Ercsi

Ercsi
Nagyboldogasszony-templom
Nagyboldogasszony-templom
Ercsi címere
Ercsi címere		 Ercsi zászlaja
Ercsi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásMartonvásári
Jogállásváros
PolgármesterGólics Ildikó (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőKondrát Zita
Irányítószám2451
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség8085 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség122,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság70[3] m
Terület65,31 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájÉrd–Ercsi-hátság[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 18° 53′ 28″47.249639°N 18.891031°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 18° 53′ 28″47.249639°N 18.891031°E
Ercsi (Fejér vármegye)
Ercsi
Ercsi
Pozíció Fejér vármegye térképén
Ercsi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ercsi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ercsi (németül: Ertsching, horvátul: Erčin) város Fejér vármegye északkeleti szélén a Duna jobb partján, a Martonvásári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Mezőföldhöz tartozó Érd–Ercsi-hátság déli részén fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Százhalombatta, kelet felől Szigetcsép és Szigetújfalu, délkelet felől Ráckeve (utóbbi három a Csepel-szigeten), dél felől Iváncsa, délnyugat felől Beloiannisz és Besnyő, nyugat felől pedig Baracska és Ráckeresztúr.

Közlekedés

[szerkesztés]

A Budapest–Pécs-vasútvonal mellett fekszik, Ercsi vasútállomáson az elővárosi vonatok állnak meg.

A város a 6-os főút mentén terül el, amelyből egy mellékút, a 6204-es út ágazik ki Martonvásár és az azt kettészelő 7-es főút, illetve onnan tovább az M7-es autópálya felé, Ráckeresztúr érintésével és az M6-os keresztezésével. Az 1120-as, 1121-es, 1125-ös, 8185-ös, 8189-es, 8238-as és 8240-es járatok által sűrű autóbusz összeköttetésben áll Budapesttel, Martonvásárral, Százhalombattával és Dunaújvárossal.[6]

Ercsit a Dunán ingázó komp köti össze Szigetújfaluval.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Az Ercsi név a magyar ér (patak) szó kicsinyítő képzővel ellátott származékából ered. Valószínűleg a településen átfolyó Rába-patakot is egykor Erecsnek nevezhették.[7]

Részei

[szerkesztés]
  • Központ
  • Belmajor
  • Tótlik
  • Tiszti lakótelep
  • Búzavirág utcai lakótelep
  • Savanyúrét
  • Dunapart
  • Cukorgyári lakótelep
  • Sinatelep
  • Ipari park
  • Kisduna
  • Újsor
  • Rácszentpéter (Az 1950-es években csatolták át Besnyőtől Ercsihez.)

Története

[szerkesztés]

A Duna közelsége már az újkőkorban vándorlási útvonal részévé tette. Kisebb település volt itt a bronzkorban és a római korban is.

Első említése 1037-ből való a Szent Mauríciusz Monostor alapítóleveléből. Ekkor Szent István javadalmaként szerepelt az ercsi halászat. A faluban magánalapítású bencés kolostor is működött. A település a továbbiakban is jelentős a környéken, de a térség vezető szerepét mégis Martonvásár látta el.

1526-ban a Duna mentén Buda felé tartó törökök feldúlták a falut, de csak a 16. század második felében néptelenedett el. Az 1620-as évektől kezdve – a török uralom lazulásával –, jobb megélhetést kereső délszlávok kezdték benépesíteni a nagyrészt elhagyott falut, amely 1636-ban mezővárosként ismeretes, 1686-ban pedig végleg megszabadult muzulmán uraitól.

A megújult ercsi Eötvös-kápolna

Ercsi a továbbiakban sokat gyarapodott, elsősorban népesség tekintetében, mivel a környék valódi központja Adony lett. 1689-ben ortodox kolostor, 1767-ben római katolikus templom létesült a településen. A 18. század vége felé a Mezőföld többi területéhez hasonlóan Ercsi körül is majorságok alakultak, ám a település ettől függetlenedve élt, egyre nagyobb számban jelentek meg iparosok és kereskedők itt. Végül 1800-ban kapta meg a mezővárosi rangot.

