Török Ferenc (öttusázó)

Ez a szócikk az öttusázóról szól. Hasonló címmel lásd még: Török Ferenc (egyértelműsítő lap).

Török Ferenc
Született	1935. augusztus 3. (89 éves) Csillaghegy
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	politikus forgatókönyvíró öttusázó jogász edző
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
Kitüntetései	Budapest díszpolgára (2010)
Magassága	175 cm
Testtömege	68 kg
Öttusázópályafutása
Klub	Bp. Honvéd (1952–1970)
Edző	László István
Edzőként	Magyar szövetségi kapitány (1976–1989) Magyar szövetségi kapitány (1991–1992)
Sportvezetőként	Magyar Öttusa-szövetség elnöke (1989–1996) Nemzetközi Öttusa-szövetség alelnöke (1993–1996)
Politikuspályafutása
Párt	SZDSZ (1990–1998)
Országgyűlési képviselő	Bp 6. (1990–1994)
Parlament.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerzett érmek

Öttusa Olimpiai játékok arany 1964, Tokió egyéni bronz 1964, Tokió csapat arany 1968, Mexikóváros csapat Világbajnokság ezüst 1961, Moszkva csapat bronz 1962, Mexikóváros egyéni ezüst 1962, Mexikóváros csapat ezüst 1963, Evilard egyéni arany 1963, Evilard csapat bronz 1965, Lipcse egyéni arany 1965, Lipcse csapat bronz 1966, Melbourne egyéni arany 1966, Melbourne csapat arany 1967, Jönköping csapat Magyar bajnokság bronz 1956 csapat arany 1959 egyéni ezüst 1959 csapat arany 1960 egyéni arany 1960 csapat ezüst 1961 egyéni bronz 1962 egyéni arany 1962 csapat bronz 1963 egyéni arany 1963 csapat arany 1964 egyéni arany 1964 csapat bronz 1965 egyéni arany 1965 csapat arany 1966 csapat ezüst 1967 csapat bronz 1968 egyéni bronz 1968 csapat Vívás Magyar bajnokság arany 1965 párbajtőr csapat arany 1970 párbajtőr csapat

Török Ferenc (Csillaghegy, 1935. augusztus 3. –) kétszeres olimpiai bajnok magyar öttusázó, edző, sportvezető, ügyvéd, politikus.

Sportpályafutása

Az Óbudai Árpád Gimnáziumban^[1] Iglói Mihály irányításával kezdett atletizálni. 1951-ben érettségizett. 2015-ben^[2] így emlékezett meg iskolájáról: „Az Árpád Gimnáziumba jártam, és megszöktem egy október 6-ai ünnepségről. Az udvaron keresztül leléptem, átmásztam a kerítésen, de Iglói Mihály testnevelő tanár utánam jött. Rám fütyült, de nem álltam meg, így elkezdtünk futni a Tímár utcai HÉV-megálló felé. Én táskával loholtam, de nem ért utol, mint később kiderült, szándékosan. Kíváncsi volt, meddig bírom a futást. Nem tudhattam, hogy ő akkoriban még szenior mezeifutó-versenyeken indult. Konok fiú voltam, Aquincumig futottam, ott aztán kimerültem, leültem egy római sír szélére, és megadtam magam. Visszavitt az iskolába, és ott válaszút elé állított: vagy az igazgatóhoz megyünk, vagy aláírom a belépési nyilatkozatot a Honvédba.”

1952-ben kezdte el az öttusasportot a Budapest Honvédban. Első felnőtt sikere 1961-ben volt, amikor az öttusacsapattal világbajnoki ezüstérmet szerzett. 1962-ben egyéni világbajnoki bronzérmet, csapatban újra ezüstérmet szerzett, majd 1963-ban egyéni vb-ezüstöt és csapatban vb-aranyat nyert. Utóbbiban 1965 és 1967 között minden világbajnokságon sikert aratott. Az 1964-es tokiói játékokon egyéniben olimpiai aranyérmet, csapatban bronzérmet szerzett. 1965-ben és 1966-ban vb-bronzérmes volt az egyéni versenyben. Az 1968-as mexikóvárosi játékokon aranyérmet nyert Balczó Andrással és Móna Istvánnal.

