztosított.
1944-ben itt kelt át először a Vörös Hadsereg a Dunán, ami szükséges volt a főváros bekerítéséhez.
A második világháború után a településszerkezet nagyban átalakult. A cukorgyárat1948-ban államosították, a nagybirtokokon kisparaszti földek, majd termelőszövetkezet jött létre, illetve 1950-ben a Honvédség egy pontonos-hidász dandárja alakult meg itt.
A főváros közelsége sok embert csábított az ingázásra, ám lakosságszáma nem fogyott, mivel több közintézmény is nyílt a településen, amely 1970-ben nagyközségi, 2000-ben pedig városi rangot kapott.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 9,2% cigánynak, 1,4% horvátnak, 0,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 6,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 26% (30,8% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 1,3% horvátnak, 0,5% ukránnak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, görögnek és bolgárnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,9% volt római katolikus, 5,5% református, 0,5% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 20,2% felekezeten kívüli (46,1% nem válaszolt).[17]
Mezőgazdasága fejlett. Elsősorban a gabona-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgótermesztésre alapszik. Az élelmiszeripar is jellemző, 1998-ig jelentős cukorgyártás is folyt. Kisebb könnyűipari létesítmények működnek a kialakított Ipari Parkban.
Fő megélhetési forrása a szolgáltatás és kereskedelem, amelynek a város nagy átmenő forgalma és regionális központi jellege egyaránt kedvez.
Ercsiből nyílik a MOLszázhalombattai kőolajfinomítójának déli kapuja. A nagy kiterjedésű Dunai Finomító Ercsi északi részébe is átnyúlik.
A településen két iskola és több óvoda is működik. Utóbbiak gyógypedagógiai és zeneiskolai részleggel. A városban az Eötvös József Művelődési Ház a legjelentősebb kulturális intézmény színházteremmel és 22.000 kötetes könyvtárral.
A városi Baczakó Péter Sportcsarnok kézilabdapályával, küzdőtérrel és úszómedencével várja a sportolni vágyókat. Ercsinek a 20. század elején alakult meg labdarúgócsapata, az Ercsi Kinizsi SE. A városnak kézilabdacsapata is van, az Ercsi SE.
1526-ban a Mohácsra tartó magyar hadsereg emlékműve: a mohácsi csata 400. évfordulójára készült 1926-ban, de a második világháború alatt megrongálódott és sokáig nyoma veszett. 1992-ben megtalálták, a Szapáry Péter Honismereti Szakkör pedig közadakozásból új talapzatra állíttatta fehér műkőből. 1996. augusztus 20-án avatták fel.[18] (Eötvös utca és Bajcsy-Zsilinszky út találkozása)
Eötvös József Emlékmúzeum: az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az emlékház jelenlegi kiállítását 1988-ban, Eötvös születésének 175. évfordulójának tiszteletére nyitotta meg. A kiállításnak a kastélyhoz tartozó, egykori vendégház ad helyet. Eötvös ebben az épületben fogadta barátait. A két nagyobb egységből álló kiállítás Eötvös életét és a közoktatásban kifejtett munkásságát mutatja be.[18] (Eötvös utca 33.)
Ercsinél elesett szovjet katonák temetője: az 1944-es decemberi dunai átkelés során elesett szovjet katonák temetkezési helye a kastély volt parkjában. A központi emlékoszlopot többször átalakították, jelenlegi formájában 1958-ban állították újjá.[18] (Eötvös utca és Bajcsy-Zsilinszky út találkozása)
I. világháborús emlékmű: a község megrendelésére készült 1943-ban, fehér műkőből. A magyar katona egészalakos szobrának készítője Keviczky Hugó (1879–1946) szobrászművész.[18] (Duna-part)
II. világháborús emlékmű: Ercsi nagyközség önkormányzatának megbízásából készítette 1991-ben Giber János tardosi kőfaragó tardosi vöröskőből. A rajta lévő márványtáblák az ercsi áldozatok neveit őrzik.[18] (Duna-part)
Nepomuki Szent János-szobor: a szobor a 18. század második felében készülhetett. Eredeti helye a régi országút mellett, a kastély mellett volt. A terület felparcellázása miatt került jelenlegi helyére, a Templom térre. A vízenjárók, vízimolnárok védőszentjükként nagy tiszteletben tartották.[18] (Templom tér)
Református templom:1930-ban szentelte fel Ravasz László püspök. Historizáló, az erdélyi magyar szecesszió jegyeit viselő stílusban épült. A templom falára 1995-ben helyezték el az Ercsiben született Rupp Kornél irodalomtörténész emléktábláját, és 2000-ben az első világháború református áldozatainak emléktábláját. 2016-ban renoválták.[18](Dózsa György út 32.)
Tűztorony: 1903-ban épült a község akkor még többnyire nádtetős házai védelmére, historizáló stílusban. Építette Roth Jakab helyi vállalkozó. Renoválták 1978-ban, 1998-ban és 2015-ben.[18] (Szent István út és Táncsics Mihály utca sarka)