A céhes ipar mellett hamarosan megjelentek a nagyobb üzemek is. Az 1830-as években a Lilien-birtokon szesz- és likőrgyár létesült, amely később cukorgyártással is foglalkozott. Nem sokkal később Eötvös Ignác birtokán is burgonyacukor és keményítőgyár kezdte működését. Dunai kikötője pedig a kereskedelem fontos színhelye volt. Azonban a mezőváros középkorias szerkezete, de a nagybirtokosok se tettek komolyabb fejlődést lehetővé Ercsiben. Lakosai nagyrészt magyar nemzetiségűek, kisebbségben délszlávok (horvátok), németek, szlovákok, zsidók és cigányok voltak.

1882-ben készült el a települést is érintő, Budapestet Pécscsel összekötő vasútvonal, azonban csak az 1910-es évek hoztak nagyobb változást Ercsi életében. 1912-ben épült meg Közép-Európa sokáig legkorszerűbb cukorgyára a vasútállomás közelében, amely azonban nagyrészt csak idénymunkát biztosított.

1944-ben itt kelt át először a Vörös Hadsereg a Dunán, ami szükséges volt a főváros bekerítéséhez.

A második világháború után a településszerkezet nagyban átalakult. A cukorgyárat 1948-ban államosították, a nagybirtokokon kisparaszti földek, majd termelőszövetkezet jött létre, illetve 1950-ben a Honvédség egy pontonos-hidász dandárja alakult meg itt.

A főváros közelsége sok embert csábított az ingázásra, ám lakosságszáma nem fogyott, mivel több közintézmény is nyílt a településen, amely 1970-ben nagyközségi, 2000-ben pedig városi rangot kapott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Keszthelyi László (független)[8]
  • 1994–1998: Kokics Tibor (független)[9]
  • 1998–2002: Bátki József (független)[10]
  • 2002–2006: Bátki József (független)[11]
  • 2006–2010: Szabó Tamás (MSZP)[12]
  • 2010–2014: Szabó Tamás (MSZP)[13]
  • 2014–2019: Győri Máté (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2019–2024: Szabó Tamás (független)[15]
  • 2024– : Gólics Ildikó (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
8139
8078
8050
8065
8015
8182
8136
8085
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 9,2% cigánynak, 1,4% horvátnak, 0,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 6,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 26% (30,8% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 1,3% horvátnak, 0,5% ukránnak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, görögnek és bolgárnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,9% volt római katolikus, 5,5% református, 0,5% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 20,2% felekezeten kívüli (46,1% nem válaszolt).[17]

Gazdaság

[szerkesztés]
  • Mezőgazdasága fejlett. Elsősorban a gabona-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgótermesztésre alapszik. Az élelmiszeripar is jellemző, 1998-ig jelentős cukorgyártás is folyt. Kisebb könnyűipari létesítmények működnek a kialakított Ipari Parkban.
  • Fő megélhetési forrása a szolgáltatás és kereskedelem, amelynek a város nagy átmenő forgalma és regionális központi jellege egyaránt kedvez.
  • Ercsiből nyílik a MOL százhalombattai kőolajfinomítójának déli kapuja. A nagy kiterjedésű Dunai Finomító Ercsi északi részébe is átnyúlik.

Kultúra, oktatás, sport

[szerkesztés]

A településen két iskola és több óvoda is működik. Utóbbiak gyógypedagógiai és zeneiskolai részleggel. A városban az Eötvös József Művelődési Ház a legjelentősebb kulturális intézmény színházteremmel és 22.000 kötetes könyvtárral.

A városi Baczakó Péter Sportcsarnok kézilabdapályával, küzdőtérrel és úszómedencével várja a sportolni vágyókat. Ercsinek a 20. század elején alakult meg labdarúgócsapata, az Ercsi Kinizsi SE. A városnak kézilabdacsapata is van, az Ercsi SE.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • 1526-ban a Mohácsra tartó magyar hadsereg emlékműve: a mohácsi csata 400. évfordulójára készült 1926-ban, de a második világháború alatt megrongálódott és sokáig nyoma veszett. 1992-ben megtalálták, a Szapáry Péter Honismereti Szakkör pedig közadakozásból új talapzatra állíttatta fehér műkőből. 1996. augusztus 20-án avatták fel.[18] (Eötvös utca és Bajcsy-Zsilinszky út találkozása)
  • Cukorgyári Szent Erzsébet kápolna (Cukorgyári lakótelep 7.)
  • Eötvös József Emlékmúzeum: az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az emlékház jelenlegi kiállítását 1988-ban, Eötvös születésének 175. évfordulójának tiszteletére nyitotta meg. A kiállításnak a kastélyhoz tartozó, egykori vendégház ad helyet. Eötvös ebben az épületben fogadta barátait. A két nagyobb egységből álló kiállítás Eötvös életét és a közoktatásban kifejtett munkásságát mutatja be.[18] (Eötvös utca 33.)
  • Eötvös József-szobor (Eötvös tér 2.)
  • Ercsinél elesett szovjet katonák temetője: az 1944-es decemberi dunai átkelés során elesett szovjet katonák temetkezési helye a kastély volt parkjában. A központi emlékoszlopot többször átalakították, jelenlegi formájában 1958-ban állították újjá.[18] (Eötvös utca és Bajcsy-Zsilinszky út találkozása)
  • I. világháborús emlékmű: a község megrendelésére készült 1943-ban, fehér műkőből. A magyar katona egészalakos szobrának készítője Keviczky Hugó (1879–1946) szobrászművész.[18] (Duna-part)
  • II. világháborús emlékmű: Ercsi nagyközség önkormányzatának megbízásából készítette 1991-ben Giber János tardosi kőfaragó tardosi vöröskőből. A rajta lévő márványtáblák az ercsi áldozatok neveit őrzik.[18] (Duna-part)
  • Lilien-Eötvös-Sina-Wimpffen-kastély és angolkert (Eötvös utca 11.)
  • Nagyboldogasszony kegytemplom (Templom tér)
  • Nepomuki Szent János-szobor: a szobor a 18. század második felében készülhetett. Eredeti helye a régi országút mellett, a kastély mellett volt. A terület felparcellázása miatt került jelenlegi helyére, a Templom térre. A vízenjárók, vízimolnárok védőszentjükként nagy tiszteletben tartották.[18] (Templom tér)
  • Református templom: 1930-ban szentelte fel Ravasz László püspök. Historizáló, az erdélyi magyar szecesszió jegyeit viselő stílusban épült. A templom falára 1995-ben helyezték el az Ercsiben született Rupp Kornél irodalomtörténész emléktábláját, és 2000-ben az első világháború református áldozatainak emléktábláját. 2016-ban renoválták.[18](Dózsa György út 32.)
  • Szapáry-kápolna és Eötvös-obeliszk
  • Tűztorony: 1903-ban épült a község akkor még többnyire nádtetős házai védelmére, historizáló stílusban. Építette Roth Jakab helyi vállalkozó. Renoválták 1978-ban, 1998-ban és 2015-ben.[18] (Szent István út és Táncsics Mihály utca sarka)

Nevezetes személyek

[szerkesztés]

Itt születtek

Itt éltek

  • Itt töltötte gyermekkora egy részét és itt van eltemetve Eötvös József (1813–1871) író-politikus.
  • Itt töltötte gyermekkorát Bulath Anita (1983–) női válogatott kézilabdázó.

Itt haltak meg

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Ercsi, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.)
  7. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, 1980.
  8. ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  10. ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  11. ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  12. ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  13. ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  14. ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  15. ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  16. ↑ Ercsi Helységnévtár
  17. ↑ Ercsi Helységnévtár
  18. ↑ a b c d e f g h ERCSI HELYI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG 2017-es döntése. (Hozzáférés: 2021. április 25.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]