1970-ben vonult vissza az aktív öttusázástól. Pályafutása során kilencszeres magyar bajnok lett (három egyéni, hat csapat).

Sportvezetői pályafutása

1966-ban szerzett szakedzői diplomát a Testnevelési Főiskolán. 1976-ban a magyar öttusa-válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki. Edzősége alatt nyert az 1988-as szöuli játékokon Martinek János egyéniben, ill. a csapat aranyérmet. Szövetségi kapitányként összesen hét arany-, tíz ezüst-, ill. négy bronzérmet szereztek versenyzői. 1989-ben távozott posztjáról. 1991 októberétől 1992-ig a válogatott felkészítését koordinálta (nem volt kinevezett szövetségi kapitány).

1989-ben a Magyar Öttusa-szövetség elnökévé választották. Ezt a pozíciót 1996-ig viselte, utána a szövetség tiszteletbeli elnöke lett. Emellett 1993-tól 1996-ig a Nemzetközi Öttusa-szövetség egyik alelnökévé is megválasztották.

1989 és 1997 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségében is tevékenykedett. A Nemzeti Testnevelési és Sporttanács tagja volt. 1993-ban az MLSZ elnökségének, valamint a végrehajtó bizottságának tagja lett. A Gerevich Alapítvány alelnöke. 2003-ban a Wesselényi Közalapítvány kuratóriumának elnöke lett. 2011-től a Magyar Sportolók Egyesületének alelnöke.

Jogászi pályafutása

1953-ban vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1957-ben szerzett jogi doktorátust. A diplomájának megszerzése után a II. kerületi bíróságon volt bírósági fogalmazó, majd 1959 és 1962 között a XI. kerületi bíróság elnöki titkára volt. Ezután 1966-ig bírósági ügyvéd, majd több ügyvédi munkaközösség tagja. 1988-ban az MLSZ jogtanácsosa volt. 1992-ben nyitott saját, önálló ügyvédi irodát.

Politikai pályafutása

1990-ben kezdett el politizálni, amikor belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe. Az 1990-es országgyűlési választáson Budapest 6. választókerületben szerzett egyéni mandátumot. 1994-ben és 1998-ban országgyűlési képviselő-jelölt. 1994 és 1998 között az SZDSZ országos tanácsának, 1995 és 1997 között annak elnökségének tagja volt. 1998-ban kilépett a pártból.

Családja

Nős, két házasságából négy gyermeke született. Veje Abay Péter (1962) olimpiai ezüstérmes kardvívó.

Díjai, elismerései

• Az év magyar öttusázója (1964)
• Az év magyar sportolója (1964)
• Mesteredző (1984)
• A Magyar Népköztársaság csillagrendje (1988)
• Az év magyar edzője választás második helyezett (1988)
• Az év magyar edzője (1989)
• NOB Olimpiai érdemrend (1995)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2005)
• Budapest díszpolgára (2010)
• Az öttusa hírességek csarnokának tagja (2018)^[3]

Kötete

• Ha kell, újra lefutom!; Éghajlat, Bp., 2011

Jegyzetek

1. Magyar Olimpiai Lexikon 1896-2012. Ötkarikás érmeseink (Budapest, 2012) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 17.)
2. Kft, New Wave Media Group: Az olimpiai pályázatot is megtámadtam - interjú a 80 éves Török Ferenccel (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2023. március 17.)
3. Öttusa: Török Ferenc a Hírességek Csarnokában

Források

• MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 1761. old.
• A Magyar Öttusa-szövetség írása Török Ferencről
• Török dr. a MOB honlapján (15. oldal)

• Olimpiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap